Jelen tanulmányban bemutatjuk a németországi marihuána legalizáció teljes folyamatát. A 2023 áprilisi első benyújtástól napjainkig, amikor is már legálisan lehet marihuánát tartani, fogyasztani Németországban, 2024 április 1-től. Teljeskörű képet kívánunk adni, nemcsak magáról a törvénytervezet fejlődési ívéről, az időközbeni módosításokról, de az indoklásban megjelenített érvek megvalósíthatóságáról is az eddigi nemzetközi példák alapján, illetve a jelenlegi európai szabályozás tükrében. Zárásként pedig kísérletet teszünk a lehetséges következmények bemutatására, a törvény német gazdaságra, egészségügyi rendszerre és az egész társadalomra gyakorolt valószínűsíthető hatásainak elemzésével, valamint a Magyarországra leselkedő veszélyek definiálásával. Mindehhez a megjelent sajtóanyagok mellett, legfőképpen a Drogkutató Intézet elemzéseire, a témában rendezett eseményeinek beszámolóira, az azokon elhangzott előadásokra támaszkodunk. A fogalmi keretek bemutatásához Prof. Dr. Haller József: Drogenciklopédia című kitűnő és hiánypótló művét vesszük alapul. (1)

Fogalmi keretek

Az egyik legismertebb kábítószer alapanyaga a növényi eredetű vadkender. Ennek rostjait és termését számtalan európai és ázsiai régészeti lelőhelyen megtaláltak, a késő kőkorszaktól kezdve a bronzkorig és utána is. A vadkender hosszú ideig pusztán ipari alapanyagként szerepelt. Ötezer éve azonban már szövetet szőttek rostjaiból, amint arról koreai leletek tanúskodnak. A vadkender tehát haszonnövényként jelent meg. Ruhává szőtték, kötéllé fonták, sőt papírrá préselték, a kínaiak az első századokban, a mórok pedig ezer évvel később. A XXI. század elején új fejezet nyílt a kannabisz jellegű drogok történetében. A drogpiacon ugyanis megjelentek az első szintetikus kannabinoidok, amelyek a THC módosított változatai. Akárcsak a katinonokat, a szintetikus kannabinoidokat is a Távol-Keleten, nagyrészt Kínában gyártják profi laboratóriumokban, és akárcsak a katinonok, ezek is Belgiumon és Hollandián keresztül jutnak be Európába. A dizájner-kannabinoidok ugyanúgy hatnak, mint a THC, de nagyságrendekkel hatékonyabbak. (2)

Ami a német legalizálás előtti helyzetet illeti, Európában szinte egységesen az elutasítás volt a jellemző. Néhány ország próbálkozott a dekriminalizálással, ami ugyan a legalizálás előszobája, de mégsem enged olyan szabad kereteket, mint a német szabályozás. Az alábbi táblázatban látható, hogy milyen helyzet volt a világban akkor, mikor a német legalizálási ötlet megszületett. (3)

Mint a fenti táblázatból is látható, többen szerették volna legalizálni a kannabiszt, de először kísérletképpen a dekriminalizálás útjára léptek. Ez nyilvánvalóan pótcselekvés, hiszen a dekriminalizálás esetén ugyan büntetendő a tartás, a kereskedés, de a fogyasztás csak a szabálysértés kategóriájába tartozik, tehát maximum pénzbüntetés szabható ki, mindenfajta nyilvántartásba vétel (priusz) nélkül. Nyilván itt is már felmerülhet a kérdés, hogy ha tiltott a hozzájutás, akkor az elfogyasztott anyag miként került a fogyasztóhoz. A feketepiac fél legalizálásáról van szó ebben az esetben. Németország azonban bátran előre futott…

Az első kísérlet

Már többször volt kísérlet Németországban a legalizáció bevezetésére, de ennek a társadalom mindig ellenállt.  Hessen tartomány például már 1992-ben benyújtott egy határozati javaslatot a kannabisz legalizálására, Schleswig-Holstein állam pedig 1996-ban coffee shop-rendszert akart bevezetni holland mintára. 2017-ben változás lépett életbe a teljeskörűen tiltó drogpolitika időszaka után: a német parlament elfogadta a gyógyászati célból történő marihuána fogyasztást, sőt, az olyan betegeknél, akiknek más kezelési lehetőségük nem volt, ezt az egészségbiztosítás fedezte is. Az 1961-ben létrejött ENSZ egységes kábítószer egyezménye (4) egyébként kimondta, hogy marihuánát előállítani és fogyasztani is tilos, és a növényt a legveszélyesebb kábítószerek csoportjába sorolta, többek között a heroin mellé. 2020-ban viszont lekerült erről a listáról, ami nagyban megkönnyítette a kutatásokat, például a kannabisz esetlegesen jótékony élettani és gyógyító hatásainak kutatását (5). Ennek mentén felbátorodtak a marihuána legalizációt támogató szervezetek és megtalálták a saját politikai befogadó közegüket az akkor feljövőben lévő Zöldek keretében. Az Olaf Scholz vezetésével felálló hárompárti kormánykoalíció egyik ígérete az volt, hogy legalizálják a füvet, megengedik a kannabisz rekreációs célú használatát Németországban. Ha teljesül a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) hárompárti koalíciójának megállapodásában is lefektetett ígéret, akkor Németország lehet 2024-től a világ legnépesebb, legális kenderpiaccal rendelkező állama – vetítette már elő a sajtó(6).

És elindult az a sajtó és média „nyomulás”, ami a legalizációt pozitív értékként mutatta be. Majd látni fogjuk, hogy ez azért történt, mert a társadalom minimum fele nem ezt a véleményt osztotta. 

A végleges tervezet

Elindult tehát egy jogszabályalkotási folyamat, hogy teljesítsék a jelzőlámpa koalíció választások előtt kötött és vaskos anyagban rögzített vállalását, ami a Zöldek egyik feltétele volt a kormányban való részvételhez. Az első, már benyújtásra előkészített tervezet részletei 2022 októberében szivárogtak ki(7). Az akkor megjelent anyag szerint a részletek a következőképp néztek ki:

• a fogyasztók maximum 20 grammot birtokolhatnának – miközben egyébként megfelelő engedéllyel otthon két növényt nevelhetnének, amiről ennek a mennyiségnek a sokszorosát is le lehet szüretelni;
• a 18 és 21 év közötti fogyasztók csak 10 százalékos vagy annál alacsonyabb THC-tartalmú kannabiszt vásárolhatnának (a THC a növény bódító hatású vegyülete),
• a 21 év feletti fogyasztók pedig csak 15 százalékos, vagy annál alacsonyabb THC-tartalmú kannabiszt vehetnének;
• a kannabisz termékeket engedéllyel rendelkező üzletekben és gyógyszertárakban fogják árusítani;
• ilyen üzleteket csak iskoláktól, és egyéb gyerekeket ellátó intézményektől megfelelően nagy távolságban lehet majd nyitni;
• a legálisan értékesített kannabiszra adót fognak kivetni – bár ennek a részleteit még nem dolgozták ki;
• tilos lesz a termékek reklámozása, és a dohánytermékekhez hasonlóan egységes csomagolást kapnak;
• a kannabisz termékek importja is tilos lesz, a Németországban értékesített rekreációs kannabisz kínálatát belföldi termesztéssel kell majd megteremteni;
• a továbbra is törvényt szegő 18 évnél fiatalabb fogyasztóknak a jövőben nem kell tartaniuk retorzióktól;
• viszont az illegálisan árusító és termesztő állampolgárok és üzletek súlyos bírságra számíthatnak majd(8).

Érdekes, jellemző és a későbbiekre nézve nagyon tanulságos, hogy a liberálisok drogpolitikai szóvivője, Kristine Lütke szerint a tervezet szükségtelenül korlátozó, ami például a THC tartalmat illeti és ezekkel a szabályokkal a szóvivő szerint a feketepiacra fogják terelni a fogyasztókat. Georg Wurth, a Német Kenderszövetség (Deutsche Hanfverband – DHV) ügyvezető igazgatója a 20 grammos limitet például amiatt kritizálta, mert az nem veszi figyelembe a vidéki napi fogyasztók szükségleteit, akiknek ennél nagyobb mennyiség betárazására is szükségük lehet (Egy egész nap füvező fogyasztó könnyedén elszívhat egy nap alatt akár több mint egy grammot is.). A THC-tartalom felső határát szabályozni kívánó részletek pedig szerinte „teljesen elrugaszkodnak a valóságtól” – főleg a 18 és 21 év közötti fogyasztókra vonatkozó 10 százalékos korlátozás –, és „kizárják a fű jelenleg létező piacának nagy részét”(9).

Már ezeknél a még megengedőbb szabályokat követelő kritikáknál is felmerült, hogy ezeket a korlátozásokat, a THC tartalom, illetve a tartható mennyiség tekintetében, azért írták bele a tervezetbe, hogy valamennyire azért megfeleljenek a nemzetközi szabályoknak, hiszen uniós jogszabályok és nemzetközi egyezmények is tiltják a kábítószer-kereskedelmet, amiket természetesen Németország is aláírt.

Mindezek után 2023 januárjában a liberálisok nyomás alá helyezték a kormányt, hogy gyorsítsa fel a szerintük lelassuló folyamatot. Míg az előkészítést végző minisztérium az Unióval és a környező országokkal egyeztetett, hogy legalább valamennyire az uniós jogszabályi keretek között maradhasson Németország, addig az FDP, és a Zöldek is türelmetlenül várták, hogy a jogszabály megszülessen. „Már a koalíciós szerződésben is célként neveztük meg a kannabisz élvezeti célra való engedélyezését”- nyilatkozta a párt egészségpolitikai szóvivője, Andrew Ullmann a „Tagesspiegel” című napilapnak. Egy héttel azelőtt már a Zöldpárt (Die Grünen) egészségügyi szakértője, Kirsten Kappert-Gonther is gyors legalizálást sürgetett. „Nem várhatunk egy örökkévalóságig arra, hogy megerősítést kapjunk más európai országoktól, és csak akkor kezdjük meg a törvényalkotást”– tette hozzá Ullmann(10).

Végül 2023 áprilisában Karl Lauterbach német szövetségi egészségügyi miniszter (SPD) Cem Özdemir (Zöldek) mezőgazdasági miniszterrel közösen sajtótájékoztatón mutatta be a jogszabály tervezetet(11). Itt egy kétpilléres modellt vázoltak fel, eszerint:

• a kábítószer értékesítését kezdetben speciális egyesületek, úgynevezett kannabiszklubok végeznék;
• maximum 25 gramm kannabisz vásárlását engedélyeznék ezekben a klubokban. Egy hónapon belül aztán fejenként akár 50 gramm kannabisz vásárlása válhatna legálissá;
• legfeljebb háromtőnyi növény otthoni termesztését engedélyeznék;
• második lépésként az engedéllyel rendelkező szaküzletek értékesítését tesztelnék;
• a drog teljes legalizációjának terve és az általános bolti árusítása egyelőre lekerült az asztalról (12).

Mint láthatjuk, a tartható mennyiséget megnövelték és az engedéllyel rendelkező boltok a második pillérbe kerültek. Megjelent a kannabiszklubok fogalma. Ezzel a nemzetközi egyezményeknek való megfelelés volt a cél. Egy ilyen kannabiszklubnak egyszerre maximum 500 tagja lehet és a klub által termelt kannabiszt csak a tagok között értékesíthetik. Így az eredetileg remélt milliárdos adóbevétel elmarad, a kannabiszklubok beemelésével már csak pár százezres adóbevétellel számoltak, amiből még levonandó az ellenőrzések és az adminisztráció költsége. Azaz kimondható, hogy az egyik érv, miszerint ez a gazdaságnak fellendülést hozhat, már a törvénytervezet benyújtásakor megbukott. A többi megalapozó érv sem állt valami biztos lábakon. A Német Bírói Szövetség kritikája szerint (13) a javaslatban hiába számol a jogi esetek csökkenésével a szövetségi kormány, szerintük valójában még nőhet is majd a bíróságokra nehezedő nyomás, mivel a kannabiszklubok, a drogszállítás és a sok esetben túl részletes javaslat miatt megnőhetnek a marihuánával kapcsolatos jogi eljárások, így szerintük az inkább teher, mintsem könnyebbítés. Ugyanebből az okból kritizálta a német rendőrség is a javaslatot. Alexander Poitz, a német szövetségi rendőrszakszervezet elnökhelyettese (14), aki szerint az pluszterheket jelent majd a rendőrökre nézve is. Ironikusan megjegyezve, reméli, hogy a szövetségi egészségügyi minisztérium nem várja majd el a rendőröktől, hogy vonalzóval mérjék meg a 200 méteres távolságot az iskolák és a marihuánát fogyasztók között (15). Ehhez hozzá kell tennünk, hogy sem a tartható 25 gramm lemérésére, sem a tiszta THC tartalom ellenőrzésére nincs módja a rendőrségnek az utcán. Arról nem is beszélve, hogy az anyagra nincs „ráírva”, hogy a kannabiszklubból származik-e vagy a feketepiacon vett olcsóbb és erősebb anyagról van szó. A magyar sajtó témába vágó megjelenéseit a Transzparens Újságírásért Alapítvány egy elemzésben szedte össze 2023 augusztusában.(16) A Drogkutató Intézet pedig részletes elemzést készített a várható gazdasági hatásokról, amely világosan kimutatta, hogy nemhogy plusz bevételt, de komoly gazdasági károkat is okozhat a tervezett legalizáció, aminek árát akár a német állampolgárok fizethetik meg a megemelt adók formájában.(17)

A törvényt végül 2024 februárjában fogadta el a Bundestag. Még ekkor is voltak kísérletek a jogszabály megakadályozására. Az ellenzők, köztük tekintélyes orvosi, illetve egészségügyi szervezetek, valamint a pártok közül mindenekelőtt a konzervatív CDU/CSU, főképp azzal érveltek, hogy az engedélyezésnek mindenekelőtt a fiatalok lesznek az áldozatai. Erős fenntartásaikat hangoztatták pártállástól függetlenül a német tartományok belügyminiszterei is, szerintük a legalizálás növeli a szervezett bűnözést, mivel többen próbálnak majd kannabiszhoz jutni. Bajorország belügyminisztere például úgy fogalmazott, hogy a tartomány elutasítja a kannabisz legalizálásának jóváhagyását. „Célunk a drogfogyasztás visszaszorítása, nem pedig annak bátorítása” – fogalmazott Joachim Herrmann. A tartományok képviselői a parlamenti rendszabályok szerint a törvényt ugyan véglegesen nem vétózhatták volna meg, azt azonban elérhették volna, hogy a két ház közös, úgynevezett közvetítő bizottsága újból megtárgyalja a tervezetet, jelentősen késleltetve annak életbe lépését.(18) Azonban a benyújtó egészségügyi miniszternek végül sikerült valamennyire eloszlatnia a kétségeket azzal, hogy a kormány több pénzt fog fordítani a megelőzésre, és fokozottan fogja ellenőrizni a kannabiszklubokat. Természetesen a liberális, legalizáció-párti sajtó óriási győzelemként értékelte a döntést. A hazai drogszcéna zászlóshajója minden tudnivalót egybe szedett, hogy mindenki kellőképpen tájékozott legyen. Kicsit sajnálkoznak a tervezet „felpuhulásán” és sürgetik a második pillér, azaz a nyilvános kereskedelem, a kannabiszboltok bevezetését. Azt egyébként elfelejtették beleírni az összefoglalóba, hogy a marihuána szabad fogyasztása és tartása csak a német állampolgárokra, sőt, az életvitelszerűen Németországban élő, azaz lakcímkártyával rendelkező német állampolgárokra vonatkozik. Nem figyelmeztetik magyarországi híveiket, hogy felesleges vonatra, repülőre pattanni, mert ugyanúgy megbüntetik őket, ha kábítószer fogyasztáson kapják(19).  Az Euronews is beszámol a döntésről, jóval visszafogottabban és egy mondatot a kritikáknak is szentel: „A törvénymódosítást ellenző orvosok azonban arra figyelmeztettek, hogy az veszélyeztetné a fiatalok egészségét, mivel hozzáférhetőbbé tenné a kábítószert, és ezáltal növelné a függőség kockázatát”. (20)

Megszólalt az ügyben Zacher Gábor is, aki szerint legalább az orvosi marihuánát hazánkban is „illene” legalizálni(21). Az ismert toxikológus véleményére a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatójaként fogalmaztam meg ellenvéleményt. (22)

A hatályba lépést is hasonló örömmámorban ünnepelte a liberális sajtó. Az április elsejei hatálybalépés napján Berlinben tartott örömbuliról még képgalériát is közölt az egyik hazai bulvárportál(23), és az egyik, magát mértékadónak nevező hírportál is részletesen tudósított róla (igaz, ők már figyelmeztetik a magyar állampolgárokat, hogy rájuk a magyar törvények külföldön is vonatkoznak, azaz nekik nem jött el a korlátlan kábítószerezés világa). (24)

A nemzetközi sajtó is beszámol természetesen a hatálybalépésről, de mindenhol megemlítik a korlátokat(25), illetve felhívják a figyelmet, hogy a német jogszabály nem teszi hasonlóvá Berlint Amszterdammal, azaz nem mindenki számára és nem szabadon vásárolható a marihuána(26). Az ellenérveknek kevés visszhangja volt, de azért ezek is megtalálhatóak a sajtóban, legfőképpen a Drogkutató Intézet elemzéseire támaszkodva. (27)

Nemzetközi kitekintés

Azt, hogy a német legalizációs törvénynek milyen tényleges hatásai lesznek, mind a társadalomra, mind pedig a gazdaságra vagy éppen az egészségügyi rendszerre, ma még csak sejteni lehet. Ezen sejtések alapja pedig azok a tapasztalatok, ahol hasonlóan vagy eltérő módon, de már megpróbálkoztak a marihuána (vagy akár más kábítószerek) legalizálásával. 

Kanada

Kanada a második olyan állam volt, amely legalizálta a marihuána fogyasztását, 2018-ban. Azóta már egy államában, méghozzá Brit-Kolumbiában 2023 január 31-től, kísérletképpen minden fajta kábítószert legalizálni vagy dekriminalizálni próbálnak. A Drogkutató Intézet foglalkozott egy elemzésben ezzel a kérdéssel (28). Jelen tanulmányunkban azonban csak a marihuána legalizáció következményeit vizsgáljuk. Kanadában nincsenek un. coffee shopok, amszterdami mintára, hanem boltokban lehet megvásárolni és otthon fogyasztani, a helyben fogyasztás tilos. Vannak ugyan életkori korlátozások, főleg a mennyiség tekintetében, de éppen az előző szabály miatt ez szinte ellenőrizhetetlen. Érdekes adat(29), hogy a szakemberek többsége támogatja a legalizálást, annak ellenére, hogy ugyanezen szakemberek 84%-a szerint a kannabisz ártalmas lehet a fiatalok fizikai és mentális egészségére. A különféle felmérések szerint a fiatalok körében hibahatáron belül mozgott a szerhasználók arányának változása, azonban a felnőtt korosztály és az idősek (!) között számottevő emelkedést tapasztalhatunk. A Journal of Drug Issues című folyóirat elemzéséből kiderül, hogy az 55 és 65 éves korosztály körében a kannabiszt kipróbálók aránya 2018 és 2021 között 19%-ról 25%-ra nőtt (30). Ha ehhez az adathoz hozzátesszük, hogy bizonyítottan a rendszeres használók 15%-a válik függővé, és az un. nyugati államok mind idősödő korfát mutatnak, akkor kicsit sem lehetünk nyugodtak. A liberalizáció hívei ugyanis a fenti adatot pozitívumként mutatják be, hiszen a veszélyeztetett fiatal korosztály körében nem nőtt a szerhasználat, azonban a társadalom szempontjából mindegy, hogy a kezelésre, rehabilitációra szoruló, a munkából kiesők egyre nagyobb tömege éppenséggel hány éves. 

Málta

Európában elsőként Málta lépte meg a legalizálást. Annak ellenére, hogy a lakosság 43%-a elutasította, 43%-a támogatta a döntést, 14% pedig nem tudott dönteni. Tehát a társadalomban nem volt egyértelmű többsége a támogatóknak(31). A törvény értelmében a 18 év felettiek legálisan legfeljebb 7 gramm kannabiszt tarthatnak maguknál (vö: a német jogszabály szerint 25 grammot!), akit 7-28 g között kapnak rajta, annak bíróság előtt kell megjelennie és 50-100 Euró közötti bírságot kaphat. Az a személy, aki 18 év alatti személy jelenlétében bármely nyilvános vagy magánterületen kannabiszt fogyaszt, annak tudatában, hogy ez a személy 18 év alatti, legalább 300 Euró és legfeljebb 500 Euró pénzbírsággal sújtandó. A 28 grammot meghaladó mennyiség továbbra is bűncselekmény(32). Itt is kannabiszklubok működhetnek, de bár a törvény 2021-ben hatályba lépett, klubalapítási kérelmeket mégiscsak 2023 februárjától lehetett benyújtani. Megjelentek azok a vélemények, miszerint a parlament felelőtlenül és túlzott gyorsasággal fogadta el a szabályozást, semmi nem állt ugyanis készen arra, hogy egy illegális tevékenységből legális „gazdasági” folyamat legyen beindítható. Így aztán a feketekereskedelem él és virágzik. (33)

Hollandia

A világszerte a fű fővárosaként ismert Amszterdam is fokozatosan visszakozik, évek óta, sőt, már bő évtizede próbálja lerázni magáról a drogturisták tízezreit, mert se a város, se az állam nem tudja és valószínűleg nem is hajlandó kifizetni az ezzel járó terheket. Kezdődött a folyamat 2012-ben, amikor is meghozták azt a szabályt, hogy a coffee shopok csak és kizárólag hollandiai állandó lakcímmel rendelkező vásárlókat szolgálhatnak ki és őket is csak korlátozott számban, szigorú nyilvántartás mellett. Egy intézmény maximum kétezer regisztrált ügyfelet szolgálhat ki, személyenként maximum 5 grammnyi marihuánával(34). 2023 februárjában pedig több lakossági kezdeményezés is indult a drog (és szex) turisták kiszorítására. Számos beadvány érkezett az amszterdami városi tanácshoz, hogy tartassa be a fenti törvényt. A jelenlegi holland törvények szerint a kábítószer birtoklása, előállítása vagy forgalmazása bűncselekménynek minősül. A 18 éven felüliek kábítószer-fogyasztása azonban nem minősül bűncselekménynek, így elvben az utcai fogyasztás maximum szabálysértés kategória. 2023-tól a városi tanács az utcai füvezés tilalma mellett elrendelte, hogy az éttermeknek és bároknak pénteken és szombaton hajnali kettőkor be kell zárniuk. Csütörtöktől vasárnapig 16 óra után tilos alkoholt árusítani a piros lámpás negyed boltjaiban, italboltjaiban és kávézóiban, sőt a tanács arra kérte az árusokat, hogy ez idő alatt teljesen távolítsák el az alkoholt a kirakatukról, vagy rejtsék el őket (35).

Zárszó

A németországi legalizációs törvény hatálya, mint fentebb említettük, csak a német állampolgárokra terjed ki, közülük is azokra, akik életvitelszerűen Németországban laknak. Ennek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy ez a németek belügye, szerintünk hibás döntés, de az ő életük, tegyenek, ahogy akarnak. Ugyanis a döntés következményei hatással lehetnek a magyar társadalomra is. Elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy évente mintegy félmillió német turista érkezik hazánkba, van, aki többször is. A KSH adatai szerint 2023-ban 3.214.000 beutazás történt, az itt átlagosan eltöltött idő pedig 5 nap. Gondoljunk bele, hogy ha egy német fiatal zsebre vágja, egyébként legálisan, az engedélyezett 25 gramm marihuánát (ami egy rendszeres nagy fogyasztónak is 25 napi adag), és a schengeni zónán belül mindenféle ellenőrzés nélkül eljön a Balatonra pihenni vagy egy fesztiválra szórakozni, és ott megkínálja régi vagy újdonsült magyar barátait, akkor ez milyen mennyiségű ellenőrizhetetlen kábítószer beáramlást jelent Magyarországra. A témában a Drogkutató Intézet által szervezett beszélgetésen a Belügyminisztérium miniszterhelyettese is felhívta a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy a német állampolgárokra a hazájuk határain kívül akkor is annak az országnak a jogszabályai vonatkoznak, ahol éppen tartózkodnak, tehát ha egy német állampolgár a Németországban legálisan termesztett marihuánáját Magyarországra hozná, akkor az itt bűncselekménynek számítana, ahogy más uniós államokban is, ez a való életben ellenőrizhetetlen.

Másik ilyen komoly veszély az, hogy Németország, mint az Unió legbefolyásosabb országa nyomást gyakorolhat az Unióra magára vagy Brüsszelen keresztül az egyes tagállamokra, hogy hasonló szabályozást vezessenek be. Rétvári Bence az említett beszélgetésen hangsúlyozta: az Európai Unió baloldali politikusainak gondolkodásmódja helytelen, mert például az illegális bevándorlás problémáját úgy akarják megoldani, hogy legálissá tennék. Hasonlóan járnának el a kábítószerekkel kapcsolatban is, de ez nem szorítaná vissza a feketepiacot, hanem éppen megerősítené. (36)

Zárásként pedig, mintegy keretbe foglalva a tanulmányt, Haller professzor legfrissebb publikációját idézném. Ez pedig az egészségügyi kockázatokra hívja fel a figyelmet, nevezetesen arra, hogy az egészségügyi rendszert nemcsak a függők számának növekedése fogja terhelni (37). Ugyanis Prof. Dr. Haller József 156 releváns kutatás eredményét vizsgálva arra jutott, hogy a legtöbb keresztmetszeti tanulmányban a depresszió gyakoribb volt azok között, akik fogyasztottak kannabiszt. Az elmúlt két-három évtized eredményeit felölelő áttekintésekből reális következtetéseket vontak le, melyek végeredménye, hogy a kannabisz inkább súlyosbítja, semmint javítja a hangulati zavarokat. Belegondolni is rossz, ha a súlyos társadalmi vitáktól és gondoktól terhelt német társadalomnak még a társadalmi depresszió következményeivel is szembe kell nézni. Emellett pedig megjósolni is nehéz, hogy mindezen hatások közép- vagy már rövidtávon, és milyen mértékben fogják éreztetni hatásukat a környező országokban, így hazánkban is.

1. Haller József: Drogenciklopédia; MCC Press Kft; 2023; isbn: 9789636440213
2.  Dr. Haller József: Drogenciklopédia; 119 – 126 old.
3. A kannabisz jogi helyzete – Wikipédia (wikipedia.org)
4. https://njt.hu/international-agreement/1965_4.pdf
5.  A német legalizáció töreténete – Issuu
6.  Kiszivárogtak a német kannabisz legalizáció tervének részletei, de még a koalíciós partnerek sem elégedettek velük | 24.hu
7.  Cannabis-Legalisierung: Besitz von 20 Gramm künftig straffrei – alle bekannten Details zu Lauterbachs Planung (rnd.de)
8.  Kiszivárogtak a német kannabisz legalizáció tervének részletei, de még a koalíciós partnerek sem elégedettek velük | 24.hu
9.  Kiszivárogtak a német kannabisz legalizáció tervének részletei, de még a koalíciós partnerek sem elégedettek velük | 24.hu
10.  Sürgetik a kannabisz legalizálását a német szabaddemokraták – PestiSrácok (pestisracok.hu)
11.  Cannabis: Karl Lauterbach (SPD) will Besitz von bis zu 25 Gramm erlauben – DER SPIEGEL
12.  Telex: Bármely felnőtt tarthatna magánál 25 gramm kannabiszt Németországban
13.  Richterbund kritisiert Gesetzentwurf zur Cannabis-Freigabe | tagesschau.de
14.  Gewerkschaft der Polizei: Kritk an Cannabis-Gesetzentwurf – ZDFheute
15.  Index – Külföld – Többen is kritizálják a német kormányt a marihuána legalizálása miatt
16.  Marihuána legalizálása Németországban: egy kivétellel higgadtan, semlegesen számoltak be a hírről a magyar hírportálok | Transzparens Újságírásért Alapítvány (ojim.hu)
17. https://drogkutato.hu/cikkek/a-marihuana-legalizalasanak-arat-az-allampolgarok-tobbletadok-formajaban-fizethetik-meg/
18.  A Bundesrat is zöld jelzést adott: áprilistól legális a marihuána Németországban – Infostart.hu
19.  Minden, amit a németországi fűlegalizációról tudni szeretnél – Drogriporter (444.hu)
20.  A tiltás vége: Németország legalizálja a személyes használatú marihuánát | Euronews
21.  Zacher Gábor szerint a marihuána németországi legalizálása nem fogja megemelni a fogyasztók számát (rtl.hu)
22. https://mandiner.hu/belfold/2024/3/zacher-gabornak-uzent-a-szakerto-a-tenyek-mast-mutatnak
23.  Legális lett a kannabiszfogyasztás Németországban – Blikk
24.  Telex: Hétfőtől legális füvezni Németországban, Berlinben közös betépéssel ünnepelték meg a változást
25.  Mértékkel, de legális lett nagykorúak számára a kannabisz-termesztés és -fogyasztás Németországban | Euronews
26.  Germany legalises cannabis, but makes it hard to buy (bbc.com)
27.  Német kannabisz legalizálás: gazdasági károk és életszerűtlenség – Frisshírek (frisshirek.hu)
28. https://drogkutato.hu/wp-content/uploads/2023/03/MDF_Felelotlen-emberkiserlet-A-kanadai-drogpolitika-margojara.pdf
29.  Youth cannabis use in Canada post-legalization: service providers’ perceptions, practices, and recommendations | Substance Abuse Treatment, Prevention, and Policy | Full Text (biomedcentral.com)
30.  Cannabis Consumption Among Adults Aged 55–65 in Canada, 2018–2021 – Elle Wadsworth, Nick Cristiano, Robert Gabrys, Justine Renard, David Hammond, 2023 (sagepub.com)
31.  Málta az első európai országként legalizálja a kannabisz fogyasztását (magyarnemzet.hu)
32.  Káosz Máltán: virágzik a feketekereskedelem az átgondolatlan szabályozás miatt – Drogkutató Intézet (drogkutato.hu)
33.  Malta Should Be Celebrating 4/20 But Pot Smokers Are Still Waiting To Buy Cannabis Legally Years After Reform (lovinmalta.com)
34.  Hollandia bekeményít – Nincs többé fű a külföldieknek! – Blikk Rúzs
35.  Telex: Amszterdam betiltja a kannabiszt a piros lámpás negyedben
36. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0004.html
37. https://hirado.hu/belfold/cikk/2023/11/08/a-tervezett-nemet-drogliberalizacio-kedvezotlen-hatasaira-figyelmeztetett-retvari-bence
38. https://www.preprints.org/manuscript/202404.1639/v1

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik