„A Jóisten nem hagyta, hogy meghaljak” – interjú Kiss Ádámmal
Drogkutató Intézet
2021.07.13.
Ádám Székesfehérváron született, gyermekkorában családjával egy lakótelepen lakott, elmondása szerint nem jó körülmények között éltek. Ádám úgy emlékszik vissza gyermekkori önmagára, mint akinek nem kellett kétszer mondani a bajkeverést. Sok barátja volt, jellemzően tőle pár évvel idősebbek, akik nagy hatással voltak rá. Velük használt először 9 évesen cigarettát és alkoholt, majd 11 éves korában iskolába menet a marihuánát is kipróbálta. Ádám már akkor érezte, hogy van benne egy űr, amit a szerek segítségével próbált meg kitölteni.
Kiss Ádám, felépülő függő
Amikor Ádám 13 éves volt, kipróbálta a szintetikus szereket. Használt ketamint, speedet, extasyt, melyekről úgy érezte, még mindig beleférnek az életébe. Ezt követően 14 évesen kábítószert árusított, ami a pénzkereset mellett egy idő után további nehézségeket hozott az életébe. Kipróbálta a designer drogokat is, amiknek hatására még lejjebb csúszott a lejtőn, elkezdődött az intravénás szerhasználat. A drog megszerzésének érdekében el kellett adnia saját és családjának vagyontárgyait, majd kisebb bűncselekményeket hajtott végre. Ennek következtében börtönbe került, ahonnan kikerülve az utcán kellett folytatnia életét. Amikor egy barátja bekerült a rehabra, Ádám is rájött, hogy szüksége van a változásra. Emiatt Zsibriken 4 hónapot töltött el, ám még nem volt elég erős az elhatározás a felépüléséhez. Ádám úgy gondolta, hogy még túl fiatal a józansághoz, nem történhet vele akkora baj. Ezt követően ismét az utcán, szörnyű körülmények között kellett folytatnia az életét, amit nem bírt sokáig. Ismét Zsibrikre került a rehabra, ami után útja kis idő múlva sajnos ismét a szerhasználathoz vezetett, főként alkoholt fogyasztott. Megismerkedett élettársával, ami erőt adott ahhoz, hogy változtatni próbáljon. Ádám a súlyos elvonási tünetek miatt pszichiátriára került, később több öngyilkossági kísérlete volt.
Kiss Ádám, felépülő függő
A visszaesések és az öngyilkossági kísérletek után Ádám legnagyobb mélypontja az volt, amikor párja újszülött kisfiával elhagyta őt. Elmondása szerint két hétig nem volt magánál, majd egy józan pillanatban felkereste a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthont, ahol már második rehabilitációs folyamatát kezdte meg. Ez alkalommal 3 hetet töltött Ráckeresztúron, ami után belátta, hogy (korábbi nézeteitől eltérően) nem lehet szociális alkoholfogyasztó. Ádám úgy gondolja, hogy ez a felismerés kulcsfontosságú volt gyógyulásának történetében. Jelenleg Ádám az építőiparban dolgozik és családjával él, nagyon büszke a kisfiára.
Köszönjük szépen Ádám, hogy megosztottad velünk megrázó történetedet! Sok sikert kívánunk céljaid eléréséhez!