Az óév utolsó hónapjának fontos mozzanata volt, amikor az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága elfogadta az Egészségügyi Világszervezet ajánlását a kannabisz újra besorolásáról. Ennek eredményeként az Európai Unió az orvosi kannabisz gyógyászati használatát támogatná, amit a szavazás során Magyarország elutasított. Az EU álláspontjának figyelmen kívül hagyása miatt kötelezettségszegési eljárás indult hazánk ellen. A médiában és különböző fórumokon sok tévhit, tudományosan megalapozatlan információ kering a hír vonatkozásában. Kutatóintézetként felelősségünknek érezzük tudományos oldalról megvizsgálni a kérdést és pár szakmai tény közlésével reagálni a történésekre. A Drogkutató Intézet szakmai állásfoglalása.
Az 1961. évi ENSZ kábítószer-egyezmény a kannabiszt az I. és IV. jegyzékébe sorolta. A IV. kategóriába a kábítószerek olyan listája tartozik, amelyek „különösen veszélyes” drogokat tartják számon, nincs elismert gyógyászati potenciáljuk. Ide tartozik például a heroin is. Az ENSZ ebből a kategóriából emelte ki a kannabiszt és csak az I. jegyzékben szabályozzák a WHO 2019-ben megfogalmazott ajánlása mentén, így a gyógyászati alkalmazással rendelkező kábítószerek között tartják nyilván.
Magyarországon az addiktológiai kezelések leggyakoribb oka a kannabisz
Magyarországon és Európában egyaránt a marihuána a leggyakrabban használt illegális pszichoaktív szer. Magyarországon a lakosság 10-15 %-a fogyasztott már az élete során valamilyen kábítószert, a fiatal nemzedékeknél ennek duplája az arány. A szerhasználatot felmérő kutatások rendre azt mutatják, hogy a marihuána az évtizedek során erősen őrzi első helyét a leggyakrabban és a legtöbbek által fogyasztott szerek listáján. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2019-es évre vonatkozó jelentése alapján a 18-34 éves fiatal felnőttek 16,4%-a észleli a környezetében a marihuána vagy hasis használat jelenlétét, az elmúlt 12 hónapban 9,5%-ukat kínálták legalább egyszer marihuánával vagy hasissal, és 19,2%-uk szerint elég könnyen, vagy nagyon könnyen be tudna szerezni marihuánát vagy hasist. Az addiktológiai kezelések okaként leggyakrabban megnevezett illegális szer Magyarországon a kannabisz, használói aránya különösen magas a büntetőeljárás alternatívájaként kezelésbe lépők körében (akik az összes kezelt 75,6%-át adják). A 18-64 éves népességben azoknak, akik az életük során fogyasztottak már marihuánát vagy hasist, a fele (52,6%-a) fogyasztott valaha más tiltott drogot is.
A 2019-es „European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs” (ESPAD) elemzés szerint a résztvevő 35 európai országban élő 15-16 éves személyek 17 százaléka használ rendszeresen valamilyen illegális pszichoaktív szert. A 17 százalékból marihuánahasználatot 16% jelentett.
A marihuána használata veszélyezteti a középiskolásokat a későbbi kannabisszal történő visszaélés, az alkoholfogyasztás, a fiatalkori bűnözés, a középiskolából való lemorzsolódás és a depresszió kialakulásának szempontjából. A középiskolában megtapasztalt illegális pszichoaktív szerrel kapcsolatos első élmények meghatározóak lehetnek a későbbi egészségmagatartás szempontjából. Összefüggés lehet az alkohol és a marihuána serdülőkorban történő használata között, hiszen a kettős felhasználás gyakoribb a kizárólagos marihuánafogyasztásnál a statisztikák szerint (Froiland és mtsai., 2020).
A kannabisz használat tehát Magyarországon létező probléma, méretét és következményeit csak becsülni tudjuk. A kannabiszhoz rendszeres fogyasztás esetén hozzászokás alakul ki. A kannabisz egészségi kockázatot jelenthet tehát a függőség, de a szomatikus szövődmények, pszichiátriai komorbiditás szempontjából is (Raphael et al., 2005).
A Drogfókuszpont 2020-as jelentése alapján a Magyar Rendőrség által elvégzett kábítószer-tesztek szerint az esetek felében kettő vagy többféle pszichoaktív szert is használtak együttesen. Alig jelentettek olyan esetet, ahol nem a kannabisz volt az egyik használt szer az együttes fogyasztáskor. Miért is veszélyes ez? Intézetünk igazgatója, Prof. Dr. Haller József neurobiológus, az MTA doktora a Mindset szaklapjában megjelent interjújában így magyarázza: