Ha az ADHD-ra felírható gyógyszerek ennyire kezdenek terjedni, azaz simán beszerezhetők, akkor abban az esetben, amikor a marihuánát lehet majd orvos által felírva kapni, mondjuk stresszkezelésre, a folyamatot nem lehet már megállítani. És mivel tudjuk, de nem lehet elégszer elmondani, hogy a rendszeres marihuána-használók mintegy 15%-a fizikai drogfüggővé válik, ezzel elviselhetetlen terhet szabadítanánk az egészségügyi rendszerre és az egész társadalomra.
A Budapesti Corvinus Egyetem felmérést készített az egyetemisták alkohol- és drogfogyasztási, valamint dohányzási szokásairól (hvg.hu; 2024.02.27). A felmérés – legalábbis a szakemberek számára – nem szolgált meglepetéssel, sajnos csaknem minden második egyetemista kipróbált már valamilyen kábítószert. A vonatkozó statisztikai adatok szerint Magyarországon a fiatal korosztály, tehát a 16-29 évesek életprevalencia értéke (tehát, hogy életében legalább egyszer már fogyasztott kábítószert) 35% körül van. A korosztályból a legnagyobb részt pedig e tekintetben is az egyetemisták „vállalják”, mert aki ebbe a korosztályba tartozik, de már a munkaerőpiacon van, annak jobban keretek közé szorítottak a napjai, mint az egyetemistáknak, ritkábban van alkalma hétközben szórakozni.
Az egyetemisták körében leggyakrabban használt kannabisz mögé, a második helyre mára az altatók, nyugtatók zárkóztak fel. A probléma pedig pont itt van: amellett, hogy a kábítószer-használat alapvetően rombolja a fiatalok egészségét, mentális teljesítményét és családi, valamint párkapcsolati minőségét, sajnos manapság a különféle szerek már nem csupán a szórakozás részei, hanem mindennapi vagy időszakos teljesítményfokozóként jelennek meg. A témában részletes elemzést publikáltunk honlapunkon, melyeket itt és itt olvashatnak. Most csak egy-két megállapítást ismételnénk meg.
Az amfetaminok pszichostimuláns és teljesítményfokozó hatásuk miatt kapósabbak a hallgatók körében. A 15-20-szor erősebb metamfetamint (köznyelvben: speed) kristályos formában fogyasztják. Szellemi élénkségét eufória kíséri. A vérnyomást emeli, az ereket szűkíti, de az alvásigény és az étvágy jelentősen csökken. A munkabírás fokozása miatt gyakran nyúlnak ehhez a szerhez. Ugyanakkor a túladagolás könnyen bekövetkezhet, csakúgy, mint a pszichés függőség kialakulása. A szer elvonásakor pedig depresszió, aluszékonyság és motiválatlanság jelentkezik, ami egyáltalán nem előnyös egy szorított ütemű vizsgaidőszak során. Még aggasztóbb, hogy a felhasznált szerek között nem csak illegális drogok, nyugtatók vagy a koffein szerepelnek, hanem a „figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar” (ADHD) kezelésére használt Ritalin is. A metilfenidát-hidroklorid hatóanyagot tartalmazó, központi idegrendszert serkentő gyógyszer javítja az agy meghatározott területeinek a működését, képes javítani a figyelmet és a koncentrálóképességet. Számos mellékhatása lehet, többek között álmatlanság, nyugtalanság, étvágytalanság és szívritmuszavar, szívproblémák is kialakulhatnak. De az ADHD kezelésére kifejlesztett más gyógyszerek is megjelentek már az egyetemisták körében, mint az Adderall vagy a Vyvanse, sőt, már a narkolepszia kezelésére használt Modafinil is.
Természetesen ezek a szerek csak orvosi utasításra és rendelvényre szerezhetők be, de a feketepiac ez esetben is virágzik. Pont ezért (is) álságos a droglegalizálók azon érvelése, hogy ha a marihuána legális lesz a nagykorúak számára, de tiltott a 18 év alattiaknak, akkor ezek a fiatalok nem fognak élni vele, mert nem tudják beszerezni, ugyanis – az érvelésük szerint – a legalizáció kiiktatja a feketepiacot. A fent említett példákból azonban teljesen világosan látszik, hogy ahol kereslet van, ott a kínálat, azaz az illegális kereskedelem is megjelenik és virágzik. Az is egyértelműnek tűnik, hogy ha hallgatunk a liberalizációpárti szirénhangokra és „csak” a marihuána orvosi felhasználásnak nyitunk kaput, ezen a kapun a teljes droglegalizáció teszi be a lábát. Hiszen, ha az ADHD-ra felírható gyógyszerek ennyire kezdenek terjedni, azaz simán beszerezhetőek, akkor, amikor a marihuánát lehet majd orvos által felírva kapni, mondjuk stresszkezelésre, a folyamatot nem lehet már megállítani. És mivel tudjuk, de nem lehet elégszer elmondani, hogy a rendszeres marihuána-használók mintegy 15 %-a fizikai drogfüggővé válik, ezzel elviselhetetlen terhet szabadítanánk az egészségügyi rendszerre és az egész társadalomra.
Forrás:
https://drogkutato.hu/cikkek/vizsgadrukk-okosdrogok-i-resz/
https://drogkutato.hu/cikkek/vizsgadrukk-okosdrogok-ii-resz/
