Olvasási idő: 10 perc

Szakmai állásfoglalás a kannabisz különösen veszélyes drogok ENSZ-jegyzékéből való kikerüléséről

Szerző
Drogkutató Intézet
Dátum
2021.02.25.

Az óév utolsó hónapjának fontos mozzanata volt, amikor az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága elfogadta az Egészségügyi Világszervezet ajánlását a kannabisz újra besorolásáról. Ennek eredményeként az Európai Unió az orvosi kannabisz gyógyászati használatát támogatná, amit a szavazás során Magyarország elutasított. Az EU álláspontjának figyelmen kívül hagyása miatt kötelezettségszegési eljárás indult hazánk ellen. A médiában és különböző fórumokon sok tévhit, tudományosan megalapozatlan információ kering a hír vonatkozásában. Kutatóintézetként felelősségünknek érezzük tudományos oldalról megvizsgálni a kérdést és pár szakmai tény közlésével reagálni a történésekre. A Drogkutató Intézet szakmai állásfoglalása.

Az 1961. évi ENSZ kábítószer-egyezmény a kannabiszt az I. és IV. jegyzékébe sorolta. A IV. kategóriába a kábítószerek olyan listája tartozik, amelyek „különösen veszélyes” drogokat tartják számon, nincs elismert gyógyászati potenciáljuk. Ide tartozik például a heroin is. Az ENSZ ebből a kategóriából emelte ki a kannabiszt és csak az I. jegyzékben szabályozzák a WHO 2019-ben megfogalmazott ajánlása mentén, így a gyógyászati alkalmazással rendelkező kábítószerek között tartják nyilván.

Magyarországon az addiktológiai kezelések leggyakoribb oka a kannabisz

Magyarországon és Európában egyaránt a marihuána a leggyakrabban használt illegális pszichoaktív szer. Magyarországon a lakosság 10-15 %-a fogyasztott már az élete során valamilyen kábítószert, a fiatal nemzedékeknél ennek duplája az arány. A szerhasználatot felmérő kutatások rendre azt mutatják, hogy a marihuána az évtizedek során erősen őrzi első helyét a leggyakrabban és a legtöbbek által fogyasztott szerek listáján. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2019-es évre vonatkozó jelentése alapján a 18-34 éves fiatal felnőttek 16,4%-a észleli a környezetében a marihuána vagy hasis használat jelenlétét, az elmúlt 12 hónapban 9,5%-ukat kínálták legalább egyszer marihuánával vagy hasissal, és 19,2%-uk szerint elég könnyen, vagy nagyon könnyen be tudna szerezni marihuánát vagy hasist. Az addiktológiai kezelések okaként leggyakrabban megnevezett illegális szer Magyarországon a kannabisz, használói aránya különösen magas a büntetőeljárás alternatívájaként kezelésbe lépők körében (akik az összes kezelt 75,6%-át adják). A 18-64 éves népességben azoknak, akik az életük során fogyasztottak már marihuánát vagy hasist, a fele (52,6%-a) fogyasztott valaha más tiltott drogot is.

A 2019-es „European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs” (ESPAD) elemzés szerint a résztvevő 35 európai országban élő 15-16 éves személyek 17 százaléka használ rendszeresen valamilyen illegális pszichoaktív szert. A 17 százalékból marihuánahasználatot 16% jelentett.

A marihuána használata veszélyezteti a középiskolásokat a későbbi kannabisszal történő visszaélés, az alkoholfogyasztás, a fiatalkori bűnözés, a középiskolából való lemorzsolódás és a depresszió kialakulásának szempontjából. A középiskolában megtapasztalt illegális pszichoaktív szerrel kapcsolatos első élmények meghatározóak lehetnek a későbbi egészségmagatartás szempontjából. Összefüggés lehet az alkohol és a marihuána serdülőkorban történő használata között, hiszen a kettős felhasználás gyakoribb a kizárólagos marihuánafogyasztásnál a statisztikák szerint (Froiland és mtsai., 2020).

A kannabisz használat tehát Magyarországon létező probléma, méretét és következményeit csak becsülni tudjuk. A kannabiszhoz rendszeres fogyasztás esetén hozzászokás alakul ki. A kannabisz egészségi kockázatot jelenthet tehát a függőség, de a szomatikus szövődmények, pszichiátriai komorbiditás szempontjából is (Raphael et al., 2005).

A Drogfókuszpont 2020-as jelentése alapján a Magyar Rendőrség által elvégzett kábítószer-tesztek szerint az esetek felében kettő vagy többféle pszichoaktív szert is használtak együttesen. Alig jelentettek olyan esetet, ahol nem a kannabisz volt az egyik használt szer az együttes fogyasztáskor. Miért is veszélyes ez? Intézetünk igazgatója, Prof. Dr. Haller József neurobiológus, az MTA doktora a Mindset szaklapjában megjelent interjújában így magyarázza:

A kannabinoidok fontos szerepet játszanak a drogaddikcióban, mert jelen vannak abban az idegközpontban, amely az addikcióért felel. Ezt szokták jutalomközpontnak nevezni. Az endokannabinoidok a hozzászokásnak az agyi mechanizmusában játszanak szerepet, ezért, ha valamilyen más drogot fogyaszt az illető vele együtt, akkor könnyebben hozzászokik a másik droghoz. Ez azért probléma, mert bizonyos drogoknál gyakorlatilag kizárt, hogy azt valaki magában fogyassza. Nem is a marihuána lesz a veszélyes, hanem az, amivel együtt szedi. A marihuána megnyitja az utat egy másik szer használata előtt, ha együtt jelentkezik a fogyasztás”

Ezt hívják kapudrog jelenségnek, aminek létezésében sokan kételkednek, mégis tényként kezelhető. Például Maldonado, Valverde és Berrendero már 2006-ban összefoglalta azokat az eredményeket, melyek bizonyítják, hogy az endokannabinoidok részt vesznek a kábítószer-keresés motivációjában, míg az endokannabinoid rendszernek az addikció kialakulásában játszott szerepét Manzanares és munkatársai (2018) mutatták ki. Megjegyzendő, hogy az endokannabinoidok (vagyis a belső kannabinoidjai) olyan, a szervezet által természetes módon előállított molekulák, amelyek a kannabisz egyes hatóanyagaihoz hasonlóak és ugyanazokon az idegi receptorokon hatnak, így szerepük van a kannabisz pszichoaktív hatásainak közvetítésében (Aizpurua-Olaizola et al., 2017).

Az orvosi potenciálról nincs egyetértés a tudományos világban

A kannabisz I. jegyzékbe kerülésével nemzetközi jogi akadályok is elgördülhetnek az orvosi felhasználás és az ezzel kapcsolatos kutatások elől. Gyógyászati felhasználásnak nevezzük a pszichoaktív hatású szerek gyógyító, vagy legalábbis tünetcsökkentő hatású fogyasztását. Az endokannabinoid rendszer, a THC és a CBD gyógyászati potenciálja egyre több kutatás témájává vált az elmúlt években, de több tanulmány annak hátrányait is kiemeli, sőt sok esetben egymásnak ellemondásos eredményekről is olvashatunk.

A marihuána kedvező orvosi hatásait tekintve számos kutatási eredmény bizonyítja a krónikus fájdalom szindrómában tapasztalt tünetek enyhítő hatását (Hill, 2015). További alátámasztott pozitív hatása a daganatos betegek kemoterápiás kezelésével járó hányinger és hányás csökkentése, emellett a krónikus alultápláltság esetén elősegítette az étvágyat, ezáltal a súlygyarapodást (Grant et al., 2012). Hatékonysága bizonyított továbbá a szklerózis multiplex kezelésében, elsősorban a perifériás neuropátia tünetei, illetve izomgörcsök enyhítésére (Corey-Bloom etal., 2012).

Azonban néhány rizikófaktort szükséges lehet számításba venni a kannabisz orvosi használata esetén is, amelyek megnehezíthetik a gyógyászati felhasználást. Mindezek mellett azonban a marihuána és további szájon át fogyasztható kannabioidok (pl. THC) számos kellemetlen mellékhatással is összekapcsolhatóak, melyek közül a leggyakoribbak a gyengeség, egyensúlyproblémák, dezorientáció, emésztőszervi problémák, aluszékonyság, szájszárazság, hallucináció, paranoia, illetve az agitáltság (Nugent et al., 2017). Általános negatív hatás írható le a mentális egészségre és a neurológiai funkciókra (Whiting et al., 2015). A fogyasztást követően közvetlenül jelentkező mellékhatások közé sorolható továbbá a deperszonalizáció érzése, csökkent ítélőképesség és figyelem, szemvörösödés, tachykardia (heves szívverés) és a fokozott étvágy. Nagy dózisú fogyasztás esetén felmerül az alacsony vérnyomás, a kihűlés (hypothermia) és a pszichózis kockázata is (Zhang & Ho, 2015). A külsőleg bevitt kannabinoidok tartós alkalmazása erősítheti a szorongást, depresszióhoz, pszichotikus állapot kialakulásához is vezethet (Fusar-Poli et al., 2009). Ezek a mellékhatások azonban elhanyagolhatók ahhoz képest, hogy a marihuána elősegíti és felgyorsítja a drogfüggőség kialakulását (Merritt et al., 2008). Az orvosi marihuána használatának nem elhanyagolható veszélye a szerrel történő visszaélés és az addikció súlyosbodása, illetve kialakulása. Korábban rendszeres marihuána-fogyasztó, orvosi marihuána-kártyával (orvosi javaslatra a páciens gyógyhatású kannabiszt szerezhet be, birtokolhat, termeszthet) rendelkező fiatal felnőttek fokozottan ki vannak téve a további marihuána-fogyasztásnak és a kapcsolódó komplikációknak, mint a kártyával nem rendelkező kortársaik. A kártyabirtokos fiatalok nagyobb hajlandóságot mutattak a marihuána mindennapi használatára, emellett nagyobb eséllyel számoltak be negatív következményekről a szerfogyasztás kapcsán (Tucker et al., 2019).

A határok elmosódásáról

Igaz, az ENSZ döntése alapján nincs szó legalizációról csupán az orvosi használat könnyítéséről, de fontos lehet feltenni a kérdést, hogy aminek az orvostudományban pozitív hatása lehet, az a társadalomra is pozitív hatással bír-e? A kannabisz-legalizáció kérdéskörének égető pontja éppen az lehet, hogy az orvosi használatot a médiában sokszor összemossák a több veszélyt magában hordozó utcai használattal. Sokszor olyan cikkeket olvashatunk a témában, amelyek azt a hatást keltik, mintha a kannabisz „különösen veszélyes” drogok csoportjából való kikerülése egyben azt is bizonyítaná, hogy a nem orvosi, mindennapi, rendszeres használat sem jár különösebb veszélyekkel.

A marihuána egyszeri kipróbálása sokszor nem jár nagy veszéllyel, de tartós használata mindenképp. Azon felnőttek, akik havonta kevesebb mint tízszer használják a marihuánát, és akiknek nincsenek problémáik a kábítószer-fogyasztással vagy függőséggel, a fogyasztás kevesebb mint 5 százalékát teszik ki. A marihuána-fogyasztók több mint fele az ébrenléti idejének nagy részében a szer befolyása alatt állnak (Caulkins, 2016).

„Az, hogy adott pillanatban valaki jól érzi magát egy drog hatására, keltheti benne azt az érzetet, hogy ő gyógyul. Kétségtelen, hogy átmenetileg egyfajta enyhülést ad, tehát öngyógyító szándékkal lehet drogot fogyasztani. Az a baj, hogy hosszú távon nem oldja meg a problémát, hanem súlyosbítja. Ugyanis a marihuána fogyasztásának hosszútávú hatása lehet akár a depresszió is””

– mondja a Mindsetnek adott interjújában Prof. Dr. Haller József, intézetünk igazgatója arról, hogy kezdetben a jó érzések hosszú távon súlyos hatásokkal bírhatnak.

Összességében tehát fontos leszögeznünk: a marihuána-fogyasztásnak egyéni és társadalmi szinten is vannak különösen veszélyes vonatkozásai, ebből a kontextusból az orvosi kannabisz leglizációjának kérdése sem ragadható ki. Az orvosi kannabisz gyógyászati használatának előnyeiről és hátrányairól, azok arányairól és mérlegéről még folynak a szakmai viták a tudományos világban. Így az orvosi kannabisz alkalmazásáról sem jelenthető ki, hogy kizárólag és egyértelműen csak pozitív gyógyászati hozadékokkal kecsegtetne, annak a társadalmi folyamatokra gyakorolt hatásáról nem is beszélve.

A fentiekből kiderül, hogy a marihuána orvosi felhasználhatósága mellett érvek szólnak, és azok, akik az ENSZ javaslat mellett foglaltak állást, vélhetőleg ezeket az érveket fogadták el hitelesnek. Kiderül azonban az is, hogy a javaslat elleni érvek száma sem csekély. A javaslat elutasításának tehát tudományos alapja van.

Hivatkozások

Aizpurua-Olaizola, O., Elezgarai, I., Rico-Barrio, I., Zarandona, I., Etxebarria, N., & Usobiaga, A. (2017). Targeting the endocannabinoid system: Future therapeutic strategies. Drug Discovery Today, 22(1), 105-110. doi:10.1016/j.drudis.2016.08.005

Caulkins, J. P. (2016). The real dangers of marijuana. National Affairs,(Winter 2016)2134.

Corey-Bloom, J., Wolfson, T., Gamst, A., Marcotte, T. D., Bentley, H. & Gouaux, B. (2012). A randomized, placebo-controlled trial of smoked cannabis for spasticity in multiple sclerosis. Canadian Medical Association Journal, 184(10), 1143-1150.

ESPAD Group. (2020). ESPAD Report 2019: Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs.

Froiland, J. M. , Worrell, F. C.,  Olenchak, F. R.,  Kowalski, M. J. (2020)., Positive and negative time attitudes, intrinsic motivation, behavioral engagement and substance use among urban adolescents. Addiction Research & Theory, 2020; 1 DOI: 10.1080/16066359.2020.1857740 https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/16066359.2020.1857740

Fusar-Poli, P., Crippa, J. A., Bhattacharyya, S., Borgwardt, S. J., Allen, P., Martin-Santos, R., Seal, M., Surguladze, S. A., O’Carrol, C., Atakan, Z., Zuardi, A.W. & McGuire, P. K. (2009): Distinct effects of {delta}9-tetrahydrocannabinol and cannabidio

Grant, I., Atkinson, J. H., Gouaux, B. & Wilsey, B. (2012). Medocal Marijuana: Clearing Away the Smoke. The Open Neurology Journal, 6, 18-25.

Hill, K. P. MD, MHS. (2015). Medical Marijuana for Treatment of Chronic Pain and Other Medical and Psychiatric Problems. A Clinical Review. Journal of the American Medical Association,313(24), 2474-2483.

Maldonado, R., Valverde, O., & Berrendero, F. (2006). Involvement of the endocannabinoid system in drug addiction. Trends in neurosciences, 29(4), 225-232.

Manzanares, J., Cabañero, D., Puente, N., García-Gutiérrez, M. S., Grandes, P., & Maldonado, R. (2018). Role of the endocannabinoid system in drug addiction. Biochemical pharmacology, 157, 108–121. https://doi.org/10.1016/j.bcp.2018.09.013

Nemzeti Drogfókuszpont (2020). 2020-as ÉVES JELENTÉS (2019-es adatok) az EMCDDA számára.

Nugent, S. M., Morasco, B.J., O’Neil, M. E.; Freeman, M., Low, A., Kondo, K., Elven, C., Zakher, B., Motu’apuaka, M.; Paynter, R. et al. (2017). The effects of cannabis among adults with chronic pain and an overview of general harms. Annals of Internal Medicine, 167, 319–332.

Raphael B, Wooding S, Stevens G, Connor J. Comorbidity: Cannabis and complexity. J Psychiatric Practice 11:161-176. 2005.

Szabó J. (2020. november 26.). „Amikor egy társadalom jelentős része drogozik, az a társadalom nem működhet jól” – interjú Prof. Dr. Haller Józseffel. Letöltés dátuma: 2021.02.22. Forrás: https://mindsetpszichologia.hu/amikor-egy-tarsadalom-jelentos-resze-drogozik-az-a-tarsadalom-nem-mukodhet-jol-interju-prof-dr-haller-jozseffel

Tucker, J. S., Rodriguez, A., Pedersen, E. R., Seelam, R., Shih, R. A. & D’Amico, E. J. (2019). Greater risk for frequent marijuana users with a medical marijuana card. Drug and Alcohol Dependence, 194, 178-183.

Whiting, P. F., Wolff, R. F., Deshpande, S., Di Nisio, M., Duffy, S., Hernandez, A. V. (2015). Cannabinoids for medical use: A systematic review and meta-analysis. Journal of the American Medical Association, 313, 2456–2473.

Zhang, M. W,, Ho, R. C. M. The cannabis dilemma: a review of its associated risks and clinical efficacy. J. Addict. [Internet]. 2015;2015:707596. Elérhető: http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?artid=4619948&tool=pmcentrez&rendertype=abstract.

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik

2020.10.21
6 perc olvasási idő
Dizájner drogok használatának szankcionálása Magyarországon
Az elúlt tíz év büntetőjogi reakciói
2020.10.21
3 perc olvasási idő
Kérsz egy slukkot? – ez vár rád, ha drogot találnak nálad!
A kábítószer használat szankcionálása 
2020.10.17
8 perc olvasási idő
Hogyan érhetjük el a megváltozott tudati állapotot szermentesen?
A megváltozott tudati állapotok jelenségvilága végtelenül gazdag, érdemes megismerni, azonban fontos tisztában lennünk vele, hogy ez szerhasználat nélkül is elérhető!