Brüsszel városa az utóbbi években komoly kihívásokkal néz szembe a droghelyzet súlyosbodása
miatt. A belga főváros egyre inkább a nemzetközi drogkereskedelem egyik európai csomópontjává
vált, ahol a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, valamint az ezekhez kapcsolódó
erőszakos bűncselekmények határozzák meg a mindennapokat bizonyos városrészekben. A
hatóságok, politikai döntéshozók és civil szervezetek próbálják ugyan kezelni a helyzetet, de az
intézkedések sokszor koordinálatlanok, következetlenek és nem ritkán kontraproduktívak.

A legaggasztóbb változások közé tartozik a drogkereskedelemhez köthető erőszakos cselekmények
drasztikus növekedése. 2025 elején például több olyan incidens történt Brüsszel belső kerületeiben,
ahol fegyveres összetűzések, sőt, halálos kimenetelű leszámolások is zajlottak nyílt utcákon. Ezek az
események egyértelműen a rivális drogbandák közötti harcokhoz köthetők, amelyeket részben a
kokainpiac feletti kontrollért folytatnak.

A belga hatóságok 2024 végén egy nagyszabású művelet eredményeként több mint száz főt ítéltek el
kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, miután sikerült feltörni a Sky ECC nevű titkosított
üzenetküldő rendszert, amelyet a bűnszervezetek világszerte használtak. Ez az akció jól példázza,
hogy a drogkereskedelem nem csupán utcai árusításból áll, hanem egy globális, kifinomult, digitális
hálózatokon alapuló tevékenység, amely Brüsszelben is komoly lábnyomot hagyott.

A kialakult helyzet hátterében részben az a liberális szemléletmód áll, amely a drogfogyasztást
elsősorban egészségügyi és társadalmi problémának tekinti, nem pedig jogi kérdésnek. A különböző
intézmények, mint például a Safe Brussels biztonsági ügynökség, vagy a Transit nevű drogprevenciós
civil szervezet gyakran párhuzamosan működnek, valódi együttműködés nélkül. Ebből adódóan a
drogprobléma kezelésére tett lépések széttartóak, és nem ritkán egymásnak ellentmondó üzeneteket
küldenek a társadalom felé.

Jó példa erre a GATE nevű drogfogyasztási központ megnyitása 2022-ben, amely Európában egyre
elterjedtebb, úgynevezett „safe consumption room”-ként funkcionál. Az ilyen központok célja, hogy a
szerhasználók biztonságos, kontrollált körülmények között fogyaszthassák el az anyagot, így
csökkentve a túladagolás és fertőzések kockázatát, valamint a közterületeken való droghasználat
gyakoriságát. Ugyanakkor sokan bírálják az ilyen intézkedéseket, mivel szerintük ezek a központok
nem a drogfogyasztás csökkentését, hanem annak normalizálását segítik elő. Továbbá azt a látszatot
kelthetik, hogy az állam részéről a szerhasználat bizonyos formája elfogadott, sőt támogatott, amely
különösen a fiatalok számára lehet félrevezető.

Brüsszel példája jól rávilágít arra, hogy ha a dekriminalizáció vagy liberalizáció nincs megfelelő
társadalmi, egészségügyi és bűnüldözési háttérrel megtámogatva, akkor az nem csupán kudarcot
vallhat, de kifejezetten veszélyes helyzeteket is teremthet. Ez a felismerés különösen fontossá teszi
azt, hogy Magyarország a saját drogpolitikáját szigorú, megelőzés orientált és következetes
irányvonal mentén folytassa.

Magyarország jelenlegi drogpolitikája alapvetően elutasítja a dekriminalizációt, és a drogokkal
kapcsolatos visszaéléseket továbbra is büntetőjogi eszközökkel kezeli. A jogszabályok egyértelműek:
még kis mennyiségű kábítószer birtoklása is büntetőeljárást vonhat maga után, ugyanakkor létezik az
úgynevezett „elterelés” intézménye, amely lehetővé teszi, hogy az első alkalommal elkövetők
alternatív úton, például drogprevenciós foglalkozásokon vagy rehabilitációs programokon keresztül
kerüljenek ki a rendszerből.

A magyar társadalom többsége támogatja ezt a megközelítést, különösen a bűnözéssel és szervezett
drogkereskedelemmel kapcsolatban. A kormányzat legutóbbi törekvései közé tartozik az is, hogy a
drogkereskedők és terjesztők vagyonát elkobozzák, és azt a drogmegelőzés, felvilágosítás és
egészségügyi rehabilitáció céljára fordítsák. Ezzel a lépéssel egyszerre gyengítik meg a
bűnszervezetek anyagi bázisát, és erősítik a társadalmi ellenálló képességet.

Mindezek alapján jól látható, hogy a drogpolitika nem lehet önmagában liberális vagy represszív,
hanem a társadalmi realitásokhoz igazodva, következetes, szigorúan végrehajtott, de humánus
szemléletű stratégiát kell követnie.

Magyarország példája azt mutatja, hogy a szigor és a prevenció együttes alkalmazása képes lehet
megakadályozni, hogy olyan súlyos helyzet alakuljon ki, mint Brüsszelben, ahol a drogfogyasztás és a
drogkereskedelem egyre nagyobb közbiztonsági és társadalmi problémává vált. Ezért a magyar
törekvések nem csupán önmagukban értelmezhetők, hanem példaként is szolgálhatnak más országok
számára, amelyek szeretnék elkerülni a brüsszelihez hasonló válsághelyzet kialakulását.

Forrás:
https://www.lemonde.fr/en/international/article/2024/03/15/drug-trafficking-and-gang-violence-
on-the-rise-in-brussels_6620980_4.html
https://www.belganewsagency.eu/brussels-prosecutor-warns-of-catastrophic-situation-in-tackling-
drug-violence
https://apnews.com/article/belgium-drugs-violence-brussels-cocaine-
14a1b6cb06fea23e4acb4ec52b77df6b