A fiatalkori illegális droghasználat hátterében nem csupán társadalmi vagy környezeti hatások állhatnak; a személyiségjegyek legalább ilyen fontos szerepet játszanak abban, hogy egy fiatal miért válik kockázatkeresővé vagy éppen önpusztítóvá.
Az egyre bővülő kutatások szerint a Big Five személyiségmodell – a neuroticizmus, nyitottság, extraverzió, barátságosság és lelkiismeretesség dimenziói – alapvető támpontot nyújt az ilyen jellegű viselkedés megértéséhez. A neuroticizmus, amely az érzelmi instabilitást jelenti, jelentősen összefügg az illegális droghasználattal. Az ilyen személyiségjegyekkel rendelkező fiatalok gyakran használják a szereket egyfajta „önkezelési” eszközként, hogy enyhítsék a stresszt, a szorongást vagy más negatív érzelmi állapotokat. A mai fiatal generációt különösen erőteljesen érintik a mentális egészségi problémák, amelyek fokozottan hozzájárulhatnak a drogfogyasztás kialakulásához. Ezzel szemben a barátságosság és a lelkiismeretesség faktorok, amelyek a társas harmóniát és az önfegyelmet testesítik meg, inkább védőfaktorként működnek. Az ilyen jellemzőkkel rendelkező fiatalok nagyobb valószínűséggel kerülik el azokat a helyzeteket, amelyekben a droghasználat megjelenhet. A nyitottság ezzel szemben az új élmények iránti fogékonyságot tükrözi, ami sok esetben a kísérletezés iránti hajlamot növelheti, így az illegális drogok kipróbálásának esélyét is. Az extraverzió, amely a társaságkedvelés és az aktivitás jegye, gyakran kapcsolódik társas eseményeken előforduló drogfogyasztáshoz.
A kutatási eredmények szerint a személyiségjegyek nem csupán a droghasználat előfordulására, hanem annak gyakoriságára is hatással vannak. Az alacsony barátságosság és lelkiismeretesség például nemcsak a szerhasználat valószínűségét növeli, hanem azt is, hogy valaki rendszeres fogyasztóvá váljon. A nyitott fiatalok esetében az új élmények keresése a drogfogyasztás ismétlődéséhez vezethet. Ezek az összefüggések rávilágítanak arra, hogy a szerhasználat mögötti hajtóerők megértése kulcsfontosságú a prevenció szempontjából.
Az illegális droghasználatot azonban nem szabad kizárólag személyiségjegyekre visszavezetni, hiszen a környezeti hatások, a családi minták és a társadalmi normák is meghatározóak. A mai fiatal generációt különösen erőteljesen befolyásolják a digitális média hatásai és a közösségi platformok, amelyek újfajta stresszfaktorokat jelenthetnek. A neuroticizmus és nyitottság bizonyos esetekben családi háttérrel együtt alakítják ki a droghasználati szokásokat. Ebből fakadóan a megelőzési stratégiák kialakításánál figyelembe kell venni az egyén pszichológiai sajátosságait, valamint azt a szociális kontextust, amelyben a fiatalok élnek.
A pszichológusok és más szakemberek számára a Big Five modell iránytűként szolgálhat a kockázatnak kitett csoportok azonosításában. Az érzelmileg instabil fiataloknál például fontos a stresszkezelési technikák oktatása, míg a kísérletező, nyitott személyiségek esetében a biztonságos alternatívák nyújtása jelenthet megoldást. A prevenció sikere ugyanakkor azon múlik, hogy mennyire lehet a programokat személyre szabni és az egyéni szükségletekhez igazítani.
Összegzésképpen elmondható, hogy az illegális droghasználat hátterében meghúzódó pszichológiai tényezők feltárása nem csupán tudományos kihívás, hanem egyben lehetőség arra, hogy hatékonyabb és érzékenyebb megközelítéseket dolgozzunk ki. A személyiségjegyek, a társadalmi minták, valamint a környezeti hatások összefonódása által értelmezhető szerhasználat kezelése csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe vesszük az emberi viselkedés komplexitását. A megelőző programoknak ezért nemcsak a tiltásra és zéró tolerenciára kell fókuszálniuk, hanem arra is, hogy a fiatalok önazonosságuk megerősítése révén képesek legyenek elkerülni a kockázatos viselkedéseket.
Forrás:
Big Five personality traits predict illegal drug use in young people – ScienceDirect
Big Five personality traits and illicit drug use: Specificity in trait–drug associations.
