Olvasási idő: 10 perc

A Biblia tiltja a kábítószerek használatát

Szerző
Pék László
Dátum
2022.11.22.

A Kinyilatkoztatás szerint mivel az ember eredendően bűnös, ezért Ábrahám, Izsák és Jákob Istenével kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit és bűnbánat által lehet felvenni a kapcsolatot. Az Ószövetséget és Újszövetséget magába foglaló Kinyilatkoztatás, amely Isten törvényét, illetve üzenetét tartalmazza az emberiség számára, szigorúan tiltja a pszichoaktív szerek használatát, mivel ezek hatására az ember illegális módon érintkezik a természetfelettivel és démonikus szellemi befolyásnak teszi ki magát. Az alábbi cikkben arra teszünk kísérletet, hogy az Ószövetség történeti utalásai, illetve az Újszövetség szövegközeli olvasata alapján meghatározzuk a Kinyilatkoztatás álláspontját a droghasználattal kapcsolatosan.

Világos, hogy konkrét drogot az Ó- és az Újszövetség sem nevesít, hiszen a ma használatos drogok elnevezése, a tudomány és a kémia fejlődésének köszönhetően valamikor a 19. század végén alakult ki. Fontos azt látnunk, hogy az emberiség történelmét a sors által okozott kiszolgáltatottság miatt végigkíséri a transzcendens utáni vágy, amelyet többek között a pszichedelikumok előállításával és használatával próbáltak elérni. Olyan praktikákra gondolunk, amelyek a természetfeletti élményt, a gonosz szellemektől való megtisztulást, a halhatatlanság, a jövőbe látás elérését Ábrahám, Izsák, Jákob Istenébe vetett hittől függetlenül szerették volna elérni. Ezeket a cselekedeteket a Biblia szigorúan tiltja (3Mózes 19:26; Galata 5:20), utálatosnak, szövetségtörésnek tartja, sőt egyenesen azt állítja, hogy akik ilyeneket cselekszenek, nem jutnak a Mennyek országába. (5Mózes 18:10-12, Jelenések 22:15). Azt természetesen nem tagadjuk, hogy maga a Biblia is utal olyan növényi eredetű gyógymódokra, amelyek elősegítik a beteg gyógyulását, viszont ezek nem pszichedelikumok, nem befolyásolják az ember ítélőképességét, nem alakítanak ki függőséget. (2 Királyok 20:7, Lukács 10:34). A kinyilatkoztatás és a borfogyasztás kapcsolatára itt nem térünk ki.

Éva és Ádám bűnbeesését követően a Biblia arról tesz tanúságot, hogy az emberek nem Isten kinyilatkoztatása alapján, hanem saját elképzeléseik szerint kezdték el Istent keresni. Ezt mutatja be, a nem kanonikus, hanem pszeudoepigráf iratnak minősülő Énok könyve is, mely a történettudomány szerint Kr.u. 1-3. században íródhatott és etióp nyelven maradt fenn. Az 1. Mózes 6. fejezet alapján e szöveg arra utal, hogy a lázadó angyalok, megtanították az embereket varázslásra és méregkeverésre:

Shemjáza tanította meg nekik a varázslást (v. tanította a varázslókat) és a gyökerek vágását, Ármáres a varázslás elhárítását, Barákjéel (tanította) az asztrológiát, Kokábel a csillagképet, Ázákéel a felhők és jelek ismeretét, Szerákiel a földnek jeleit, Szamszávéel a nap jeleit, Száriel a hold útját.

Énók könyve 8:3

Tehát a varázsszerek, drogok fogyasztása és a szellemi élmény, jóslás, szellemidézés a kezdetektől szorosan kapcsolódtak egymáshoz. Ez abból is jól látható, hogy szinte minden pogány, animista népnél jelen volt a mágia és az ehhez kapcsolódó tudatmódosító növények használata. Ennek a fajta mágikus, méregkeverő tevékenységnek a rejtelmeit csak a beavatottak ismerhették, az emberek nagy része elől el volt rejtve. Fontos azt is látnunk, hogy a pogány vallásokban a pszichedelikus anyagok fogyasztása kezdetektől fogva vallási, rituális tevékenységhez kötődött. Az emberek a babonaságukat, démonoktól való rettegéseiket, betegségeiket a mágusok csodatevő praktikáiban bízva tudták csak kordában tartani, nem véletlen tehát, hogy a mágusok, varázslók szerepe Egyiptomban, Babilonban, Perzsiában, Görögországban is stratégiai jelentőségű volt, ugyanis hivatalnokok helyett mágusok töltötték be az adott birodalom vezető pozícióit.

Gondoljunk csak az egyiptomi fáraóra, aki Isten Mózes általi csodáit, mágusok által szerette volna semlegesíteni (2Mózes 7:11) vagy arra, hogy Babilonban Nabukonodozor az álma megfejtésére mágusokat hivatott, köztük Dánielt is (Dániel 2:2). E babiloni és egyiptomi mágusok különféle összetevőkből álló varázsszereket használtak, melyekkel a Bibliai utalások alapján Mózes Egyiptomban, Dániel Babilonban került kapcsolatba, ezzel párhuzamosan pedig konfliktusba is.

Az ókori birodalmakban a növényeket szakrális füstölőszerként, olajként, varázsitalok alapanyagaként is felhasználták. Az Egyiptomban használt kyphir füstölőszer receptje például egészen Kr. e. 15. századra datált Ebers papiruszig visszavezethető. A kyphir legfeljebb ötven féle anyagból előállított szakrális jellegű füstölőszer volt, amelyet a templomokban az éjjeli szertartáskor használtak. Plutharkosz a következőképpen ír róla.

Édes leheletet keltett, jótékony kigőzölgést, amely által minden megváltozott, míg a test, amelyet egy fuvallat puhán és lágyan mozgatott, olyan hangulatba került, amely csábítóan ringat álomba, úgy, hogy mérgezés nélkül megpihen, és enyhülnek a napi gondok láncszerű bánatai és feszültségei.

A lótuszvirág illata, vagy a mandragóra magok is ismertek voltak az ókori Egyiptomban a pszichedelikus hatásukról. Egy valószínűleg Kr. u. 2. századi alexandriai forrásokra visszanyúló 12. századból fennmaradt szír nyelvű orvosi kézirat „a folyamatos félelem és depresszió” kezelésére mandragóra magot tartalmazó orvosságot javasol. Modern kutatások atropin-, szkopolamin- és hioszciamin-tartalmat egyaránt kimutattak benne, ami az altató és hallucinogén hatást egyértelműen megmagyarázza.

Babilonban is ismertek voltak a különböző növényi eredetű gyógyszerek, amelyek használata összekapcsolódott a mágiával, a gyakorlói nagyrészt a káldeusok voltak. Az orvoslás, a mágia és a különböző pszichoaktív növények szintézise így jelent meg Babilonban: „Ha valakinek fekélye támad, és tűszerűen szúró fájdalmat érez, akkor ez egy halotti szellem keze műve: terebint, boróka, suadu, gyanta, galbanit, fehér hunyor, datolya …, ezt a tizenhárom növényt porrá töröd, és átszűröd …” (Haas, Volkert, 2019)

Természetesen a hellén világban is jelen volt a pszichoaktív szerekkel végzett mágia, a legnagyobb hatással a Delphoi jósda rendelkezett. Delphoit a világ köldökének is szokták nevezni, hiszen olyan jóslatok hangzottak el itt, amelyek meghatározták Európa, sőt az egész világ történelmét. Gondoljunk csak Oidipuszra, Szókratészre, vagy a Görög-Perzsa háborúkban betöltött szerepére! Tulajdonképpen ezek a jóslatok kötöttek össze olyan görög városállamokat, mint Athén, Spárta vagy Théba, hiszen Delphoi volt az egész Hellász vallási központja. A városban már Kr. e. 1400-tól létezett szentély, ekkor még Gaia földanya szentélyeként. Csupán a Kr. e. 8. századtól volt kizárólag Apollón istené. A Delphoiban tevékenykedő jósnőről, Pythiáról szóló legkorábbi feljegyzés a Kr. e. 6. századból való, a „Homéroszi himnuszok” néven ismert hexameteres költeményekből.  A jósnő, akinek szűznek kellett lennie minden alkalom előtt böjtölt, a jóslat megkezdése előtt pedig rituális fürdőt vett. Ezután felült a bűzös gázokat árasztó szakadék felett felállított székre, egyik kezében egy tál tiszta forrásvízzel, a másikban pedig babérlevelekkel. Hogy Pythia mitől eshetett transzba, azt nem lehet pontosan megállapítani, az újabb kutatások, nem a barlangban feltörő gázok hallucinogén hatását, hanem az oxigénhiányos állapot miatti tudatmódosulást hangsúlyozzák (URL1). De az is lehet, hogy az egyik kezében lévő növény hatása okozta azt a transz állapotot, amely hatása alatt jövendőt mondott. Ennek a növénynek a leveleit égethette vagy rághatta, a leander (Nerium oleander), más néven babérrózsa az egyik lehetséges ilyen növény, amely az epilepsziás rohamhoz hasonló tünetek előidézésére képes. Az epilepsziát az ókori görögök „a szent betegségnek” tartották, ahogyan azt egy Hippokratésznek tulajdonított orvosi írás is tanúsítja – a hasonló tüneteket annak jeleként értelmezhették, hogy az illető az istenek szavát tolmácsolja.

De hogyan kapcsolódik Delphoi az Újszövetséghez? Az Apostolok cselekedete 16 – ban Pál apostol Filippiben jár, amikor egy lány a következő kijelentést teszi róla: „Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, akik nektek az üdvösség útját hirdetik.” Ezt a kijelentést viszont az eredeti Ógörög szöveg alapján a Python szelleme által tette (URL2). Python szelleme által viszont a Pythiák jövendöltek, akik, mint már fentebb említettük a Delphoi jósdában tevékenykedtek. A történet folytatásából pedig kiderül, hogy Pál apostol ezt a jelenséget gonosz szellemi megnyilvánulásnak ítélte és kiűzte a lányból. Az Újszövetség egyértelművé teszi, hogy az Istennel való kapcsolatot csak Jézus Krisztusba vetett hit által lehet felvenni (János 10:9). Aki pedig önös érdekből, saját erőből, saját hasznára kívánja ezt megtenni, az ítélet alá kerül (Apostolok cselekedete 8:18-25).

Az Újszövetségben egyébként a varázslás, bűbáj fogalma, farmakia (φαρμακεία) háromszor fordul elő és nem kell nyelvésznek lennünk, hogy az említett fogalomban felismerjük a gyógyszer (farmako) alapjelentését. Csakhogy Pál apostol korában a tudományos gondolkodás hiánya miatt ezzel a fogalommal illettek, mindenféle varázsszer készítőt, akik pszichoaktív növények keveréke által, szerettek volna a természetfelettivel kapcsolatba kerülni. Ezeket a Galatabeliekhez írt levél (5:20-23) és a Jelenések könyve is elég radikálisan ítéli meg (22:15).

A fentebb felsorolt példákkal szemben fontos azt látnunk, hogy a Biblia alapján a papok, valamint a próféták sem használtak semmilyen tudatmódosító szert annak érdekében, hogy Isten üzenetét tolmácsolják a nép felé. A Templomban tevékenykedő papok még alkoholt sem fogyaszthattak (3Mózes 10:9). A próféták pedig annak érdekében, hogy Isten üzenetét minél tisztábban át tudják adni, ingerszegény közegbe vonultak, illetve gyakran böjtöltek is (Nehémiás 1:4, Dániel 9:3, Máté 4:2). A kábítószer elutasítására maga Jézus Krisztus mutatta a legkíválóbb példát, hiszen amikor mirhával kevert borral kínálták mielőtt megfeszíteték volna, ő elutasította azt. (Márk 15:23). Teljes józansággal vállalta a kínzó kereszthalált, hogy akik hisznek benne ne a drogfogyasztásba, hanem az ő feltámadásába vetett hitbe meneküljenek.

Világos tehát, hogy a Bibliai kultúrával érintkező civilizációkban az okkultizmus, a varázslás, a gyógyszerkészítés, és a transzcendens élmény szoros kapcsolatban volt egymással. Ezeket a praktikákat pedig a Kinyilatkoztatás egésze tiltja, és szigorúan elutasítja. Kijelenthető tehát, hogy aki pszichoaktív szert, drogot fogyaszt nem a Názáreti Jézus Krisztussal, Ábrahám, Izsák és Jákob Istenével kerül kapcsolatba, hanem minden bizonnyal egy másik szellemi valósággal, amely hosszútávon tönkreteszi a személyiségét.

 

Győri H.  (2003). Tölts be száztíz évet a földön és tagjaid maradjanak erősek. Életmód és egészség az ókori Egyiptomban. Kritérion, Kolozsvár

Haas, Volkert (2019).  Mágia és mitológia Babilonban. Démonok, boszorkányok és ráolvasópapok. L’Harmattan Kiadó, Budapest

Vassányi Miklós, Sepsi Enikő, Voigt Vilmos (szerk.) (2015). A spirituális közvetítő L’Harmattan Kiadó, Budapest

URL1: https://cultura.hu/kultura-plusz/mitol-esett-transzba-puthia/

https://ng.24.hu/kultura/2006/10/11/megfejtettek_a_delphoi_josda_titkat/

URL2: https://ujszov.hu/text?corpus=2&book=205&chapter=16&verse=1#!205016016000120

 http://www.ujexodus.hu/tanulmany/onzo_ambicio

https://www.karizmatikus.hu/hitvedelem/tanitas-atyak-tanito-testverek/491-gondolatok-a-kabitoszerrl.html

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik

2020.10.21
6 perc olvasási idő
Dizájner drogok használatának szankcionálása Magyarországon
Az elúlt tíz év büntetőjogi reakciói
2020.10.21
3 perc olvasási idő
Kérsz egy slukkot? – ez vár rád, ha drogot találnak nálad!
A kábítószer használat szankcionálása 
2020.10.17
8 perc olvasási idő
Hogyan érhetjük el a megváltozott tudati állapotot szermentesen?
A megváltozott tudati állapotok jelenségvilága végtelenül gazdag, érdemes megismerni, azonban fontos tisztában lennünk vele, hogy ez szerhasználat nélkül is elérhető!