A orvosi marihuána legalizációjáról szóló törvényjavaslatot 2023. július 13-án szavazta meg első körben a kijevi parlament, és Zelenszkij ukrán elnöknek kell aláírnia, miután a második parlamenti olvasatban is szavaznak róla.
A törvényjavaslat szerint a tulajdon bármely formájával rendelkező jogi személyek termeszthetnek majd marihuánát Ukrajnában, amihez a kormány által meghatározott kvótákon belül kell engedélyt szerezni. Az engedéllyel rendelkező állami, kommunális vagy magántulajdonban lévő tudományos intézmények fejleszthetnek majd ki új, kannabisz alapú termékeket gyógyászati és tudományos célokra, és azokat orvos által felírt receptre vásárolhatják meg a betegek a patikákban.
2023. október 25-én került megrendezésre a Scruton MCC-ben a Drogkutató Intézet és az MCC közös szervezésében megvalósuló, “A háború következményeként meghozott ukrán marihuána legalizációs törvény veszélyei Magyarországra nézve” című rendezvény.
Somkuti Bálint hadtörténész, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára “Harci drogok és következményeik” címmel tartott előadást. Elmondása szerint a háborúk ismert gyakorlata, hogy a katonák drogok által befolyásolt állapotban támadnak az ellenségre, részben a nehézségek elviselése, részben a fokozottabb teljesítmény elérése érdekében. Példaként említette a hírszerzők által alkalmazott amfetamint az alvás nélküli teljesítés biztosítására, a II. világháborúban használt amfetamin alapú élénkítőszereket, az amerikai hadseregben elterjedt Benzedrint, és a német hadseregben használt Pervitint, valamint ezek következményeként, többek között a vietnámi háborúban harcoló katonáknál is megfigyelhető pszichés és fizikai függést. Az előadó beszámolt arról, hogy a drogok mellékhatásait háborús körülmények között nem volt idő kipihenni, ezért azok a csatatéren jelentkeztek. Elmondása szerint klasszikus harci drogok a mai napig léteznek, többek között például vadászpilóták használják őket a fókuszáltság fokozása érdekében. A háborús célok mellett jellemző a katonák szabadidős kábítószer fogyasztása is, például az amerikai hadseregben, amelyet nagy erőkkel próbálnak visszaszorítani. Somkuti Ukrajnával kapcsolatban megjegyezte, hogy a jelenleg fennálló háborús helyzet hosszú ideje nem látott pszichés sokkot eredményezett a katonáknál, droghasználatra azonban a titkosszolgálat jelenléte miatt elsősorban csak foglyok vallomásaiból, propaganda termékekből tudunk következtetni.
Dobsa István, az MCC Janus Pannonius Program vezetője “Aktuális helyzetkép Ukrajnában kárpátaljai szemmel” címmel tartott előadást. Az ukrán legalizációs folyamatok történeti áttekintésével kezdte beszámolóját: Zelenszkij elnök a 2019-es elnökválasztási kampánya során már kísérletet tett a kannabisz rekreációs célú használatának legalizálására, azonban sem ekkor, sem egy későbbi kezdeményezés során nem ment át a tervezet. A jelenleg második olvasatban is elfogadásra váró javaslatot elsősorban a háború miatt kialakuló poszttraumás stressz szindróma enyhítésével indokolják. A törvénytervezet támogatói azzal érvelnek, hogy a háborús országban a rehabilitációs céllal készülő, akár rák és alzheimer kór esetén is alkalmazható, gyógyszerkészítmények használata körülbelül 6 millió embert fog érinteni. A javaslat ellenzői szerint a legalizáció inkább a termelőket fogja segíteni, mintsem a betegeket, a marihuána a legnagyobb export-cikké válhat, így a joggyakorlat, valamint a jogbiztonság biztosítása is kérdéses; a feketepiac megerősödésétől tartanak. Az előadó azt mondta, még ebben az évben megtörténhet a második olvasat, és minden bizonnyal el fogják fogadni, valamint az ukrán elnök alá fogja írni a tervezetet.
Ozsváth Kálmán, a Drogkutató Intézet vezető elemzője “Miért veszélyes Magyarországra nézve az ukrán marihuána legalizáció?” címmel tartott előadást. Megállapította, hogy az ember természetéből adódóan a boldogságra teremtetett, amelyet mindenki más és más úton próbál elérni. Vanak, akik a hitben, a művészetben vagy a kultúrában találják meg, míg mások a leggyorsabb módon, kémiai úton előállított tudatmódosító szerek által próbálják elérni azt. Az előadó különböző, nemzetközi példákon keresztül mutatta be, hogy a kábítószer-legalizáció milyen negatív következményekkel járhat egy adott társadalomra nézve. Megállapította, hogy a drogliberalizációs intézkedéseket már bevezető országokban opioid válság van, a feketekereskedelem virágzik, és a sokak által hangsúlyozott, várható pozitív hatásokkal szemben nem lett kevesebb a fogyasztók száma, valamint nem nőttek az állami adóbevételek. Utóbbi folyamat három fázisát különböztette meg: csak rekreációs célokra korlátozódó, könnyű drogokra vonatkozó, valamint kemény drogok (pl.: heroin) felhasználását is megengedő intézkedések bevezetése. Kifejtette, hogy az ukrán, rekreációs célú legalizálást előkészítő törvényjavaslat támogatói amellett érvelnek, hogy az orvosi marihuána majd a civil lakosságot és a veteránokat segíti a megküzdésben, az előadó állásfoglalása szerint azonban az ilyen folyamatok soha nem a békét erősítik egy országban, hanem háborúkhoz vezetnek és háborúkat tartanak fenn. Ozsváth Kálmán meggyőződése, hogy a problémák kezelésére jobb megoldás a teljes tiltás és a büntetések szigorítása, amely elrettentő hatással van az előállítókra és a terjesztőkre, és reméli, hogy ezt az ukrán vezetők is belátják majd.
A rendezvény második részében Somkuti Bálint, Dobsa István, valamint Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatójának kerekasztal-beszélgetésére került sor. Téglásy Kristóf a beszélgetést azzal a megállapítással kezdte, hogy a rendszeres marihuána fogyasztók 15%-a fizikai függővé válik, tehát nem igaz az a gyakran hangoztatott érv, hogy nem okoz “rendes” függőséget. Somkuti elmondta, hogy a PTSD kezelésére használt marihuána is alkalmatlanná teszi a függőket bizonyos feladatok elvégzésére, így az esetleg már leszerelt, de visszahívott, függő katonákra, például tisztekre bízni katonai alakulatokat, és ezzel emberek életét, súlyos kockázatot jelenthet. Téglásy felvetette a kérdést, hogy bár a tervezet szerint orvos írhatja majd fel a marihuánát a betegeknek, mi akadályozza majd meg, hogy ezt a lehetőséget bárki igénybe vegye? Dobsa elmondta, hogy az elmúlt évben több, mint kétszázezer hamis orvosi igazolást állítottak ki Ukrajnában a besorozás elkerülése érdekében, tehát nem biztos, hogy egy alapvetően is kaotikus szitucióban van itt az ideje a legalizációnak (rehbilitációra természetesen szükség van), valamint azt gyorsan követheti dekriminalizálás, ami a feketepiac erősödését segítheti elő. Téglásy megerősítette az előbbi gondolatot azzal a megállapítással, hogy a drágább és kisebb hatóanyag tartalmú szer helyett ugyanúgy a feketepiacról fognak vásárolni a fogyasztók, valamint hozzátette, hogy a Magyarországra menekülő függők a magyar egészségügyi ellátórendszert fogják terhelni, amire nem biztos, hogy fel vagyunk készülve. Továbbá felvetette, hogy hol lesz ennek a folyamatnak a vége, ha törvényként az új szabályozás a háború után is érvényben lesz?
Somkuti megállapította, hogy az államok nem akarnak határozottan fellépni a feketepiac tagjaival szemben, és a rendőrség is csak a legvégső esetben alkalmazhat erőszakot az adott pillanatban fegyvert nem viselő, keményebb drogok hatása alatt álló személyekkel szemben. A marihuána pedig, mint kihangsúlyozta, kapudrog. Dobsa megerősítette, hogy a Téglásy által felvetett kérdés igen komoly veszélyt jelenthet: Kárpátalja tranzit-régió, és a a ellenőrizetlen fegyverbirtoklást is kihasználja a feketepiac. A droghasználó, fegyveres civilek súlyos veszélyt jelenthetnek, a marihuána legalizálása hozzájárulhat a környező régiókban a bűnözési ráta növekedéséhez, bár bizonyosan nem legális úton hoznák be többek között Magyarországra. A háborút megjárt, fegyveres, függő veteránok érkezésére nem lehet felkészülni, az erőszak mértéke növekedést mutat ilyen helyzetekben, azonban éppen a drog hatása miatt nagyon nehéz lefogni, elfogni az ilyen személyeket. Téglásy a korábban főleg Oroszországban elterjedt krokodil nevű anyag példájából kiindulva felvetette a kérdést, hogy hogyan lehet majd megállítani a határon a marihuánát és megakadályozni, hogy bejöjjön az országba? Somkuti felhívta a figyelmet a felkészülés, felderítés, határvédelem, vámvédelem- és ellenőrzés fontosságára, amelyet Dobsa azzal egészített ki, hogy az európai határátkelőhelyek komoly fejlődésen mentek keresztül, a beáramlás egy részét meg lehet akadályozni, azonban egy másik részét kivédeni lehetetlen. A beszélgetés végén Téglásy kiemelte, hogy a Magyarországon 2020 óta érvényben lévő drogstratégia a prevencióra helyezi a hangsúlyt: ahhoz, hogy a marihuána meg tudjon állni a határon, a magyar társadalomnak kell tudnia nemet mondani rá.
