Magyarország, nemzetközi viszonylatban tekintve, tagja valamennyi kábítószerrel kapcsolatos fontos konvenciónak. A nemzetközi jog alapján kötött egyezmények kötelezik arra, hogy határozottan fellépjen a kábítószer-fogyasztás és -csempészet ellen, mivel ezek a megállapodások a magyar jogrendszer részévé váltak. Az 1961-ben Magyarország által aláírt, New York-i Egységes Kábítószer Egyezmény, amely a kábítószerek szabályozását és ellenőrzését célzó alapvető nemzetközi megállapodás, elsősorban a drogok orvosi és tudományos célú felhasználására fókuszál, miközben igyekszik gátat szabni a visszaéléseknek. Ez az egyezmény 1965-ben vált jogszabállyá hazánkban, és azóta is az alapját képezi a további módosításoknak a kábítószerkereskedelmet illetően. Kulcsfontosságú elemei közé tartozik: a kábítószerek ellenőrzése és osztályozása, a kormányok kötelezettségeinek ismertetése, nemzetközi felügyelet létrehozása (INCB: International Narcotics Control Border) és az illegális kereskedelem elleni küzdelem. Az egyezményt 1972-ben a genfi jegyzőkönyv módosította, amely a kábítószer-kezelésre, rehabilitációra és a bűncselekmények büntetésére vonatkozó szabályokat javította.

Az Egységes Kábítószer Egyezmény a kábítószer-fogyasztás elleni harc egyik alapvető dokumentumának tekinthető, és alapjául szolgál a későbbi nemzetközi drogellenes megállapodásoknak is. Ezek közé tartozik az 1971-ben létrehozott Pszichotrop Anyagokról szóló Egyezmény, amelyben a pszichoaktív szerek szabályozása játszik központi szerepet, valamint az 1988-as ENSZ egyezmény, amely a kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális kereskedelme elleni küzdelemre irányul.

Magyarország jogrendszere ezen módosításoknak megfelelően fokozatosan szigorította a kábítószerekhez kapcsolódó büntetőjogi szabályozást. Az elmúlt években a hangsúly egyre inkább a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására és az új típusú pszichoaktív szerek elleni küzdelemre helyeződött.  A kábítószer-kínálat visszaszorítása Magyarországon évtizedek óta a zéró tolerancia elvén nyugszik, amit a jogszabályok következetesen megkövetelnek, függetlenül attól, hogy milyen típusú drogról van szó. A büntetőjogi felelősség alól pedig senki nem mentesülhet – sem a függőség, sem más körülmény nem jelent enyhítő tényezőt, ha valaki kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményt követ el. Az egyenlő mérce minden esetben alkalmazandó, függetlenül az érintett kábítószer típusától. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a kábítószer-kereskedelem csakis szándékosan követhető el, tehát gondatlanságból nem lehetséges ilyen bűncselekményt elkövetni. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a szóban forgó anyag kábítószernek vagy bódító hatású szernek minősül, amikor felkínálja, átadja, forgalomba hozza, vagy kereskedik vele.

A fiatalkorúak kábítószer-kereskedelemért való felelősségre vonhatósága már jogilag megvalósítható 14 éves kor felett. A törvény értelmében a fiatalkorúakkal szemben kiszabott büntetések vagy intézkedések elsődleges célja, hogy a fiatalok megfelelő irányba fejlődjenek és a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Ennek érdekében a büntetés vagy intézkedés megválasztásánál mindig figyelembe kell venni a fiatalkorú nevelését és védelmét.

Magyarországon a drogkereskedelem az egyik legsúlyosabban büntetett bűncselekmények közé tartozik. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint a kiszabott büntetések mértéke attól függ, hogy az elkövetett cselekmény milyen súlyos, illetve hogy mekkora mennyiségű kábítószerről van szó. Súlyosabb esetekben, például szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben vagy nagy mennyiségű kábítószer kereskedelme esetén akár 20 év börtön, sőt, életfogytig tartó szabadságvesztés is várhat az elkövetőre. Kisebb mennyiségek esetén ugyan enyhébb büntetések szabhatók ki, de ezek is jelentős börtönbüntetést jelentenek. Emellett a törvény lehetővé teszi az elkövető vagyonának elkobzását is, amelyet a hatóságok arra fordíthatnak, hogy a kábítószer-prevenciót, a kezelési és ellátási rendszerek fejlesztését, valamint a kábítószer-kínálat csökkentését támogassák, így segítve a drogprobléma elleni küzdelmet.

A kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben kiszabható büntetések nagyban függenek a kábítószer mennyiségétől és típusától. A Büntető Törvénykönyv alapján az ítéletek meghozatalához a következő szabályok vannak érvényben:

• Csekély mennyiség: Amennyiben a kábítószer kereskedelme csekély mennyiséget meghaladó, de jelentős mennyiséget el nem érő kábítószert érint, a büntetés 2-8 év közötti szabadságvesztés Fogyasztás esetén elkerülhető a börtönbüntetés, ha a lefülelt fogyasztó hat hónapos elterelésen vesz részt, és ha az előző két évben nem volt kábítószerrel kapcsolatos ügye.
• Jelentős mennyiség: A drogkereskedelem jelentős mennyiségű kábítószer esetén a büntetés 5-15 év.
• Különösen jelentős mennyiség: Különösen jelentős mennyiségű kábítószer forgalmazása akár 5-20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.

Magyarországon évente 4000–8000 eljárás zárul kábítószerrel való visszaélés miatt, ami jól mutatja a drogprobléma súlyosságát az országban. A lefoglalási statisztikák alapján a marihuána a leggyakrabban előforduló kábítószer, mind a lefoglalások számát, mind a mennyiségét tekintve. Emellett a kokain, amfetamin, metamfetamin és LSD feketepiaci jelenléte évek óta hasonló szinten van. Magyarország a kábítószer-csempészet szempontjából továbbra is tranzit- és célország egyaránt. A legtöbb kábítószer külföldről érkezik hazánkba, míg a belföldi előállítás a marihuána esetében válik egyre jelentősebb veszéllyé.

Hazánkban a klasszikus kábítószertípusok mellett egyre nagyobb teret nyernek az új pszichoaktív szerek, közismert nevükön dizájner drogok. Ezek a szerek gyakran szoros kapcsolatban állnak a szervezett bűnözéssel, ami komoly nemzetbiztonsági kockázatot hordoz magában. A korábban hagyományos kábítószerekkel kereskedő bűnözői csoportok mostanra egyre inkább a dizájner drogok forgalmazására összpontosítanak, tükrözve a drogpiac folyamatosan változó dinamikáját.

Magyarországon több nagy volumenű drogkereskedelmi eljárás zajlott az elmúlt években, amelyek közül néhány a bűncselekmények súlyossága és a kiszabott büntetések miatt nagy figyelmet kapott. Az egyik legjelentősebb 2021-ben történt, amikor a hatóságok több tonna kábítószert foglaltak le, amelyeket egy nemzetközi hálózat próbált becsempészni az országba. Az ügyek gyakran nemzetközi összefonódásokkal kapcsolatosak, és az elkövetők akár 20 év feletti börtönbüntetéseket is kaphatnak.

Magyarországon a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyek időtartama jelentősen eltérhet az ügy összetettségétől, a vádlottak számától és a nemzetközi hálózatok bevonásától függően. Átlagosan egy kábítószer-kereskedelmi ügy esetében a jogerős ítélethozatal több hónaptól néhány évig is eltarthat. Például a szervezett bűnözéssel vagy határokon átnyúló műveletekkel kapcsolatos nagyobb ügyekben a nyomozás önmagában több, mint egy évig is eltarthat, mivel gyakran különböző nemzeti és nemzetközi ügynökségek közötti koordinációt igényel. A bírósági eljárások, beleértve a meghallgatásokat, a bizonyítékok összegyűjtését és a jogi indítványokat, további hónapokkal vagy akár évekkel meghosszabbíthatják a folyamatot. A legjelentősebb, több vádlottat és jelentős kábítószer-kobzásokat érintő ügyek némelyike a két évet is meghaladja. A kisebb volumenű ügyek, amelyekben a bizonyítékok egyszerűbbek vagy kevesebb vádlott van, gyorsabban, gyakran egy éven belül lezárulhatnak. A fellebbezések szintén meghosszabbíthatják e jogi eljárások időtartamát.

A legkeresettebb magyar kábítószer-bűnözőket az Eurojust támogatásával tartóztatták le Spanyolországban. Az elkövetők 2020 és 2021 között  professzionálisan felszerelt és automatizált kannabiszültetvényt és feldolgozó üzemet működtettek Magyarországon. A magyar hatóságok  2021 májusában felszámolták a létesítményt, és az akció során  165 kg marihuánát és kokaint, valamint több mint 380 millió forint (983 700 euró) értékű vagyontárgyakat foglaltak le. A hatóságok azonosították a bűnszövetkezet mind a 7 tagját, akik legalább 10 alkalommal 100 kg marihuána és 10 kg kokain Magyarországra történő behozataláért voltak felelősek. Nem sokkal az akciót követően két tagot közülük sikerült letartóztatniuk, a másik öt személy pedig felkerült ekkor az Europol Európa legkeresettebb személyeinek listájára. 2023-ban a nemzetközi, közös együttműködésnek köszönhetően sikerült a magyar és a spanyol nemzeti irodáknak a további öt keresett személyt  is letartóztatni Spanyolországban.

Az egyik legújabb drogkereskedelemmel kapcsolatos rendőrségi ügy esetében pedig a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság házkutatást tartott egy gyöngyösi drogkereskedő családnál. A nyomozás során kiderült, hogy az elkövető és társai 2019 óta egy új, veszélyes pszichoaktív anyagot árultak, amellyel mintegy 70 millió Forint illegális bevételre tettek szert.

A kábítószerkereskedelmet bár hazai és nemzetközi szinteken is szigorú szabályokkal büntetik, mégis napjaink egyre égetőbb társadalmi problémái közé tartozik. A kereskedőket nem tartják vissza a büntetések, ahol tudják igyekeznek megtalálni a kiskapukat, és folytatják a társadalom tagjai egészségének rombolását. Pedig a hazai közvélemény kutatásunk eredményei is azt mutatják, hogy össztársadalmi szinten az lenne a kívánság (a válaszadók 55%-a szerint), hogy szigorításokat vezessenek be a kábítószerrel kapcsolatos büntetési tételekre.

A kábítószer-kereskedelem még a szigorú büntetések ellenére is súlyos probléma Magyarországon és világszerte. Az új szabályozások és szigorítási javaslatok célja, hogy hatékonyabb visszatartó erőt képviseljenek, mivel a jelenlegi büntetési tételek nem minden esetben akadályozzák meg a kereskedőket a tevékenységük folytatásában. Kutatási eredményeink azt jelzik, hogy a közvélemény is támogatná a szigorúbb fellépést – a válaszadók 55%-a nagyobb büntetési tételeket kívánna a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása érdekében. A drogkereskedelem elleni jogszabályok további szigorítása több irányban is történhet: egyrészt a büntetési tételek emelése, különösen a visszaeső elkövetők esetében, erősítheti az elrettentő hatást. Ezen kívül a vagyonelkobzási eljárások kiterjesztése által gyengíteni lehetne a bűnszervezetek pénzügyi hátterét, ami jelentősen akadályozná a drogkereskedelmet. Továbbá a tiltott vagy szabályozott kábítószerek listájának rendszeres aktualizálása és az új pszichoaktív szerek szabályozása lépést tartana a piac változásaival, és szűkítené a jogi kiskapukat. Az országok közötti együttműködés erősítése és a nemzetközi adatmegosztás szintén kiemelt jelentőséggel bír, különösen a drogkereskedelem nemzetközi hálózataival szemben folytatott küzdelemben, amely az egyre égetőbb társadalmi problémák kezelésében is kulcsszerepet játszhat.

A szigorúbb jogi következmények bevezetésével cél a társadalmi normákat erősíteni, és elősegíteni a drogkereskedelem további visszaszorítását, amivel a társadalom általános biztonsága és közegészségügyi helyzete javulhat.

Forrás:

4/2014. (II. 21.) ORFK utasítás a Rendőrség Drogellenes Stratégiájáról – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Durván a földhöz vágták a gyöngyösi Escobárt – Véget értek a drogkereskedői álmok

Kábítószer kereskedelem: jelentése, esetei és büntetése – Vidákovics Ügyvédi Iroda

Milyen büntetés vár a drogosokra Magyarországon? | Euronews

Hetek Közéleti Hetilap – Így robbant be a drogkereskedelem Magyarországon a Covid alatt

Kábítószer-kereskedelem: milyen esetei vannak, hogyan büntetik?

Index – Belföld – Kiskorúaknak adott el marihuánát és kristályt, indítványozták a kisteleki férfi letartóztatását.

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik