Hogyan tudunk ma leggyorsabban és legkényelmesebben hozzájutni kábítószerhez? Vajon hogyan alakította át a 21. század rohamos digitális fejlődése, az illegális drog kereskedelmet? Mik az új trendek és hogyan lehet küzdeni ellenük?

A modern ember egyik legfőbb jellemzője talán, hogy az online térben sokkal aktívabban van jelen mint a való életben. Noha nehéz elképzelni, hogy az illegális szerhasználat online is megvalósítható legyen, de a beszerzés annál inkább. Tudunk ma a kanapéról, telefon nyomogatás közben a pizzánk mellé egy gramm füvet is rendelni? Nézzük meg, hogyan működik az online drog kereskedelem – különösen a social media felületeken.

2022-ben adták ki az “An analysis of drug dealing via social media” című elemzést a European Monitoring Center for Drugs and Drugs Addiction megbízásából, amely feltérképezi a platformokat, drogokat, földrajzi mintázatokat és trendeket, amelyek az online térben zajló illegális kábítószerrel kapcsolatos tevékenységeket jellemzik. A kiadványban különösen Dániát, illetve Norvégiát, Svédországot és Németországot vizsgálták.

Az online drogkereskedelem tanulmányozása a darknetes piacok megjelenése óta történik, amelyeken keresztül mind a drogok eladása, mind a vásárlás lehetővé vált a lebukás közvetlen veszélye nélkül. Természetesen a kábítószer-kereskedelem megjelent a clearneten is, ahol számos pszichoaktív anyagot értékesítettek. Az egyszerű keresések a potenciális vásárlókat „spice”, „legal high” vagy szintetikus kannabiszt árusító weboldalakra irányíthatják. Azonban ezeknek a termékeknek a piaca egyes országokban részben eltűnt a jogszabályi változások miatt. A darknetes piacok felemelkedése a kábítószerpiacok egyre szigorúbb szabályozására adott válaszként, valamint az állami monopóliumra és regisztrációra adott politikai és opportunista reakciókként is értelmezhető.[1]^,[2] Továbbá, a hatékony működésük érdekében a darknetes piacok bizalmi rendszereket építenek ki. Az ilyen piacok a titkosításra támaszkodnak és kábítószer-kereskedelem nyilvánosabb digitális útvonalai mellett működnek.[3]

Az elemzés készítői a következő főbb megállapításokra jutottak a social media platformokkal kapcsolatban:

• Nincs jelentős hozzáférés a drogkereskedelemhez a Meta platformokon, a Facebookon és az Instagramon végzett keresések során. Bár lehetnek korlátozott számú csoportok a Facebookon, az eredmények arra utalnak, hogy sikeresen bevezették a fokozott moderálási protokollokat mind az Instagramon, mind a Facebookon, amelyek kiszűrik az ilyen tevékenységeket.
• A TikTok szintén szigorú moderálási gyakorlatot folytat, ami megakadályozza, hogy drogokat találjunk az oldalon.
• A Snapchat azonban könnyű és gyors hozzáférést biztosít számos aktív drogdílerhez az összes nagyobb dán városban. Hasonlóan könnyű az elérhetőség Norvégiában és Svédországban is. A német Snapchat-en azonban nem azonosították drogdílerek aktív tevékenységét.
• Rengeteg dán és svéd kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet találtak a Reddit közösségi oldal fórumain. Itt a dílerek olyan fórumokat hoztak létre és irányítottak, amelyek kifejezetten kábítószer-értékesítésre szolgáltak. A fórumok nyílt piacként működnek, magas szintű versennyel és bizonyos fokú specializációval, mindenféle kábítószerrel a kínálatban. A német és norvég Reddit fórumokon ez kevésbé volt jellemző.

A két leghatásosabb social media platformnak tehát a Snapchat és a Reddit bizonyultak. Ugyanakkor fontos kiemelni a kettő közötti különbségeket is. A Snapchat és a Reddit közötti piaci struktúra egyik központi különbsége az, hogy a felhasználók össze tudják hasonlítani a Reddit-en található kereskedők ajánlatait. Amint egy felhasználó talál egy subredditet (speciális témájú fórum vagy közösség), a potenciális vásárlók számára rengeteg ajánlat áll rendelkezésre. Ezek az „hirdetések” minőség, ár, különleges ajánlatok, szállítás és az elérhető termékek száma alapján versenyeznek. Összehasonlításképpen, a Snapchat inkább azokra a konkrét kereskedőkre korlátozódik, akik a felhasználói profilok hálózatához kapcsolódnak. A Reddit piacok nyitott jellege tehát rendkívül versenyképes környezetet teremt, ahol a vásárlót nem korlátozzák a hálózatukban lévő kereskedők termékeire vagy áraira, hanem ugyanazon a helyen böngészhet különböző kereskedők bejegyzései és ajánlatai között. A subredditek böngészése során felfedezhetjük, hogy a hirdetett drogok skálája rendkívül széles, különösen a Snapchat-kereskedők által kínált választékhoz képest. A Reddit piacok bazárszerű szerkezete hatékonnyá teszi a drogárusítók (mind amatőr, mind profi, valamint különböző típusú drogokon belüli) számára, hogy ugyanazon a platformon hirdethessenek. Mint ilyen, ez egy vevői piac, ahol a vásárlók választhatnak az eladók között, és figyelmen kívül hagyhatják az olyan drogok hirdetéseit, amelyek iránt nem érdeklődnek.

Hogyan lehet továbbá hatékonyan reklámozni a drogokat az említett social media felületeken? A szerzők kiemelik, hogy a kereskedők gyakran „influencer-szerű” profilt építenek, bizalmat keltenek, és diszkrét módon reklámozzák a termékeiket. A vásárlók sokszor privát üzenetben lépnek kapcsolatba, és a tranzakciók leginkább kriptovalutával vagy készpénzes találkozóval zárulnak. A leggyakrabban kínált szerek közé tartozik a kannabisz, kokain, MDMA, ketamin, valamint az új pszichoaktív szerek. A vizuális tartalmakban pedig gyakran jelennek meg ezek a drogok szimbólumokkal vagy szlenggel kódolva.[4]

A közösségi média tehát nemcsak a drogkereskedelem új csatornája, hanem egyre inkább normalizálja és vizuálisan vonzóvá teszi a droghasználatot. Ez különösen aggasztó a fiatalok mentális egészsége és biztonsága szempontjából.

Megoldási stratégiaként funkcionálhat, ha a szabályozó hatóságok fokozzák az együttműködést a tech cégekkel, fejlesztik az algoritmusokat a gyanús tartalmak felismerésére, és támogatják a prevenciós kampányokat a dig

[1] Maddox, A., Barratt, M. J., Allen, M. and Lenton, S. (2016), ‘Constructive activism in the dark web: cryptomarkets and illicit drugs in the digital “demimonde”’, Information, Communication & Society 19(1), pp. 111–126, doi:10.1080/1369118X.2015.1093531.

[2] Munksgaard, R. and Demant, J. (2016), ‘Mixing politics and crime — the prevalence and decline of political discourse on the cryptomarket’, International Journal of Drug Policy 35, pp. 77–83, doi:https://doi.org/10.1016/j.drugpo.2016.04.021.

[3] Demant, J., & Aagesen, K. M. B. (2023). An analysis of drug dealing via social media. European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction.

[4] Demant, J., & Aagesen, K. M. B. (2023). An analysis of drug dealing via social media. European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction.