Olvasási idő: 5 perc

A pszichózisszerű tünetek megjelenése gyakori a kannabisz-fogyasztók körében

Szerző
Gulyás Éva
Dátum
2023.02.20.
Az alkoholra (és a szerelemre) gyakran mondják a tapasztalt öregek, hogy “öl, butít és nyomorba dönt”. Na de mi a helyzet a kannabisszal? Ha ölni nem is, de butítani és nyomorba dönteni mindenképp képes.
Míg a kannabisz orvosi és rekreációs célú használata egyre inkább elfogadottabbá válik, közben mintha hajlamosak lennénk megfeledkezni  arról a tényről, hogy zöld “barátunknak” nem csak pozitív hatásai lehetnek. A használatot követően olyan nemkívánatos akut mellékhatásokat tapasztalhat a fogyasztó, mint például szorongás, pánik vagy hallucinációkkal, paranoiával járó pszichózisszerű élmények. Egy friss kutatás eredményei szerint 200 kannabiszt fogyasztó emberből körülbelül 1 esetben van szükség sürgősségi orvosi ellátásra a pszichózisszerű tünetek megjelenése miatt (1).

Fontos kiemelni, hogy a fogyasztók  feltételezhetően csak a legszükségesebb esetekben fordulnak orvoshoz, a látencia ezen esetekben meglehetősen magas. Továbbá az olyan országspecifikus tényezők, mint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés vagy a kábítószer-használattal szembeni társadalmi tolerancia és megbélyegzés szintje is torzíthatja a kapott képet.

A fenti eredmény egy 2022 szeptemberében megjelent tanulmány eredménye, amelyhez a világ legnagyobb online kábítószer-felméréséből (Global Drug Survey) származó  korábbi öt év (2014-19) adatait használták fel. Céljuk az volt, hogy pontosabb képet kapjanak a kannabisz-használatot követő pszichotikus tünetek miatti sürgősségi orvosi ellátást igénylő esetekről. A mintavétel száma tekintélyes: több, mint 230.000 személyt választottak ki a kísérleti kérdések megválaszolására. A tanulmány eredményei szerint a leggyakrabban jelentett akut kellemetlen tünet a paranoia volt (a szerhasználat kezdete óta eltelt évek során a fogyasztók 0,25 %-a, az utóbbi egy évben pedig 0,1 %-uk tapasztalt paranoiát), mely gyakran társult hallucinációkkal is (szerhasználat kezdete óta: 0,15% ; utóbbi egy évben: 0,07%). A hallucinációk önmagában történő megjelenése viszonylag ritka volt. A kutatás eredménye szerint a nemkívánatos átmeneti pszichózisszerű tünetek megjelenése leggyakrabban nem igényel orvosi ellátást, azonban meglehetősen gyakran jelentkeznek: a fogyasztók egyharmada tapasztal ilyet.

De vajon milyen tényezők mondhatóak közösnek azon személyek esetében, akik a legérzékenyebbek a kannabisz nemkívánatos hatásaira?

Az egyik ilyen – talán nem meglepő – tényező a fiatal kor. A  21 év alatti kannabiszt fogyasztó személyek esetében szignifikánsan magasabb volt a pszichózisszerű tünetek megjelenésének az esélye. Míg a felnőtté válás legtöbbször a 18. és 21. közötti életkorhoz kötött, agyunk érése nem fejeződik be egészen a húszas éveink közepéig (6).  A serdülőkor és a fiatal felnőttkor kritikus időszaknak tekinthető az agy fejlődésének tekintetében, így érthető módon sebezhetőbb is a THC hatásaival szemben. Az ilyenkor történő kannabisz-használat negatív hatásai megmutatkoznak a neurokognitív teljesítményben, az agy makro- és mikroszerkezeti fejlődésében, valamint az agyműködés megváltozásában. A fiatal kori kannabisz-használat és a pszichés zavarok (szorongás, depresszió, pszichózisos zavarok) kialakulásának kockázata közötti fokozott összefüggést számos tanulmány dokumentálja (2,3). (Mindezek fényében jogosan vetődhet fel az a kérdés, hogy mennyire felelősségteljes már 18 éves kortól engedélyezni a kannabisz-használatot, sőt akár keményebb kábítószereket. Lásd.: Abszurdnak tűnő döntés Kanadában: szinte mindent dekriminalizálnak Brit Kolumbiában)
Továbbá a már meglévő mentális betegségek jelentősen növelték a pszichózisszerű tünetek előfordulásának kockázatát a kannabisz fogyasztását követően. A legmagasabb kockázati tényező a pszichotikus zavarral küzdő felhasználóknál volt, ezt követte sorrendben a bipoláris zavar, a szorongás és a depresszió.

Az elmúlt évtizedben a kannabisz termékek THC tartalma jelentősen nőtt. Jelenleg a hasis átlagos THC tartalma körülbelül kétszer akkora (21%), mint a növényi kannabiszé (11%) (4). (Zárójelben megjegyzendő, hogy a bután hasisolaj nevű kannabiszkivonat THC koncentrációja megközelítőleg a 80%-ot is elérheti. (7)). A növekvő THC tartalom egyre nagyobb aggodalomra ad okot a rekreációs célú felhasználás esetében, különösen a fiatal egyéneknél. Az országonkénti összehasonlításban a Dániában élő fogyasztók esetében figyelték meg a  pszichózisszerű tünetek előfordulásának legmagasabb arányát, melynek oka a dán hasis használatának tulajdonítható, amely 2014 óta 23%-os vagy magasabb THC-koncentrációjával az egyik leghatásosabb kannabiszfajta Európában. A magas THC-tartalmú kannabisz használata jelentős kockázata az akut pszichotikus-tünetek előfordulásának, különösen azoknál az egyéneknél, akik nem szoktak erős kannabisz termékeket fogyasztani. 

További kockázati tényező lehet a kannabisz dohánnyal történő keverése, azonban az adagolás módja (pl. vízipipa, joint) és az egyéb pszichoaktív anyagok (pl. alkohol, MDMA, kokain, amfetaminok, ketamin, LSD) használata nem növelték szignifikánsan a kockázatot.

Úgy tűnik, hogy a kannabisz fogyasztásának gyakorisága sokkal inkább a pszichózis hosszú távú kialakulásának kockázati tényezője lehet. A magas THC tartalmú kannabisz napi szintű fogyasztása közel ötszörösére növelheti a pszichózis kialakulásának esélyét azokhoz képest, akik soha nem használták a szert. Ezt az összefüggést természetesen olyan további tényezők is befolyásolják, mint a használt drog mennyisége, az első használatkor betöltött életkor és a genetikai sérülékenység (5).

Az akut pszichózisszerű tünetek megjelenését követően az egyének többsége egy napon vagy annál rövidebb időn belül visszatért a normális kerékvágásba, bár egy részük elhúzódó pszichotikus tünetekről számolt be, és kórházi felvételre volt szükségük. Arra a kérdésre, hogy van-e elrettentő ereje egy ilyen negatív élménynek, a válasz meglepő. Úgy tűnik, nehezen tanulunk, mivel a fogyasztók csaknem fele, 43%-a nem csökkentette a kannabisz-használatot ennek következtében. 

Összességében számos tényező összefüggésbe hozható a kannabiszhoz köthető pszichózisszerű tünetek előfordulásának fokozott kockázatával, mint például fiatal kor, mentális sérülékenység, különösen a pszichózisra való hajlam vagy a nagy potenciálú hasis használata.

A kutatók azon eredménye, miszerint a pszichotikus tünetek előfordulásának gyakorisága a fogyasztók egyharmadát érinti egyáltalán nem elhanyagolható számadat. A szemléltetés érdekében, megnéztük, hogy ez az adat egy gyógyszer betegtájékoztatóján milyen gyakoriságú mellékhatásként szerepelne. 

A gyógyszerekhez mellékelt betegtájékoztatón következő gyakorisági kategóriák és megnevezések használatosak (8): 

  • nagyon gyakori: a kezelt betegek több mint 10 százalékánál fellép
  • gyakori: a kezelt betegek 1-10 százalékánál fellép
  • nem gyakori: a kezelt betegek 0,1-1 százalékánál fellép
  • ritka: a kezelt betegek 0,01-0,1 százalékánál fellép
  • nagyon ritka: a kezelt betegek kevesebb mint 0,01 százalékánál lép fel.

A gyakorisági kategóriák besorolása alapján a pszichotikus tünetek előfordulása a “nagyon gyakori” kategóriába esne, ami tulajdonképpen a rangsor legelső lépcsőfoka. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, ha a fent említett tünetek ilyen gyakorisággal jelennek meg a rekreációs fogyasztók között, akkor mi teszi mégis a kannabiszt ilyen népszerű gyógyszerfejlesztési célponttá? Nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy  számos betegség esetében valóban kimutatták már a kannabisz vagy THC pozitív hatásait. A teljesség igénye nélkül néhány példa: krónikus neuropátiás fájdalom, rákos fájdalom, kemoterápia indukálta mellékhatások (émelygés, étvágytalanság, hányás), alvási apnoe, fejfájás, Alzheimer-kór és szklerózis multiplex (9). Napjainkban már több szintetikus (Rimonabant, Dronabinol, Nabilone) – és kannabisz eredetű (Sativex, Epidiolex) kannabinoid-alapú hatóanyag is létezik (10).

Mindezek alapján a kannabisz valóban csodaszernek tűnhet, azonban fontos megjegyezni, hogy nagyon kevés az olyan randomizált, jól kontrollált vizsgálat, amelyre ténylegesen lehetne támaszkodni annak megítélése kapcsán, hogy a kannabisz valóban hasznosnak bizonyul-e egyes betegségek tüneteinek enyhítésében (9). A tudomány jelenlegi állása szerint a marihuána fő orvosi javallata a tünetek enyhítése, nem pedig a betegségek gyógyítása. Számos jótékony hatása mellett kijelenthető, hogy a kannabisz veszélyt jelent a szervezetünk egészére. Fogyasztása még akkor sem tekinthető biztonságosnak, ha orvos írja fel,  emiatt ritkán alkalmazzák első vonalbeli terápiaként.  (Egyes esetekben a mellékhatások súlya megváltozik: a dronabinolt AIDS-es és rákos betegeknek felírhatják az Egyesült Államokban.) Különös aggodalomra ad okot, hogy a kannabisz és a THC tartalmú gyógyszerek ronthatják a betegek pszichés állapotát (10). A klinikai kísérletek eredményei szerint is a gyakorta megjelenő súlyosabb rövid távú mellékhatások közé tartozik: a diszfória, a szorongás, a pánikroham és a pszichózis (11). Végül pedig a kannabisz gyógyszerként történő alkalmazásának talán legnagyobb korlátozó tényezője az élvezeti értéke.

A jelenleg zajló legalizálási/dekriminalizálási láz következtében a kannabisz könnyen hozzáférhetővé válik nem csak rekreációs, hanem otthoni “öngyógyító” kísérletezésre is, mely tovább növeli a nemkívánatos hatások előfordulását. Így kiemelkedően fontos a használattal kapcsolatos kockázatok tisztázása, annak érdekében, hogy a káros kimenetelű kórképeket megelőzhessük.



Felhasznált források

1: Schoeler, T., Ferris, J. & Winstock, A.R. Rates and correlates of cannabis-associated psychotic symptoms in over 230,000 people who use cannabis. Transl Psychiatry 12, 369 (2022). https://doi.org/10.1038/s41398-022-02112-8

2: Jacobus J, Tapert SF. Effects of cannabis on the adolescent brain. Curr Pharm Des. 2014;20(13):2186-93. doi: 10.2174/13816128113199990426. PMID: 23829363; PMCID: PMC3930618.

3: Bara A, Ferland JN, Rompala G, Szutorisz H, Hurd YL. Cannabis and synaptic reprogramming of the developing brain. Nat Rev Neurosci. 2021 Jul;22(7):423-438. doi: 10.1038/s41583-021- 00465-5. Epub 2021 May 21. PMID: 34021274; PMCID: PMC8445589.

4: A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (2022). Európai kábítószer-jelentés, 2022: Tendenciák és fejlemények. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/14644/20222419_TDAT22001HUN_PDF.pdf (Letöltés ideje: 2023. 02. 08.)

5: NIDA. 2021, April 13. Is there a link between marijuana use and psychiatric disorders?. https://nida.nih.gov/publications/research-reports/marijuana/there-link-between-marijuana-use-psychiatric-disorders (Letöltés ideje: 2023. 02. 07.)

6: Arain M, Haque M, Johal L, Mathur P, Nel W, Rais A, Sandhu R, Sharma S. Maturation of the adolescent brain. Neuropsychiatr Dis Treat. 2013;9:449-61. doi: 10.2147/NDT.S39776. Epub 2013 Apr 3. PMID: 23579318; PMCID: PMC3621648.

7: Alcohol and Drug Foundation: What is Butane Hash Oil?

https://adf.org.au/drug-facts/butane-hash-oil/ (Letöltés ideje: 2023.02.10.)

8: Házipatika: Miért is fontosak a kockázatok és a mellékhatások?

https://www.hazipatika.com/eletmod/okosgyogyszer/ismerjuk_meg_a_gyogyszereinket/cikkek/miert_is_fontosak_a_kockazatok_es_a_mellekhatasok (Letöltés ideje:2023.02.10.)

9: Datta, S., Ramamurthy, P. C., Anand, U., Singh, S., Singh, A., Singh Dhanjal D., Dhaka, V., Kumar, S., Kapoor, D., Nandy, S., Kumar, M., Koshy, E. P., Dey, A., Procków, J., Singh, J. (2021). Wonder or evil?: Multifaceted health hazards and health benefits of Cannabis sativa and its phytochemicals Saudi J Biol Sci. 28(12):7290-7313.

10: McKee KA, Hmidan A, Crocker CE, Lam RW, Meyer JH, Crockford D, Trépanier A, Aitchison KJ, Tibbo PG. Potential therapeutic benefits of cannabinoid products in adult psychiatric disorders: A systematic review and meta-analysis of randomised controlled trials. J Psychiatr Res. 2021 Aug;140:267-281. doi: 10.1016/j.jpsychires.2021.05.044. Epub 2021 Jun 1. PMID: 34119912.

11: Dume, R., Lammers, E. (2020). Demystifying Cannabis: A Review of Its Pharmacology, Use in Pain, and Safety Concerns Orthop Nurs. 39(4):264-267.

Én egy szövegblokk vagyok. Kattints a szerkesztés gombra a szöveg megváltoztatásához. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.