A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (1) által készített 2023-as európai kábítószer-jelentés (2) arról számol be, hogy az opioidok továbbra is a kábítószer okozta halálesetekben leggyakrabban szerepet játszó anyagcsoport. Az elemzés szerint a stimulánsok gyakrabban szerepelnek a fiatalabb korosztályok körében bekövetkezett halálesetekben, mint más korcsoportoknál. Ami biztos, hogy Európában a kábítószer-túladagolások miatt bekövetkezett halálesetek száma tovább emelkedett. A legújabb tanulmányban a halálesetek elemzéséről, a túladagolásos halálesetek fajtáiról és a használt anyagokról olvashatnak.
Alapvető tény, hogy a kábítószer okozta halálesetek azok, amelyek bizonyíthatóan közvetlenül valamilyen kábítószer vagy kábítószerek használatának tulajdoníthatók. Az opioidok – általában más anyagokkal kombinálva – továbbra is a kábítószer okozta halálesetekben leggyakrabban szerepet játszó anyagcsoport. Összességében az opioidok okozta halálesetek tendenciái stabilnak tűnnek (3), de az idősebb korcsoportokban bekövetkező halálesetek aránya növekszik (4). A heroin továbbra is sok opioiddal összefüggő halálesetben játszik döntő szerepet, viszont a túladagolásos halálesetek többségében a heroin már csak néhány országban van jelen, más opioidok az elmúlt években fontosabb szerepet játszottak. A herointól eltérő opioidok, beleértve a metadont és kisebb mértékben a fentanilt, a buprenorfint és az oxikodont, egyes országokban a túladagolásos halálesetek jelentős részéért felelősek.
A stimulánsok okozta halálesetek száma néhány országban emelkedik. A stimulánsok gyakran olyan halálesetekben is szerepet játszanak, amelyekben más kábítószerek, köztük opioidok is jelen vannak. Az adatok alapján egyértelműen látszik, hogy a stimulánsok gyakrabban szerepelnek a fiatalabb korosztályok körében bekövetkezett haláleseteknél, mint más korcsoportoknál. Az EMCDDA legújabb tanulmánya jól mutatja, hogy néhány európai országban a kábítószer okozta halálesetek többségében, amelyekben opioidok is szerepet játszottak, benzodiazepinek is jelen voltak (5). A benzodiazepinek olyan, a pszichoaktív gyógyszerek osztályába tartozó kémiai vegyületek, amelyek alapvető jellemzője, hogy molekuláris szerkezetükben egy benzolgyűrű és egy diazepingyűrű egyesül. A gyógyászatban főleg nyugtatóként, altatóként, izomlazítóként, görcs- és szorongásoldóként használják. A benzodiazepinek központi idegrendszeri depresszánsok, és erősíthetik más depresszánsok, például az opioidok, az alkohol és egyes vényköteles gyógyszerek hatását.
A legutóbb bejelentett kábítószer okozta halálesetek száma néhány uniós országban emelkedett (6), a teljes számuk szintén; a nagyobb európai országok közül Németországban szintén nőtt a kábítószer-túladagolás miatt bekövetkezett halálozások száma.
Az uniós országokat, valamint Norvégiát és Törökországot is vizsgáló tanulmányok szerint a kockázatos kábítószer-használatban részt vevő személyek halálozási többletkockázata az általános népesség azonos korú és nemű tagjaihoz képest a háromszoros és a több mint hússzoros között mozog. A többletkockázat nem csak a túladagolással függ össze. Más halálozási okok, amelyekben a kábítószer-használat is szerepet játszhat, szintén fontosak. Ezek közé tartoznak a balesetek, az erőszak, a szív- és érrendszeri, továbbá légzőszervi betegségek, a rák, a fertőzések, mint például a HIV és a vírusos hepatitis, valamint az öngyilkosság.
Számos túladagolásos halálesetet véletlen balesetként jelentenek, más esetben pedig a szándék nem meghatározható. A rendelkezésre álló adatok szerint a bejelentett túladagolásos halálesetek nagy hányada szándékosnak, azaz szuicid-öngyilkossági szándékkal elkövetettnek minősült. Minden olyan országban, ahol ilyen adatok rendelkezésre állnak, az öngyilkossági szándékkal elkövetett túladagolásos halálesetek aránya magasabb volt a nők körében. Néhány országban a bejelentett túladagolási halálesetek több mint egyharmadát a nők körében öngyilkossági szándékúnak minősítették.
Hangsúlyozni kell, hogy egyetlen halálozási adatsor sem pontos, minden esetben „minimumként” kezelendő, hiszen nagyon sok olyan haláleset történik, amit utólag egyáltalán nem rögzítenek, nem vizsgálnak, nem kerülnek be a nemzeti vagy uniós adatbázisok közé, nem a drogfogyasztásra vezetik vissza, vagy az elhunytnak „nyoma vész”. A kábítószer-túladagolás miatt bekövetkezett halálesetek száma tehát alábecsült, ezeknél jóval több történt.
Az Európai Unióban 2021-ben a becslések szerint 18,3 túladagolás miatti haláleset jutott 1 millió 15-64 éves korú lakosra. Az EU-ban a 2020-as adatok alapján 5 796, 2021-ben legalább 6 166 illegális kábítószerrel kapcsolatos túladagolásos haláleset történt. Ez a szám 2020-ban 6 434-re, 2021-ben 6 677-re emelkedik, ha Norvégiát és Törökországot is beleszámítjuk (7), vagyis a növekedés jól láthatóan folyamatos (8).
Az 50-64 évesek körében bejelentett túladagolásos halálesetek száma 2012 és 2021 között 69%-kal nőtt (9): a nők körében 31%-kal, a férfiak körében 86%-kal emelkedett.
A vizsgálatok alapján az Európai Unióban bejelentett halálos túladagolások háromnegyedében (74%) jelen voltak az opioidok, beleértve a heroint és gyakran más anyagokkal kombinálva annak metabolitjait, vagyis az anyagcserében részt vevő vagy annak folyamán keletkező anyagait is. Tehát a kábítószer okozta halálesetek toxikológiai jelentésében általában többféle szer is megtalálható. Az adatokból az látszik, hogy a heroin viszonylag kevés EU-tagországban volt jelen a túladagolásos halálesetek között: az ilyen elhalálozások jelentős hányadát Ausztria (67%), Olaszország (56%), Írország (46% 2017-ben), Lengyelország (44% 2016-ban) és Románia (43%) jelentette. További hét európai országban a közölt túladagolási halálesetek körülbelül negyedében-harmadában heroint találtak: Portugália (37%), Szlovénia (33%), Dánia (36%), Franciaország (33% 2020-ban), Törökország (32%), Spanyolország (28% 2020-ban) és Norvégia (23%) jelentett így.
A kokaintól eltérő stimulánsok, beleértve az amfetamint és a metamfetamint, az opioidok mellett gyakran játszanak szerepet a halálesetekben. A 2021-re vonatkozó boncolási adatokkal rendelkező 21 országból 19 olyan halálesetről számolt be, amelyben stimulánsok is szerepet játszottak: Németország (348), Törökország (184), Finnország (49), Norvégia (47), Ausztria (41), Svédország (36) és Dánia (35) jelentette a legtöbb olyan halálesetet, amely stimulánsok miatt történt. Az ilyen esetek száma a mindhárom évben összehasonlítható adatokat közlő 17 ország esetében 2019-ben 435, 2020-ban 512, 2021-ben pedig 477 volt. Ezek az adatok szintén alulbecsültnek tekintendők, nem a teljes elhalálozási számot mutatják. Ezeken a kábítószer okozta haláleseteken túlmenően más, például szív- és érrendszeri problémákkal összefüggő stimuláns okozta halálesetek is felderítetlenek maradhatnak.
A 2021-re vonatkozóan rendelkezésre álló, boncolás utáni toxikológiai adatokkal rendelkező 22 ország felében a kábítószer okozta halálesetek közül legalább minden ötödikben a metadon volt a főszereplő. A gyógyszert gyakran azonosították más opioidokkal, alkohollal és gyógyszerekkel, például benzodiazepinnel (10).
A Finnországban 2021-ben bejelentett kábítószer okozta halálesetek 60%-ában, Franciaországban pedig a speciális nyilvántartás által 2020-ban bejelentett halálesetek 9%-ában azonosították a buprenorfint. A tramadol egy ciklohexanol származékú prodrug, vagyis előgyógyszer, ami közepes vagy súlyos fájdalom kezelésére alkalmazott opioid, a biztonságos használatot növelve metabolikus úton válik aktív vegyületté. A tramadol, amelyet orálisan, intravénásan vagy intramuszkulárisan juttatnak a szervezetbe, 2021-ben 12 európai országban a bejelentett túladagolási halálesetek 5%-ában volt érintett. A gyógyszerrel való visszaéléssel azonosított halálesetek 42%-ában ez szerepelt a francia nyilvántartásban, ami arra utal, hogy a felügyelet és a toxikológiai vizsgálat javítása növelheti az opioid készítményekkel összefüggő halálesetek felderítését.
A rendelkezésre álló adatok szerint a fentanil és fentanilszármazékok 2021-ben 49 halálesethez kapcsolódtak Európában. A Németországból származó adatok bevonásával ez a szám magasabb lehet és legalább 137 halálesetre emelkedhet. A benzimidazolokat tartalmazó új szintetikus opioidokkal kapcsolatos halálesetek aránya a 2021-es 10%-ról a 2022-es 37%-ra nőtt. 2020 és 2021 között az oxikodon 103 kábítószer okozta halálesetben szerepelt, főként Franciaországban, Dániában, Finnországban és Észtországban. A kohorszvizsgálatok összességében jóval magasabb összhalálozási arányt mutatnak ki a kábítószert használók körében.
Példaként említhető, hogy 2018 és 2022 között két görög városban az injekciós kábítószert használó emberek többlethalálozási kockázata 17-szerese volt az általános lakosságénak. 2010 és 2019 között a horvátországi opioidhasználati rendellenességben szenvedő betegek esetében a nőknél 17-szer, a férfiaknál pedig 8-szor magasabb volt a többlethalálozási kockázat az általános népességhez képest. 2021-ben a benzodiazepinekkel kapcsolatos túladagolásos halálesetek aránya több olyan országban is nőtt, amelyekről rendelkezésre álltak adatok. Néhány országban a túladagolásos halálesetek viszonylag nagy hányadában benzodiazepineket mutattak ki, többek között az esetek több mint felében Dániában (120), Luxemburgban (4), Ausztriában (119), Portugáliában (43) és Finnországban (127). A pregabalin gyógyszer okozta halálesetekben való részvétellel kapcsolatban Finnország a 2020-as 63-ról 2021-ben 90-re történő emelkedésről számolt be. A szintetikus kannabinoidokhoz kapcsolódó halálesetek száma Magyarországon 2021-ben 16-ra (2020-ban 34 volt), míg Törökországban 46-ra csökkent (2020-ban 49 volt). Hét ország 26 olyan halálesetet jelentett 2021-ben, amelyben szintetikus katinonok játszottak szerepet, főként Ausztria (7 eset), Magyarország (7) és Finnország (6).
Bízunk benne, hogy az Európai Unió és a nemzetállamok vezetői közül a 2023-as európai kábítószer-jelentés jobb megismerése és tanulmányozása után még többen ismerik be azt a veszélyt, amit a kábítószerek a társadalomra, köztük Magyarország lakosaira jelentenek, és döntéseiket a szigorítások mentén hozzák meg.
Források:
- https://www.emcdda.europa.eu/index_en
- https://www.emcdda.europa.eu/publications/european-drug-report/2023_en
- https://www.emcdda.europa.eu/publications/european-drug-report/2023/drug-induced-deaths_en#edr-2023-drd-table5
- https://www.emcdda.europa.eu/publications/european-drug-report/2023/drug-induced-deaths_en#edr-2023-drd-table6
- https://www.emcdda.europa.eu/publications/european-drug-report/2023/drug-induced-deaths_en#edr-2023-drd-table8
- https://www.emcdda.europa.eu/publications/european-drug-report/2023/drug-induced-deaths_en#edr-2023-drd-table8
- https://www.emcdda.europa.eu/publications/european-drug-report/2023/drug-induced-deaths_en#edr-2023-drd-table1
- https://www.emcdda.europa.eu/publications/european-drug-report/2023/drug-induced-deaths_en#edr-2023-drd-table6
- https://www.emcdda.europa.eu/publications/european-drug-report/2023/drug-induced-deaths_en#level-1-section1
- https://www.emcdda.europa.eu/publications/european-drug-report/2023/drug-induced-deaths_en#edr-2023-drd-table8
