Olvasási idő: 5 perc

A család, mint protektív faktor a függőséggel szemben

Szerző
Pogácsás Nóra
Dátum
2021.01.13.

Számos elmélet foglalkozik a család szerepével a függőségek kialakulásában és fenntartásában. A rendszerszemlélet megközelítésének értelmében a kábítószerrel való visszaélés a család kóros működésének tüneteként is felfogható. Hogyan tölthet be a család védő szerepet?

 

 

Hogyan működik a család, mint élő rendszer?

Ezen szemlélet legfontosabb alaptétele, hogy a rendszer több az egyes elemek működésének összegénél. Ennek értelmében a szűk családi közösséget nem csupán a szülői, házastársi, gyermeki, testvéri szerepek alkotják, hanem a közöttük létrejövő és dinamikusan alakuló kölcsönhatások. A tagok folyamatos interakcióban állnak egymással, mely hat az egész közeg működésére. A rendszer folyamatosan törekszik a homeosztázis, azaz az egyensúly megvalósítására és megtartására. A másik rendkívül fontos alaptétel a határokhoz kapcsolódik, melyek elkülönítik egyik rendszert a másiktól. A családok esetében a külső és a belső határoknak is megfelelően kell működniük ahhoz, hogy az egyes alrendszerek kialakuljanak. Ha a külső határok túl merevek, a környezet ingerei nem érik el megfelelő mértékben a rendszert, melynek következtében a család nem fog tudni beilleszkedni a társadalomba. A túlságosan áteresztő határok sem előnyösek, hiszen védelmi funkciójuk megszűnik, és az “illetéktelen behatolók” bármikor sebet ejthetnek a családban. A belső határok az egyes alrendszereket hivatottak elkülöníteni. Fontos, hogy a szülői és a gyermeki egység differenciálódjon a szerepek megtartása miatt. Amennyiben ezek összemosódnak és a gyermek szülői feladatokat lát el, parentifikációról beszélünk.

A rendszerszemléleten belül több irányzat taglalja a családok működésének kérdéseit, melyekre különböző, ám mégis egy forrásból töltekező családterápiás alapokat dolgoztak ki a szakemberek. A strukturális irányzat a család szerkezetével foglalkozik, és rendkívül nagy hangsúlyt fektet a határokra. Tipikus zavar ebben a megközelítésben a parentifikáció (amikor a gyermek átveszi az egyik szülő szerepét), a struktúra sérülése 1-1 tag hiánya miatt, továbbá az alrendszerek kialakulatlansága. A stratégiás nézet a nyílt és rejtett kommunikációt veszi alapul, mely minden közösségben másképpen alakul. Valamennyi családban léteznek íratlan szabályok, szokások, melyekkel jó, ha tisztában vagyunk, hiszen a hierarchia megalapozója lehet. A problémák rendszerszintű orvoslására a családterápia remek lehetőségeket kínál. Az edukatív jellegű, több személlyel folytatott ülések lehetőséget adnak az egyénnek a társa megértésére, illetve más szempontok előtérbe helyezésére. Segítenek, hogy a közösséget, amiben élünk a kölcsönhatások felfedezésével teljes egészében tudjuk szemlélni.

A család egészségvédő hatása

Minden ember számára rendkívül nagy jelentőséggel bír az a közösség, amelyben felnő. A családban tanuljuk meg az alapvető szocializációs mintázatokat, normákat, és értékrendet. Tipikus esetben kialakul a biztonságérzetünk, és kötődünk a hozzánk közel álló személyekhez. Szüleinktől, nagyszüleinktől olyan kulturális szokásokat veszünk át, melyek identitásunk szerves részét alkotják majd. A család az értékrend mellett egészségmagatartást is közvetít. Megtanuljuk, mit tehetünk testi és lelki jólétünkért, illetve hogy ezek a viselkedések mennyire játszanak fontos szerepet a mindennapjainkban. Kós Katalin és Herpainé Lakó Judit (2019) a család feladatát az egészségre nevelés szempontjából a következőképpen gyűjtötték össze:

  • Védelem és folyamatos támogatás biztosítása
  • Példák, normák elsajátítása
  • Érzelmi teherbírás fejlesztése
  • Pihenés, regenerálódás biztosítása
  • Érzelmi egyensúly megteremtése
  • Családi közeg értékelő és bíráló szerepe

Ahogyan egészségvédő, úgy egészségkárosító magatartás minta útján történő átadása egyaránt lehetséges. A serdülők káros szenvedélyekhez (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás) való hozzáállását a szocializáló és „fontos mások” csoportja mellett a család is nagy mértékben befolyásolja. A közeli hozzátartozók között fellelhető szenvedélybeteg személy úgynevezett szerfogyasztó modellként funkcionálhat, mely kedvezőtlen esetben rizikófaktor, ám protektív tényező is lehet. Az egészségmagatartás közvetítése mellett rendkívül fontos védő szerepe van a szülőkkel kialakított optimális kapcsolatnak. Serdülőkorban természetes történés, hogy a szociális kapcsolatok területén a kortársak élveznek elsőbbséget, ám a biztonságos családi légkör ebben az életkorban ugyanúgy elengedhetetlen. Kutatások eredményei szerint a fiatalkori káros szenvedélyek kialakulása ellen a szülői kontroll és a szoros családi kapcsolatok jelentenek leginkább védelmet. Amennyiben kevésbé jellemző a szülőkre a serdülök szabadidejének monitorozása, nagyobb az esélye a deviancia megjelenésének. A kontroll azonban nem egy túlféltő viselkedést jelent, a szélsőségesen korlátozó szülői attitűd szintén negatív hatással bírhat  (Kovács és Pikó, 2009). Demetrovics Zsolt (2007) kutatásában az opiát-, a stimuláns- és a kannabiszhasználók szerspecifikus jellemzőjét foglalja össze, majd a családi és személyiségváltozók szerepét vizsgálja ezen csoportokban. Eredményei szerint az opiátfüggő személyek esetében az anya inkongruens, kontrollra vágyó, érzelmi ambivalenciát tükröző jellemzői gyakrabban jelentek meg. Ilyen esetekben a drogfogyasztás a családi egyensúly fenntartását szolgálja. A szerző a stimulánshasználók és a kannabiszhasználók esetében kevésbé markáns összefüggéseket figyelt meg.

Interjúnkban Juhász Péter gyermekvédelmi szakemberrel beszélgettünk, aki felnevelt családjában egy drogfüggő fiatalt. A teljes beszélgetést itt nézhetik meg!

Felhasznált irodalmak:

Demetrovics, Zs. (2007). Drog, család, személyiség: különböző típusú drogok használatának személyiségpszichológiai és családi háttere. L’Harmattan Kiadó.

Kós, K., & Herpainé Lakó, J. A család szerepe az egészségkárosító szokások tükrében. Az Eszterházy Károly Egyetem tudományos közleményei (46. köt.). Tanulmányok a sporttudomány köréből= Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Sport, 57-69.

Kovács, E., & Pikó, B. (2009). A család egészségvédő hatása serdülők körében= The protective influence of family among adolescents. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 10(3), 223-237.

Telkes, J. (1984). A családterápia irányzatai II. Rendszerszemléletű családterápiák [Trends of family therapy: II. Family therapies of system view]. Magyar Pszichológiai Szemle, 41(2), 93–107.

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik

2020.10.21
6 perc olvasási idő
Dizájner drogok használatának szankcionálása Magyarországon
Az elúlt tíz év büntetőjogi reakciói
2020.10.21
3 perc olvasási idő
Kérsz egy slukkot? – ez vár rád, ha drogot találnak nálad!
A kábítószer használat szankcionálása 
2020.10.17
8 perc olvasási idő
Hogyan érhetjük el a megváltozott tudati állapotot szermentesen?
A megváltozott tudati állapotok jelenségvilága végtelenül gazdag, érdemes megismerni, azonban fontos tisztában lennünk vele, hogy ez szerhasználat nélkül is elérhető!