A mai tizenéves szerhasználóknak a drog érzelmi megküzdési eszköz
Téglásy Kristóf
2026.06.02.
Mai világunkban sajnos az nem kérdés hogy egy fiatal találkozik-e valamilyen kábítószerrel, de hogy milyen családi, közösségi és mentális állapotban találkozik vele, az döntően befolyásolhatja a viselkedését a szerek irányába.
A drogprevencióról szóló közbeszéd hajlamos úgy kezelni a szerhasználatot, mintha annak elsődleges oka maga a drog lenne. A viták rendszerint a tiltás, a legalizáció, a rendészeti fellépés vagy az ártalomcsökkentés körül forognak. Az ESPAD 2024 kutatás ((European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) azonban ismét arra emlékeztet, hogy a serdülőkori szerhasználatot valójában sokkal mélyebb társadalmi és pszichológiai folyamatok alakítják. Az európai ESPAD-vizsgálat harminc éve követi a 15–16 éves fiatalok szerhasználati mintázatait. Az egyik legstabilabb eredmény az, hogy a családi háttér minősége szinte minden országban erősebb előrejelzője a problémás szerhasználatnak, mint a család anyagi helyzete. A közvélekedéssel ellentétben a drogprobléma nem egyszerűen a szegénység kérdése. A kutatások rendre azt mutatják, hogy a kapcsolati bizonytalanság, a családi konfliktusok, az érzelmi elhanyagolás vagy a gyenge szülői jelenlét sokkal szorosabban kapcsolódnak a korai szerhasználathoz, mint önmagában a gazdasági státusz.
Az ESPAD 2024 egyik legfontosabb újítása, hogy a mentális jóllétet és a prevenciós környezetet is hangsúlyosabban vizsgálja. Ez nem véletlen. Az európai adatok egyre világosabban mutatják, hogy a serdülőkori szerhasználat számos esetben nem pusztán kíváncsiságból vagy kortárs nyomás hatására alakul ki, hanem érzelmi megküzdési eszközként jelenik meg. A szorongás, az alvászavarok, a depresszív tünetek, a teljesítménykényszer vagy a társas izoláció egyre gyakrabban kapcsolódnak össze valamilyen szerhasználati magatartással. A fiatalok egy része nem egyszerűen ki akar próbálni valamit, hanem valamit kezelni próbál magában.
A magyar eredmények ebből a szempontból különösen figyelemre méltók. Bár a fiatalok többsége továbbra is pozitívan értékeli a szüleivel való kapcsolatát, a kutatás azt mutatja, hogy a családi támogatás szintje és a szerhasználati kockázatok között erős összefüggés figyelhető meg. Azok a diákok, akik erősebb érzelmi támogatást érzékelnek, ritkábban számolnak be korai szerkipróbálásról, problémás kannabiszhasználatról vagy más addiktív viselkedésekről.
Az európai trendek is hasonló képet mutatnak. Azokban az országokban, ahol magasabb a családi kohézió és erősebb a szülői jelenlét, általában alacsonyabb a korai szerhasználat előfordulása. Ez különösen igaz a 13 éves kor előtti első kipróbálás esetében, amelyet a szakirodalom az egyik legerősebb kockázati indikátornak tekint.
A korai kipróbálás jelentőségét nehéz túlbecsülni. Az ESPAD európai átlaga szerint a fiatalok körülbelül 2,4 százaléka már 13 éves kor előtt kipróbálta a kannabiszt. Egyes országokban ez az arány az 5 százalékot is megközelíti. Bár első pillantásra ezek nem tűnnek rendkívül magas számoknak, a kutatások szerint ez a csoport különösen sérülékeny. A korai szerhasználat jelentősen növeli a későbbi rendszeres fogyasztás, a polidrog-használat, a függőség és az iskolai lemorzsolódás valószínűségét.
Az elmúlt évek neuropszichológiai kutatásai ráadásul arra is rámutattak, hogy a serdülőkor nem egyszerűen egy életkori kategória, hanem az idegrendszeri fejlődés rendkívül érzékeny időszaka. Az agy végrehajtó funkciói, az impulzuskontroll, a döntéshozatal és az érzelemszabályozás még intenzív fejlődés alatt állnak. Ezért nem mindegy, hogy valaki 13 évesen, 16 évesen vagy felnőttként találkozik először pszichoaktív szerekkel.
Érdekes módon az ESPAD eredményei alapján a szülői kontroll kérdése sem olyan egyszerű, mint ahogyan azt a hagyományos szemlélet feltételezi. A kutatás arra utal, hogy nem a szigorúság önmagában a védőfaktor. A túlzott kontroll bizonyos esetekben kifejezetten ellenállást vagy rejtett kockázati magatartásokat válthat ki. Sokkal fontosabbnak tűnik a következetes, de támogató jelenlét, amely egyszerre biztosít biztonságot és autonómiát a fiatal számára.
Ez különösen fontos egy olyan korszakban, amikor a serdülők szocializációjának jelentős része már nem a családban vagy az iskolában, hanem a digitális térben zajlik. Az ESPAD 2024 egyik legfontosabb európai megállapítása, hogy a mentális jóllét romlása, a problémás közösségimédia-használat, az online játékok és bizonyos addiktív viselkedések között egyre szorosabb kapcsolat figyelhető meg. A szerhasználat így már nem különálló jelenségként jelenik meg, hanem egy szélesebb pszichoszociális problémarendszer részeként.
A kortárs közeg szerepe szintén meghatározó. Az ESPAD adatai szerint a fiatalok túlnyomó többsége elégedett a baráti kapcsolataival, ami alapvetően pozitív jelenség. Ugyanakkor a kortárscsoportok kettős funkciót töltenek be. Egyrészt érzelmi támaszt nyújtanak, másrészt a kockázatos viselkedések normalizálásának egyik legfontosabb terepei lehetnek. Ha egy fiatal olyan közegben mozog, ahol a kannabiszhasználat vagy a gyógyszerrel való kísérletezés hétköznapi viselkedésként jelenik meg, jelentősen csökken az észlelt veszélyérzet. A kutatás világosan mutatja, hogy a szerhasználat mögött gyakran kapcsolati, mentális és társadalmi problémák állnak. A család, a közösség, a mentális egészség és a társadalmi integráció nem pusztán kiegészítő tényezők, hanem a prevenció alapvető elemei.
Az ESPAD 2024 egyik legfontosabb tanulsága végső soron az, hogy a drogprobléma sok esetben nem ott kezdődik, amikor megjelenik az első szer. Sokkal korábban kezdődik: a családi kapcsolatok minőségében, a mentális egészség állapotában, a közösségi kötődések erősségében és abban, hogy egy fiatal mennyire érzi magát biztonságban a saját életében. A prevenció sikere ezért nem pusztán azon múlik, hogy hány drogról szóló előadást tartunk az iskolákban, hanem azon is, hogy képesek vagyunk-e olyan társadalmi környezetet teremteni, a családot, mint védőfaktort annyira megerősíteni, hogy a szerhasználat iránti igény eleve kisebb eséllyel alakuljon ki.
Forrás:
https://www.euda.europa.eu/news/2025/new-espad-survey-results_en?utm_source
