2024 december elején megbuktatták a szír vezetőt, ami számtalan egyéb dolog mellett az ország, mint „narkóország” részleteit is napvilágra hozta. Köztük a Captagon történetét az elmúlt közel 10 évben, ami a fenetillin-hidroklorid dizájner drog egyik márkaneve.

Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének drámai összeomlása belátást enged uralma sötét zugaiba, beleértve a testvére által irányított legjövedelmezőbb üzlet, a Captagon ipari méretű exportjába is, ami mellett eltörpül minden egyéb legális exportcikk mennyisége az országban. Hiszen a Captagon gyártása olyan rohamosan növekvő iparággá vált tavaly decemberre, ami kezdett vetekedni az ország GDP-jét adó, legális gazdasággal. De a győztes iszlamisták vezette harcosok katonai bázisokat foglaltak el, amely során kiderült, hogy ezek drog gyárként és terjesztési csomópontként működtek. A szír rezsim az amfetamin típusú stimulánssal elárasztotta a Közel-Kelet mellett már Európa néhány országának rejtett piacát is.

A Captagon a fenetillin-hidroklorid gyógyszervegyület számos márkanevének egyike. Addiktív tulajdonságokkal rendelkező stimuláns, amit rekreációs céllal használnak szerte a Közel-Keleten, és néha a „szegény ember kokainjának” is neveznek. Fegyveres csoportok és reguláris erők is használják harci helyzetekben, ugyanis olyan tulajdonságokkal is rendelkezik, amelynek köszönhetően növekszik a bátorság és csökken a félelem.

A Hayat Tahrir al-Sham (HTS) csoport harcosai beengedték az AFP újságíróit egy Damaszkusz külvárosában található kőbánya egyik raktárába, ahol a Captagon tablettákat elektromos alkatrészek belsejébe rejtették export céljára. Egy fekete maszkos harcos, Abu Malek al-Shami azt állította, a gyár kapcsolatban áll Maher el-Aszaddal és Amer Khitivel. Maher el-Aszad, Bassár el-Aszad bátyja katonai parancsnok volt, és széles körben vádolják azzal, hogy ő áll a jövedelmező Captagon-kereskedelem mögött. Khiti szír politikust pedig 2023-ban szankciókkal sújtotta a brit kormány, mert „több olyan vállalkozást irányít Szíriában, amelyek elősegítik a kábítószerek előállítását és csempészetét”.

A raktár és a rakodóterek alatti barlang-rendszerű garázsban több ezer poros doboz Captagon tablettát pakoltak a vadonatúj háztartási feszültségstabilizátorok réztekercseibe. „Nagyon sok olyan eszközt találtunk, amelyek az országból kicsempészésre szánt Captagon tabletták csomagjaival voltak tele. Óriási mennyiségről beszélünk, lehetetlen megmondani a pontos adatokat.” – mondta Shami.

A raktárban kartondobozos ládák álltak, amelyek a Captagonon kívül nátrium-hidroxidot is tartalmaztak, ami a metamfetamin kulcsfontosságú összetevője. Ezeket próbálták a kereskedők szabvány árunak álcázni, és eljuttatni a Közel-Kelet és Európa több pontjára.

A 13 éven át tartó szíriai polgárháborúnak köszönhetően a Captagon Szíriát a világ legnagyobb kábítószer-államává változtatta. Egy 2022-es vizsgálat során az AFP hivatalos adataiból levont becslések szerint Szíria messze legnagyobb exportcikke lett, ami mellett eltörpült az összes legális export. A szakértők – akárcsak a Carnegie Middle East Center júliusi jelentésének szerzője – szintén úgy vélik, hogy Aszad a bekábítószerezett zavargások általi fenyegetettséget használta fel arra, hogy nyomást gyakoroljon az arab kormányokra.

„A Captagon a kábítószerrel való visszaélés járványával szította a gazdag Öböl-államokat, fenyegetve a társadalmi békét.” – írta Hesham Alghannam, a Carnegie tudósa. Aszad „a Captagon kereskedelmét arra használta, hogy nyomást gyakoroljon az Öböl-menti államokra , különösen Szaúd-Arábiára, hogy Szíriát visszaintegrálják az arab világba”, amit 2023-ban meg is tett, amikor ismét csatlakozott az Arab Liga blokkhoz. Ezt bizonyítja az is, hogy a Damaszkusz külvárosában található raktárban lévő marószódát Szaúd-Arábiából szállították a zsákokon lévő címkék szerint.
Bár a raktárakba való szállítás hatalmas volt, a Captagon a Maher Assad parancsnoksága alatt álló egységekhez kapcsolódó katonai létesítményekben is felbukkant. Az AFP újságírói 2024 decemberében Captagon-pirulákból álló máglyára bukkantak a Mazzeh légitámaszpont területén, amely akkor a HTS vadászgépeinek biztosított leszállópályát. A parázsló kupac mögött, egy feldúlt légierő épületben további Captagon hegyek hevertek más tiltott exportcikkek mellett.

„Amikor beléptünk a területre, hatalmas mennyiségű Captagont találtunk, amit elpusztítottuk, felégettünk, mert ártalmas az emberekre és a természetre. Pedig hatalmas összeg, testvér, elhiheted, de mi, az átmeneti kormány nem akarunk kárt okozni a szomszédainknak a kábítószer exportjával még akkor sem, ha ez a kereskedelem dollármilliókat ér.” – mondta egy HTS-harcos, aki a „Khattab” álnevet viselte.

De hogyan változtatta egyetlen drog kábítószer-állammá Szíriát?

2015 nyarán a szíriai Latakia tartományban egy üzletembert megkeresett egy befolyásos biztonsági főnök, aki szívességet kért tőle. Azt akarta, hogy a kereskedő, aki az orvosi kellékek importőre volt az országban, nagy mennyiségű fenetillin nevű gyógyszert szerezzen be külföldről a rezsim számára. A kereskedő megnézte a neten, hogy miről van szó pontosan, és még ugyanazon a hétvégén döntött, és elhagyta az otthonát. Először a feleségét és gyermekeit küldte külföldre, majd ezután pénzé tette minden vállalkozását, és ő is elhagyta az országot. „Rájöttem, mit kértek tőlem.” – mondta új párizsi otthonában a kereskedő 2021-ben. „A Captagon fő összetevőjét akarták. És ez a termék egy piszkos üzlet.”

Viszont Szíria északi részén más üzletemberek nem osztották fenntartásait. A Captagon gyártása a rezsim szívében Szíria egyik legújabb üzleti sikertörténete lett; egy olyan nagy és kifinomult növekedésű iparág, ami gyorsan elkezdett vetekedni a kiegyensúlyozott gazdaság GDP-jével.

Szíria romjaiból és a hasonló katasztrofális összeomlásból a libanoni határon, ahol 2021 április végén egy gránátalma rakományba rejtett és Bejrútból exportált Captagon-szállítmányt találtak szaúdi tisztviselők, kikristályosodott a valóság: mindkét ország rohamosan kábítószerkereskedővé vált.

A Captagon tabletták millióinak áprilisi lefoglalása előtt, Szaúd-Arábiából és Libanonból induló, legalább 15 másik kábítószert tartalmazó szállítmányt foglaltak le a Közel-Keleten és Európában. Hat közel-keleti és európai rendőrségi és hírszerzési tisztviselő azt mondta a Guardiannek, hogy mindegyiket Szíria „Captagon szívéből” vagy olyan libanoni határ menti helyről szállították, ahol az érinthetetlenek hálózata – bűnözői családok, milícia vezetői és politikai személyiségek – alakult ki, akik olyan határ menti kartellek, amelyek ipari mennyiségű kábítószert gyártanak és forgalmaznak.

„Nagyon veszélyes emberek.” – mondta egy bejrúti magas rangú tisztviselő. „Senkitől nem félnek.”

Mindenesetre a két ország közötti határ szinte teljesen feleslegessé vált, ugyanis egy törvénytelen zóna lett, ahol a csempészek mindkét oldal tisztviselőinek közreműködésével tevékenykedtek. A csempészek a prekurzorokat és a késztermékeket, mind a hasist, mind a Captagont egy olyan útvonalon szállították, amely a libanoni Bekaa-völgyben, a szíriai határvárosban, Qusayrban, valamint az Aszad-rezsim központi területén át északra, Latakia és Tartus kikötők felé vezet. Különösen Latakia került az európai és amerikai rendőrség és hírszerző ügynökségek intenzív felügyelete alá az elmúlt években. A szíriai vezető, Bassár el-Aszad unokatestvére, Samer el-Assad a kikötő befolyásos alakja volt. Egy száműzött kereskedő és három másik Latakia üzletember szerint annak, aki vállalkozóként működni akart ezeken a területeken, jelentős védelmi pénzt kellett fizetnie a hálózatokhoz való hozzáférésért és a védelemért cserébe. De a későbbi vizsgálatok azt bizonyították, hogy hiába volt a magas védelmi pénz, a kikötők környékén kevés védelem történt, viszont a 2019 óta folytatott fuvarok névsora a mexikói sinaloai kartell virágkorával vetekedett méret és hatékonyság tekintetében egyaránt.

Ezek a szállítmányok voltak azok, amelyek eljutottak Európába is. Ugyanis öt tonna Captagon tablettát találtak Görögországban 2019 júliusában, két hasonló szállítmányt Dubajban a következő hónapokban, és négy tonna hasist, amelyet 2020 áprilisában az egyiptomi Port Said városában találtak a Milkman cég csomagjaiban, ami cég tulajdonosa abban az időben Rami Makhlouf rezsimmágnás volt. Továbbá volt még Captagon szállítmány Szaúd-Arábiába tealevelekbe rejtve, valamint lefoglalások történtek Romániában, Jordániában, Bahreinben és Törökországban. 2020 júliusban a valaha volt legnagyobb kábítószer-szállítmányt – több mint 1 milliárd eurós értékkel – foglaltak le az olaszországi Salerno kikötőben, amelyet feltehetően Dubai felé akartak tovább szállítani. A szállítmányt papírtekercsekbe, és egy aleppói nyomdából küldött gépbe rejtették, a római tisztviselők pedig kezdetben az Iszlám Állam terrorcsoportot hibáztatták a behozatalért, de a Hezbollah mindvégig tagadta, hogy köze lenne a szállítmányokhoz.

A Szíriával foglalkozó Műveleti Elemző és Kutatási Központ a közelmúltban kiadott egy jelentést, amely kiemeli a Captagon és a hasis szerepét az országban, ahol a gazdaságot megnyomorította az egy évtizede tartó háború, a nyugati szankciók, a megrögzött korrupció és Libanon összeomlása, amelyek következtében dollármilliárdok tűntek el az ország bankrendszerének pöcegödrében.

„Szíria egy kábítószer-állam, ahol a két elsődleges aggodalomra okot adó kábítószer: a hasis és az amfetamin típusú stimuláns, a Captagon.” – áll a jelentésben. „Szíria a Captagon gyártásának globális epicentruma, amely jelenleg iparosodottabb, alkalmazkodóbb és műszakilag kifinomultabb, mint valaha. 2020-ban a Captagon Szíriából származó exportja elérte a 3,46 milliárd dollár piaci értéket, de egyes feltételezések szerint ennél is lényegesen magasabb lehet a piaci plafon. Bár a Captagon-csempészet egykor az államellenes fegyveres csoportok által használt finanszírozási források közé tartozott, a területi ellenőrzés megszilárdítása lehetővé tette az Aszad-rezsimnek és kulcsfontosságú regionális szövetségeseinek, hogy megerősítsék szerepüket a szíriai kábítószer-kereskedelem elsődleges haszonélvezőiként.”

Egy száműzött egykori rezsim bennfentes, aki továbbra is kapcsolatban áll néhány tisztviselővel az országban, így nyilatkozott: „A szíriai háború százezrek halálát, több mint 6 millió menekültet, 8 millió belső menekültet, és körülbelül 1 millió sebesültet eredményezett. Emellett a városok teljes lerombolását, és [egyben] a gazdaság teljes összeomlását okozta, majd a libanoni bankválságot követően, a világjárvány és a császári törvény [az Egyesült Államok szankciói] következtében, az országot hivatalosan „narkóállammá” változtatta. Néhány a rezsimhez közeli üzletembert és hadurat drogbáróvá változtatott. A konfliktus kezdetén 1 dollár 50 szír fontnak felelt meg. Az árfolyam csökkent, de a háború nyolc éve alatt 500-600 szír fonton tudott maradni egészen a libanoni válság 2019-es kezdetéig. Aztán elkezdtük látni a két valuta egyidejű teljes összeomlását, ami jól mutatta, mennyire összefüggenek egymással. Libanon Szíria légzőkészülékeként működött. És hirtelen elvesztette az oxigénellátását.”

https://www.theguardian.com/world/2024/dec/13/syrian-rebels-captagon-drug-haul-exports-fenethylline 
https://www.theguardian.com/world/2021/may/07/drug-captagon-turning-syria-into-narco-state