A Magyar Helsinki Bizottság a kábítószer-használattal, kereskedelemmel és termeléssel kapcsolatos zéró tolerancia politikát megkérdőjelezi, és a külföldi példák alapján az enyhébb szabályozást szorgalmazza. Azonban az eddigi irányvonal feladása olyan kockázatokkal járhat, amelyek a társadalmi és közbiztonsági szempontból egyaránt károsak lehetnek.
A Magyar Helsinki Bizottság a drogpolitika radikális átalakítását és a Nemzeti Drogellenes Stratégiában lefektetett zéró tolerancia feladását szorgalmazza, hiszen kívánatosnak tartja azokat a külföldi példákat, ahol a dekriminalizáció és legalizáció már megtörtént. Tehát a szervezet szerint a teljes tiltás nem hatékony eszköz a kábítószer-probléma kezelésére, és szerintük az ártalomcsökkentés érdekében inkább egy humánusabb megközelítést kellene alkalmazni. Bár ezek az érvek elsőre vonzónak tűnhetnek, komoly kritikával illethetők. A zéró tolerancia feladása veszélyeztetheti a közbiztonságot, növelheti a kábítószer-fogyasztást, és hosszú távon káros társadalmi hatásokhoz vezethet.
A drog kereskedőkkel, terjesztőkkel és használókkal szembeni zéró tolerancia drogpolitika lényege, hogy egyértelmű és szigorú szabályokat állít fel a kábítószerek használatával és birtoklásával szemben, a bűnüldözést pedig az elrettentés eszközévé teszi. Ennek célja a társadalmi normák fenntartása és a közösségek védelme, különösen a fiatalok megóvása a drogokkal kapcsolatos veszélyektől. Magyarország jelenlegi politikája azon az elven alapul, hogy a kábítószerek használatának minden formája káros, nemcsak az egyénre, hanem az egész társadalomra nézve. A kriminalizációval próbálja visszaszorítani a drogkereskedelmet és csökkenteni a hozzáférhetőséget, ezzel védeni a fiatalokat és megelőzni a drogfogyasztással járó káros társadalmi következményeket. Ugyanakkor nem csak elrettent, de az un „elterelés” intézményével második esélyt is kínál azoknak, akik csak fogyasztók. Ezzel két éven belül egyszer lehet élni, akiket többször vonnak eljárás alá vagy terjesztő, drogcsempész, drogtermelő, azok nem élhetnek az elterelés nyújtotta lehetőséggel.
A Magyar Helsinki Bizottság egyik fő profilja, hogy a fogvatartottak jogainak védelmével foglalkozik, ennek köszönhetően azonban gyakran szemet huny olyan problémák felett, mint a börtönökben egyre elszaporodó kábítószerhasználat. A Soros György által támogatott szervezet szerint nincs értelme a „drákói szigorításnak”, ami a fogdákban felhúzott plexifalakat jelenti. Holott ez egy meglehetősen kis lépés annak érdekében, hogy megfékezzék a tiltott tárgyak bekerülését a börtönökbe.
A szervezet másik hasonló kiállása az ellen szólt, hogy az elítéltek csak fénymásolt formában kaphatnak leveleket és fényképeket, és habár megemlítik, hogy a büntetés-végrehajtás arra hivatkozva hozta meg ezt a döntést, hogy a hozzátartozók több esetben drogba áztatták a papírokat, mégis szemet hunyna az intézkedés felett, csak azért, mert az szigorú, mindenkire vonatkozik és további bűncselekményeket szeretnének megelőzni vele.
Egyik cikkében a Magyar Helsinki Bizottság sorra veszi azokat az ügyeket, amelyek Magyarország szempontjából fontosak, és az Európai Unió Bírósága előtti eljárásban vesznek részt. Ezek közé tartozik az orvosi kannabisz gyógyászati felhasználásáról szóló szavazás is, ahol Magyarország az elfogadott uniós állásponttal ellentétesen szavazott. A Magyar Helsinki Bizottság természetesen kívánatosnak tartja az EU-s álláspontot, szorgalmazná a kannabisz orvosi felhasználását – akárcsak a szintén Soros által finanszírozott TASZ és Jogriporter is –annak ellenére, hogy a kannabisz bizonyos összetevőinek esetleges gyógyító hatása egyelőre még nem bizonyított, pedig folyamatos kutatások zajlanak a témában. Ráadásul ezek a szervezetek azt sem veszik figyelembe, hogy a marihuána több káros, mint pozitív hatást hordoz.
A dekriminalizáció támogatói gyakran azzal érvelnek, hogy a drogfogyasztók kriminalizálása megbélyegzést eredményez, és megnehezíti a segítségnyújtást. Ez az érv azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a zéró tolerancia politika nem öncélú büntetést jelent, hanem az egyén és a társadalom védelmét. Az illegális szerek, például az opiátok vagy a szintetikus drogok súlyos függőséget okozhatnak, és olyan életminőségbeli romlást eredményezhetnek, amely nem csupán az egyén, hanem a közösség számára is terhet jelent. A kriminalizáció pedig segít elrettenteni a drogfogyasztástól, különösen a fiatalok körében, akik sokszor kíváncsiságból vagy a kortársak nyomása miatt próbálják ki a szereket.
Habár az enyhébb drogpolitikát támogatók szerint az enyhítés hosszú távon csökkentheti a droghasználattal járó egészségügyi problémákat, a külföldi példák sok esetben nem mutatnak egyértelmű eredményeket ezen a téren: Kanadában a legalizálást követően a drogfogyasztás növekedett, és újabb közegészségügyi kihívásokkal kellett szembenéznie az országnak, mivel nem várt mértékben terhelte meg az egészségügyet a drogfogyasztás miatt sürgősségi ellátásra szorulók száma. Emellett a közbiztonság kérdése sem elhanyagolható: a drogfogyasztás elterjedése gyakran magával hozza a bűnözési arány növekedését, ahogyan ez Németországban is történt, ahol droggal kapcsolatos cselekmények miatt börtönbüntetésre ítélt embereket engednek az utcára.
A zéró tolerancia politikája tehát nem csupán egy büntető eszköz, hanem a társadalmi rend és biztonság megőrzésének kulcsfontosságú eleme. A droghasználat és -kereskedelem kriminalizálása egyértelmű üzenetet közvetít: Magyarország nem kívánja elfogadni és legalizálni a kábítószerek használatát. A Magyar Helsinki Bizottság enyhítési javaslatai a börtönökben és azokon kívül rövidtávon csábítóak lehetnek, de hosszú távon megnövelhetik a drogfogyasztásból eredő társadalmi kockázatokat. A célzott prevenciós programok, a fiatalok oktatása és a zéró tolerancia fenntartása egyaránt szükséges a biztonságosabb és egészségesebb társadalom érdekében.
Forrás:
https://helsinki.hu/plexis-beszelo-borton-strasbourg/
https://helsinki.hu/europai-unio-birosaga/
https://www.facebook.com/photo/?fbid=2046979451989962&set=a.148536888500904
Német legalizáció következménye: a korábban elítélt drogdílerek is kiszabadulhatnak a börtönből
