A kábítószereket hatásaik alapján különböző csoportokba sorolhatjuk. A stimulánsok a kannabisz után a második helyen állnak a tiltott kábítószerek legszélesebb körben használt csoportjaként világszerte, 68 millió tavalyi fogyasztójukkal. Európában az EMCDDA 2022-es Európai Kábítószer-jelentésének legfrissebb adatai szerint a 2016 és 2021 között 25 uniós országban végzett felmérések szerint az elmúlt évben 1,4 millió fiatal felnőtt (15-34 éves) használt amfetamint (a korcsoport 1,4 %-a). Több mint 8.000, 2020-ban Európában a speciális kábítószer-kezelésbe belépő kliens az amfetamint jelölte meg elsődleges kábítószerként. Közülük körülbelül 3700-an voltak első alkalommal kliensek. Emellett vannak arra utaló jelek, hogy a metamfetamin elérhetősége és használata növekedni látszik (1).
Az olyan kábítószerek, mint a kokain, a metamfetamin és az amfetaminok fokozzák az éberséget, az energiát és a koncentrációt. Eufóriát, megnövekedett pulzusszámot és magas vérnyomást okozhatnak. Hosszú távú használatuk szív- és érrendszeri problémákhoz és pszichológiai függőséghez vezethet. Ide tartozik a kokain, az amfetaminok (pl. Adderall, Dexedrine), a metamfetamin (crystal meth) és az olyan vényköteles gyógyszerek, mint a metilfenidát (Ritalin) és a modafinil (Provigil). Felírhatók olyan állapotokra, mint a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), narkolepszia és bizonyos esetekben a depresszió. Ezeket a gyógyszereket általában szigorú orvosi felügyelet mellett alkalmazzák, vénykötelesek, ám ezekkel gyakran visszaélnek a szerhasználók azok eufórikus hatásai miatt. Az emberek a teljesítmény fokozására, az ébren maradásra vagy átmeneti hangulatfokozásra használhatják őket. A szabadidős használat azonban függőséghez, és különböző fizikai és mentális egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezen szerek használatának rövid távú kockázatai közé tartozik a megemelkedett testhőmérséklet, a szabálytalan szívverés, a szív- és érrendszeri problémák, a nyugtalanság, a paranoia, a szorongás és az agresszió. A hosszú távú használat függőséghez, alultápláltsághoz, alvászavarokhoz, hallucinációkhoz, hangulatzavarokhoz, kognitív zavarokhoz és az orrüreg károsodásához vezethet (a kokain szippantása esetén). Túladagolásuk súlyos következményekkel járhat, beleértve a rohamokat, szívrohamot, stroke-ot, légzési nehézségeket és akár halált is. A nagy dózisok alkalmazása vagy a stimulánsok más anyagokkal való kombinálása növelheti a túladagolás kockázatát.
A stimulánsok különböző hatásokat váltanak ki, például megnövekedett pulzusszámot, emelkedett vérnyomást, csökkent étvágyat, fokozott koncentrációt, megnövekedett energiaszintet és eufóriát. A felhasználók megnövekedett önbizalmat, gátlástalanságot és a legyőzhetetlenség érzését tapasztalhatják. A stimulánsok jelentős részének orvosi alkalmazása ismeretet. Tanulmányok szerint a vényköteles stimulánsok nem orvosi célú használata viszonylag gyakori az egyetemisták körében. Az előfordulási arányok a populációtól és a vizsgálati módszertantól függően változhatnak, de a becslések 5% és 35% között mozognak. A diákok olyan indíttatásból használhatnak stimulánsokat, hogy tovább maradjanak ébren, hosszabb ideig legyenek képesek tanulni, javítsák az éberséget, növeljék a produktivitást, vagy megbirkózzanak az iskolához kapcsolható magas elvárásokkal. A fokozott összpontosítás és koncentráció vélt előnyei vonzóak lehetnek, különösen vizsgák vagy intenzív tanulmányi terhelés idején. A közhiedelemmel ellentétben a stimulánsok kognitív képességeket fokozó szerként való használata nem feltétlenül eredményez jobb tanulmányi teljesítményt. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a nem orvosi stimulánsok használata nem jár együtt jobb jegyekkel vagy általánosan jobb tanulmányi teljesítménnyel. Ráadásul hosszú távon kontraproduktív lehet, ha a hatékony tanulási szokások és időgazdálkodási készségek fejlesztése helyett a stimulánsokra hagyatkozunk. A diákok körében a stimulánsokkal való visszaéléssel kapcsolatos erőfeszítések gyakran oktatási programokat, tudatosságnövelő kampányokat és egészségesebb megküzdési stratégiák népszerűsítését foglalják magukban. Az oktatási intézmények a tanulási készségekkel, a stresszkezeléssel és a támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos forrásokat biztosíthatnak, hogy a diákok hatékonyabban tudják kezelni a tanulmányi követelményeket. Fontos megjegyezni, hogy a diákok körében a stimulánsok használata összetett kérdés, amelyet különböző tényezők befolyásolnak, például a társadalmi nyomás, a hozzáférhetőség, a tanulmányi verseny és az egyéni motivációk.
A stimulánsokkal való visszaélés vagy függőség kezelése magában foglalhatja a detoxikáció, a tanácsadás, a viselkedésterápiák és a támogató csoportok kombinációját. Speciális esetekben gyógyszeres kezelés is alkalmazható az elvonási tünetek és a sóvárgás kezelésére. Alapvető fontosságú, hogy felismerjük a stimulánsokkal való visszaélés lehetséges veszélyeit, és szakember segítségét kérjük, ha Ön vagy egy ismerőse stimulánsok használatával küzd (1,2).
Az alábbiakban néhány gyakorta használt stimuláns rövid jellemzőit írjuk le.
- Kokain: A kokain a kokacserje növényből származó erős stimuláns. Általában fehér porrá dolgozzák fel, amelyet fel lehet szippantani, be lehet injekciózni vagy el lehet szívni (crack-kokain formájában). A kokain intenzív eufóriát, fokozott energiát és fokozott éberséget okoz. Erős függőségek kialakításáért felelős, és különböző egészségügyi kockázatokat hordoz magában használatuk.
- Amfetaminok: Az amfetaminok a szintetikus stimuláns drogok egy osztályát alkotják. Ide tartoznak az olyan gyógyszerek, mint az Adderall, a Dexedrine, és az olyan tiltott anyagok, mint a metamfetamin. Az amfetaminok növelik a dopamin- és noradrenalin szintet az agyban, ami fokozott összpontosítást, éberséget és hiperaktivitást eredményez. Rekreációs céllal vissza lehet élni velük, és jelentős egészségügyi kockázatokkal járnak.
- Metamfetamin: A metamfetamin, közismert nevén a kristálymet vagy met, egy rendkívül erős és függőséget okozó stimuláns. El lehet szívni, fel lehet szippantani, be lehet injekciózni vagy szájon át bevenni. A metamfetamin intenzív eufóriát, fokozott energiát és fokozott összpontosítást okoz. Súlyos egészségügyi következményekkel jár, és hosszú távú károsodást okozhat az agyban és a szervezetben.
- Vényköteles stimulánsok: Az orvosi célból felírt stimuláns gyógyszerek közé olyan szerek tartoznak, mint a metilfenidát (Ritalin), a dextroamfetamin (Dexedrine) és a vegyes amfetaminsók (Adderall). Ezeket a gyógyszereket általában ADHD és narkolepszia esetén írják fel, mivel fokozzák a fókuszt, a figyelmet és az éberséget. Azonban sajnos használatuk gyakran visszaélésekre ad okot.
- MDMA (Ecstasy): Az MDMA, más néven ecstasy egy szintetikus pszichoaktív stimuláns, amely enyhe hallucinogén hatással rendelkezik. Eufória, empátia és fokozott érzékszervi érzékelést okoz. Az MDMA-t gyakran használják különböző bulikon, fesztiválokon és olyan kockázatokkal jár, mint a kiszáradás, a túlhevülés és potenciálisan neurológiai problémák (1,2).
Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) szerint 2020-ban világszerte mintegy 38 millió embert érint a stimulánsok használatának rendellenessége. Ez magában foglalja mind a tiltott stimulánsokat, mind a vényköteles szereket. Az amfetaminok és a metamfetamin, a kannabisz után a második leggyakrabban használt tiltott kábítószer világszerte. Becslések szerint 2019-ben mintegy 37 millió ember használt amfetamint, és 27 millió ember használt metamfetamint. A kokainhasználat továbbra is jelentős aggodalomra ad okot. 2019-ben a becslések szerint 19 millió 15 és 64 év közötti ember használt kokaint legalább egyszer az elmúlt évben. Dél-Amerikában és Észak-Amerikában a legmagasabb a kokainhasználat előfordulási aránya.
