A marihuána régóta ismert, hatása nagyon sokféle, épp ezért most egy kevésbé ismert oldaláról mutatjuk be. A tudósok már a nyolcvanas években elkezdték vizsgálni a kannabisz hatását a hallásra, ám csak az utóbbi évtizedben történt komolyabb előrelépés. Cikkünkben ezt igyekszünk most összefoglalni. Vigyázat, idegtudomány  következik!

Az emberek évezredek óta használják már a fitokannabinoidokat – a Cannabis nemzettségbe tartozó növények hatóanyagait – különböző módokon (marihuána, hasis). Ám a belső kannabinoid rendszerünkre csak néhány évtizede derült fény. Ezek az endokannabinoidok jelen vannak az emberi agyban, de megtalálhatóak az érzékszervekben is. Testünk saját kannabinoid rendszere részt vesz az élettani folyamataink (pl. étvágy, fájdalom érzet, közérzet, hangulat, memória folyamatok) szabályozásában és a külsőleg bejuttatott kannabisz hatóanyagok hatásának közvetítésében is.

Egy kis tudománytörténet

1972-ben jelent meg az első tudományos közlemény, amely a delta-9-THC hatását vizsgálta a majmok hallására. A gyümölcsbe injekciózott drog kezdetben 10 %-kal csökkentette a majmok hangingerre adott válaszát, ám hamar kialakult a tolerancia, így a mért értékek visszatértek a normál tartomány közelébe. A vizsgálat kezdetlegességét mutatja, hogy mindössze 2 állat vett részt a kísérletben. Ha tovább böngésszük a szakirodalmat, 2000 után jelentek meg specifikusan a hallás és marihuána fogyasztás hatását vizsgáló tanulmányok.

Az érthetőség kedvéért itt egy kis kitérőt kell tennünk: Az alapkutatások során gyakran alkalmaznak kisemlősöket, azon belül is egereket és patkányokat. Az egerek génállománya nagyon hasonló az emberéhez, így kiváló modell-állat, azaz emberi betegségek modelljeit lehet megalkotni egerekben és vizsgálni a mechanizmusokat, a lehetséges megelőzési és kezelési módokat. Az egér és az ember hallását vizsgálva szintén sok hasonlóságot találunk mind a felépítésben, mind a működésben. Mindkét szervezetben két alrészre lehet bontani a hallás folyamatát: mechanikus (vezetéses) és idegi (neuronális) részre. A neuronális rész a belső fülben kezdődik, itt a csigában találhatók az úgynevezett szőrsejtek, melyek működésének köszönhetően a mechanikus hanghullámokból idegi elektromos jel keletkezik. Ez a jel tud a hallópálya különböző állomásain áthaladva eljutni az agyunk magasabb szintű feldolgozó központjaiba, ahol tudatosul.

A tények (az agy és a posta kapcsolata)

2016-ban kimutatták, hogy a cannabinoid1 (CB1) receptor hiányos állatokban csökkent az érzékenység a hangok iránt és nőtt a hallásküszöb a magasabb frekvenciákon, ugyanakkor javult a zaj-hiány felismerésük (ez azt jelenti, hogy egy folyamatos zajba rejtett szünetet felismer-e a vizsgálati alany). Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a CB1 receptoroknak fontos szerepe van a hallás folyamatában és ezáltal az endokannabinoidoknak is. A CB1 receptoron kívül a CB2 receptor is nagy számban fordul elő a belsőfülben, azon belül is a csiga szőr- és támasztósejtjeiben, valamint az elsődleges hallóidegsejtekben. Szerepük bebizonyosodott, hiányuk esetén nincs normál magasfrekvenciás hallás, a hallásküszöb eltolódott, így az egerek rosszabbul hallottak.

Tehát maguk a kannabinoid receptorok ott vannak a fülben és jelentős szerepet játszanak az ép hallás kialakulásában és fenntartásában. Ha tovább indulunk a hallópályán felfelé a központ irányába, szintén azt találjuk, hogy a CB receptorok ott vannak a legfontosabb átkapcsoló állomásokon. Ezeknek az agyi idegsejt csoportoknak az információ továbbításon kívül már feldolgozó funkciójuk is van, olyanok, mint egy hatalmas posta, levél válogató rendszere, csak itt nem papír alapú infót válogatnak és rendszereznek.

Ebből egyértelműen következik, hogy ha egy kívülről bejutatott anyaggal (pl. delta-9-THC) megbolygatjuk a rendszert, annak érezhető hatása lesz, attól függően, hogy az adott receptor élettanilag milyen funkciót (gátló vagy serkentő hatás) tölt be. A postás hasonlatnál maradva, külső hatásra az egyik szortírozó egység leáll, túlpörög, vagy csak elkezdhet visszafelé leveleket küldeni, nem tölti be tovább a feladatát. Így nem is olyan nehéz elképzelni, hogy ugyanez történhet az agyunkban is molekuláris szinten. A hallott infó (levél) nem fog eljutni az agykéreghez (a címzetthez), azaz a feldolgozásba hiba csúszik.

A CB receptorok az agykéregben is kimutathatók, így szerepük van az infó értelmezésében és további feldolgozásában (pl. összekapcsolás más területről érkező infókkal). A kutatók fMRI (funkcionális mágneses rezonancia) vizsgálattal fájdalom nélkül tudják egy-egy agyterület aktivitását mérni. 2011-ben önkéntes embereken egyszeri THC vagy (egy másik fitokannabinoid, cannabinol) bevitel után mérték az agyi tevékenységet. Vizsgálatuk során azt találták, hogy a THC jelentősen lecsökkentette az agyi aktivitást a hallásért felelős agykérgi területen (a címzett nem tudta átvenni a levelet, mert nem volt otthon), valamint pszichózist okozott (a levél címzettje szorongva ült egy sarokban és ufókat hallucinált). Ezzel ellentétben a CBD megnövelte az aktivitást (a címzett olyan leveleket is kapott, ami nem neki szólt/ többet kapott, mint amire normál esetben tudna válaszolni), valamint hangok hallucinációját okozta. Ha kicsit tovább gondoljuk ezt a helyzetet, a címzettnek két lehetősége van hosszútávon: összeomlik, mert nem bírja tartani a tempót vagy egyszerűen csak nem érdekli már a levél, mivel soha nincs otthon. Egyik kilátás sem túl pozitív, és nem könnyű megjavítani egy elrontott rendszert.

Objektív hallásvizsgáló módszerekkel mérték krónikus kannabisz fogyasztók hallását és elemezték a komponenseket. A kutatók azt figyelték meg, hogy a kontroll csoporthoz viszonyítva a szerhasználók kevésbé tudták megmondani egy speciális hangról, hogy honnan jön, mennyi ideig tart, és milyen a hangmagassága. Tehát a rendszerben utazó levelek paramétereit nézték, és a válogató rendszer nem ismerte fel a megadott paramétereket, amik szerint válogatnia kellett volna. Magyar kutatók azt is kimutatták, hogy pszichiátriai betegséggel (pl. szkizofrénia) rendelkező szerfogyasztóban a kannabisz erőteljesebb hallásdeficitet okoz. Ezt a felfedezést állatkísérletes adatok is megerősítik.

A fentieket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az akut és tartós fitokannabinoid fogyasztás is a hallás idegi feldolgozását károsítja. További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, a rendszer maradandó károsodást szenvedett-e vagy javítható.

Kannabinoidok és hallásvédelem

Nem feledkezhetünk meg a kannabinoidok jótékony hatásairól sem. A CB2 receptorok nagyszámban megtalálhatóak az immunsejteken, ezeken keresztül az endokannabinoid rendszernek szerepe van az immunrendszer szabályozásában is. Az idegsejt pusztulással járó és autoimmun kórképekben a gyulladás csökkentésével a sejthalál is csökkenthető. A CB1 receptor szerepét is megvizsgálták a neurodegeneratív betegségekben (pl Sclerosis Multiplexben), ahol a hallás is érintett lehet. Ezeket a gyulladásos folyamatokat tudja visszaszorítani a belső kannabinoid rendszerünk.
Összefoglalva az eddigieket, jelenleg magának a THC-nek és a CBD-nek kísérleti körülmények között inkább halláskárosító hatása van, mintsem gyógyító. De ez nem zárja ki azt, hogy egy a belső hallásvédő rendszer felerősítésére szánt gyógyszerjelölt a kannabinoid rendszerünkön keresztül hasson, aminek kutatása nagyon idő- és erőforrásigényes, de nem lehetetlen.

A cikk hosszabb verziója a Magyar Drogfigyelőben olvasható itt.

Irodalomjegyzék

Chicca, A., Marazzi, J., Nicolussi, S., & Gertsch, J. (2012). Evidence for Bidirectional Endocannabinoid Transport across Cell Membranes. The Journal of Biological Chemistry, 287(41), 34660. https://doi.org/10.1074/JBC.M112.373241

Elsmore, T. (1972). Effects of delta-9-tetrahydrocannabinol on temporal and auditory discrimination performances of monkeys. Psychopharmacologia, 26(1), 62–72. https://doi.org/10.1007/BF00421919

Hajós, M., Hoffmann, W. E., & Kocsis, B. (2008). Activation of Cannabinoid-1 Receptors Disrupts Sensory Gating and Neuronal Oscillation: Relevance to Schizophrenia. Biological Psychiatry, 63(11), 1075–1083. https://doi.org/10.1016/J.BIOPSYCH.2007.12.005

Kempel, P., Lampe, K., Parnefjord, R., Hennig, J., & Kunert, H. J. (2003). Auditory-Evoked Potentials and Selective Attention: Different Ways of Information Processing in Cannabis Users and Controls. Neuropsychobiology, 48(2), 95–101. https://doi.org/10.1159/000072884

Martín-Saldaña, S., Trinidad, A., Ramil, E., Sánchez-López, A. J., Coronado, M. J., Martínez-Martínez, E., García, J. M., García-Berrocal, J. R., & Ramírez-Camacho, R. (2016). Spontaneous Cannabinoid Receptor 2 (CB2) Expression in the Cochlea of Adult Albino Rat and Its Up-Regulation after Cisplatin Treatment. PLoS ONE, 11(8). https://doi.org/10.1371/JOURNAL.PONE.0161954

Mechoulam, R., & Gaoni, Y. (1965). A Total Synthesis Of Dl-Delta-1-Tetrahydrocannabinol, The Active Constituent Of Hashish. Journal of the American Chemical Society, 87(14), 3273–3275. https://doi.org/10.1021/JA01092A065

Toal, K. L., Radziwon, K. E., Holfoth, D. P., Xu-Friedman, M. A., & Dent, M. L. (2016). Audiograms, gap detection thresholds, and frequency difference limens in cannabinoid receptor 1 knockout mice. Hearing Research, 332, 217. https://doi.org/10.1016/J.HEARES.2015.09.013

Winton-Brown, T. T., Allen, P., Bhattacharrya, S., Borgwardt, S. J., Fusar-Poli, P., Crippa, J. A., Seal, M. L., Martin-Santos, R., Ffytche, D., Zuardi, A. W., Atakan, Z., & McGuire, P. K. (2011). Modulation of Auditory and Visual Processing by Delta-9-Tetrahydrocannabinol and Cannabidiol: an fMRI Study. Neuropsychopharmacology, 36(7), 1340. https://doi.org/10.1038/NPP.2011.17

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik