Megrázta az országot Baumann Péter posztumusz rendőr főhadnagy halála, akit 2023. január 12-én halálra késelt, két társát pedig súlyosan megsebesítette az intézkedés alá vont személy. Az elkövető magatartása és viselkedése, illetve egyes sajtóértesülések alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a támadó kábítószer befolyásoltsága alatt állt. Sokszor hallhatjuk azt az érvelést a kábítószerek legalizálását vagy dekriminalizálását támogatók részéről, hogy az alkohol sokkal gyakrabban szül agressziót, mégis mindenki szabadon fogyaszthatja. Sajnos az elmúlt években sem a hazai, sem a külföldi rendőrök nem ezt tapasztalták. A rendőrök ellen irányuló támadások túlnyomó többsége közvetve vagy közvetlenül ugyanis kábítószerhez köthető.

Furcsa világot élünk, hiszen a rend őreiben a társadalom tiszteletnek örvendő tagjait kellene látnunk, mégis azok, akik életüket kockáztatják értünk általában diszkriminatív és meglehetősen általánosító módon támadások kereszttüzében végzik mindennapi munkájukat. Amikor adatot gyűjtöttem a cikk megírásához, döbbentem vettem észre, hogy a rendőrök által elkövetett emberöléseket mindenféle szempontból lajstromozzák (kivételt jelent a jogszerűség aspektusa), ugyanakkor egyetlen statisztikával és jogvédelemmel foglalkozó oldal sem tartja számon azt, hogy hány rendőr vesztette életét vagy sérült meg súlyosan agresszív támadás eredményeként munkavégzés közben. 

Pedig „a rendőrmunka nagyon durva és veszélyes” – szólt meglehetősen gyakran pár évvel ezelőtt a Belga együttes slágere, amely bár az alkotók szándéka szerint (1) inkább elismerő és a rendőrség pozitív megítélésének növelését célzó szándékkal született, mégis többnyire csak mosolyt csalt az arcokra. Ma hallgatva, ezek a sorok rendőri berkekben, a gyászoló család tagjaiban, az elhunyt ismerőseinek körében valószínűleg könnyeket és fájdalmat idéznének elő, de az átlag állampolgár is, aki hallott a tragédiáról elgondolkozik talán egy pillanatra az élet múlandóságán.

A Belga zenekar állítása sajnos magyar és nemzetközi viszonylatban is meglehetősen helytálló: csak az Amerikai Egyesült Államokban évente körülbelül 200 rendőr hal meg intézkedés közben tanúsított agresszió és ellenállás következményeként (2). Évente tehát sok ezer rendőr veszti életét világszerte a közrend és közbiztonság fenntartását védelmező szolgálatteljesítések során. Hazánkban a rendőrök életének kioltása nemzetközi viszonylatban ritka, de a támadások száma nem elhanyagolható. A Legfőbb Ügyészség 2009-ben tette utoljára közzé a rendőr sértettek számát a 2004 és 2008 közötti időszakra vonatkozóan. Ebből akkor az volt kiolvasható, hogy évente átlagosan 1.100 hivatásos állományú válik áldozattá, és az esetek hozzávetőlegesen 1/3-ada volt hivatalos személy elleni erőszak (3). Utóbbi deliktum a Legfőbb Ügyészség egy másik kimutatása szerint a 2017 és 2021 közötti periódusban folyamatosan csökkent, de 2021-ben még így is elérte a 235-öt (4).

Az elmúlt években jól körvonalazódott, hogy amennyiben a rendőri intézkedés a rendőr komolyabb sérülésével járt, ott általában képbe került az elkövetői oldalon a szerhasználat is. Ilyen volt többek között 2010-ben Radovic Dusán esete, aki egy péntek délután a Keleti pályaudvarnál próbálta feltartóztatni egy menekülő BMW sofőrjét, az intézkedés alá vont azonban halálra gázolta a zuglói rendőrt, aki mindössze 30 éves volt. Az elkövetőről később kiderült, hogy drogokat fogyasztott, a rendőri akcióban szorult helyzetben érezhette magát, mert egy másik üldöző autó a háta mögé állt, ezért kitört a két autó szorításából, s ekkor ütötte el a fiatal rendőrt, aki a súlyos mellkasi sérüléseibe belehalt (5). 

Hasonlóképpen kábítószer hatása alatt állt az a férfi is, aki miatt két újpesti rendőrt riasztottak a helyszínre 2020. december 24-én. A folyosón őrjöngő, hörgő férfi a rendőri felszólításoknak nem tett eleget, s mikor meg akarták bilincselni, kést rántott, melyet az egyik rendőr mellkasába szúrt. A támadást a rendőr túlélte, hosszas kórházi kezeléseket követően térhetett vissza az állományba. Szomorú, hogy ebben az esetben az erőszak még nagyobb erőszakot szült, a sértett rendőr társa ugyanis szolgálati fegyverét használva lelőtte a támadót (6). 

Egy korábbi esetben ugyan se kés, se más eszköz nem került elő, de szintetikus kannabinoid igen. 2015-ben Ajka városában történt az eset, egy benzinkúton, ahol a bántalmazott rendőr észrevette, hogy a gyanúsított beül egy idegen autójába. Amikor felszólította, hogy szálljon ki, a férfi átsétált a rendőrautóhoz, s helyet foglalt a vezető oldali ülésen. A rendőr és az elkövető ezt követően szóváltásba kerültek, végül dulakodni kezdtek, mely során az elkövető nagy erővel háromszor a főtörzsőrmester arcába csapott a jobb öklével, aki a földre esett. A megpróbáltatásai még ekkor sem értek véget, mert „ellenfele” kétszer mezítláb ugyancsak nagy erővel az arcába taposott. A második taposást követően a rendőr 2-3 másodpercre elvesztette az eszméletét. A sértett rendőr végül súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A férfit csak hat rendőr, gázspray használatával tudta megfékezni. A drog fogyasztásának tényét a férfi a bíróságon elismerte, zavartságát is részben ennek tulajdonította (7). 

2017-ben ismét a kés került a középpontba, amikor egy nő kért segítséget az óbudai rendőröktől, mondván élettársa bántalmazta és fogva tartja. Amikor a rendőrök kiértek, a viskóban egy körülbelül 3×3 méteres sötét szobában feküdt az elkövető egy ágybetéten. A férfi láthatóan zavart volt. Többféle verzióban is elmondta, hogy valamiféle kábítószert fogyasztott az éjszaka folyamán. Mivel a férfi ellen korábban elfogatóparancsot adtak ki, ezért a rendőrök be akarták vinni. Az elkövető azt állította, hogy rosszul van, nem tud egyedül felkelni, kérte, hogy segítsenek neki. Az egyik rendőr a bal karja alá akart nyúlni, hogy felemelje. Ekkor, egy hirtelen mozdulattal a férfi a jobb kezével a matrac és a fal közé nyúlt, előrántott egy kinyitható kést és döfött, közben azt üvöltötte: „leszúrlak titeket!” A rendőr mellkasától körülbelül tíz centiméterre tudta megállítani a kést. Végül csak a három járőrnek együtt sikerült kitekerni a kezéből a kést és megbilincselni (8).

A bemutatott, s korántsem a teljesség igényével felsorolt példák bizonyítják, hogy téves az a megközelítés, miszerint a kábítószer soha nem okoz erőszakos, agresszív magatartást. A hatásmechanizmusok kiszámíthatatlansága ráadásul a szintetikus vegyületek megjelenésével fokozódott, ma már egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a fogyasztott szer felpörget, megnyugtat, vagy éppen önkívületi állapotot idéz elő.

Az erőszak és a kábítószerek kapcsolatát sokszor és sokan vizsgálták. Gyakran idézik Paul J. Goldstein írását (9), aki szerint a kiváltott agresszió három altípusa különböztethető meg:

• az erőszak hátterében a szer pszichofarmakológiai hatásai állnak;
• az agresszív cselekedetet a drog beszerzése, tehát egyfajta gazdasági indíttatás eredményezte;
• a durva, támadó jellegű magatartás a kábítószer illegalitása okozta konfliktusok következménye9.

Az 1985-ben publikált tanulmány szerint is van tehát olyan „felállás”, amikor a szer maga idézi elő az erőszakos magatartást. Természetesen egy-egy szer mindenkire másképp hat, ezért magyarázható a tanúsított viselkedés azzal, hogy a tényleges agresszív megnyilvánulás genetikai és pszichológiai tulajdonságok, illetve a setting (azaz a körülmények) együttállásának következménye, de az okkeresésnek akkor is releváns eleme marad a kábítószer. Lehet ugyanis, hogy öröklött habitus vagy szocializációs minták révén hajlamos valaki az erőszakra, de ha nincs szer, lehet mindez soha nem tör felszínre. 

A felosztás rávilágít ugyanakkor több más fontos tényre is:

(1) egyrészről a rendőrök közvetve is kitettek a kábítószer szülte agressziónak, hiszen az anyag beszerzését biztosító, pénzszerzési célzatú rablások, betöréses lopások és egyéb bűncselekmények elkövetőinek tettenérése során a menekülő személyekkel újfent erőszakos szituációba kerülhetnek;

(2) másrészről a rendőröket (és olykor az állampolgárokat) érintő bántalmazások szempontjából irreleváns az első két kategória különválasztása, hiszen az erőszakra a második esetben is a kábítószer használata miatt kerül sor, még akkor is, ha a rendőr-fogyasztó találkozás pillanatában épp nem is áll pszichoaktív anyag befolyása alatt az illető, de cselekményét a szer hiánya indukálta;

(3) harmadrészt a kábítószerek világához szorosan hozzátartozik a szervezett bűnözéshez megannyi szálon kapcsolódó kábítószer-kereskedelem, ami akkor is igaz lenne, ha bizonyos szereket legalizálnának (azt általában senki nem szorgalmazza, hogy valamennyi kábítószert tegyenek legálissá, kivétel a kanadai British Columbia tartomány vezetői – erről szóló cikkünk ITT olvasható). A kábítószer-kereskedelemhez köthető bandaháborúk, csempészet, prostitúció és megannyi egyéb, járulékos bűncselekmény rendőri kezelése és felszámolása újabb rendőri életekbe kerül világszerte. (Utóbbira súlyos példa a 2019-ben Mexikóban történt brutális leszámolás, amelynek során 13 rendőrt lőttek le és 9-et megsebesítettek egy drogkartell tagjai (10).

Sok esetben azzal is érvelnek egyesek, hogy az illegális szerhasználat hatása jóval kevesebb esetben merül fel az erőszakos bűncselekmények motivációjaként, mint az alkohol esetében (11). Ezzel az állítással nem is kívánunk vitatkozni, de az egy is sokkal több, mint kellene, főleg, ha az valakinek a halálát okozza.

A kábítószerek és az erőszak kapcsolata folyamatos vizsgálatok tárgyát képezi. Márcsak erre tekintettel is azt kijelenteni, hogy a kábítószerek nem okoznak agressziót, illetve kevésbé veszélyesnek tartani az együtthatást csupán arra hivatkozással, hogy az alkohol sokkal veszélyesebb, nagyfokú felelőtlenség.

Főleg akkor, ha rövid pillantást vetünk az ezzel kapcsolatos tudományos világra és a kutatások, publikációk eredményeire. Az egyik legnagyobb és legismertebb kábítószerkutató Intézet, az USA-beli National Institute on Drug Abuse (NIDA) már 1990-ben kiadott egy monográfiát, amely kifejezetten a crack kokain hatásaival és az erőszakhoz történő kapcsolódásával foglalkozik. Ezen tanulmányok között találunk olyat, amelynek szerzői a crack kokain akut használata esetén agresszív viselkedés kialakulásáról számolnak be (12). 1994-ben egy kutatócsoport szertípusonként vizsgálta meg az agresszió és az adott anyag kapcsolatát, s az alkohol, valamint az amfetaminszármazékok kapcsán jelentették ki az együtthatás létezését (13). 2020-ban készült egy nagyszabású metaanalízis vizsgálat, melyben közel 6500 cikk áttekintését követően 5 országból 18 vizsgálati szempontoknak megfelelő tanulmányt azonosítottak. A vizsgált írásokban összesen 591.411 olyan személy szerepelt, akik megfeleltek a kábítószer-használati rendellenességek diagnosztikai kritériumainak. A tanulmány fő megállapítása: a diagnosztizált kábítószer-használati zavarral rendelkező egyéneknél nagyobb az erőszak elkövetésének kockázata az általános népességhez vagy a vizsgált kábítószer-használati zavarral nem rendelkező egyénekhez képest. A kábítószer-használati rendellenességek valamennyi vizsgált kategóriája – beleértve a kannabiszt, a hallucinogéneket, a stimulánsokat, az opioidokat és a nyugtatókat – összefüggésbe hozható volt az erőszak megnövekedett kockázatával (14).

Az American Addiction Centre honlapján elérhető, 2022 decemberében közzétett tanulmány (15) szerint a kábítószerrel való visszaélés (beleértve az alkoholt is) és az erőszakos viselkedés közötti összefüggés jól dokumentált. A szerzők által hivatkozott egyik tanulmány szerint a válaszadók több mint 26%-a, akik egy 12 hónapos időszak alatt alkohol, kannabisz és kokain használatáról számoltak be, ugyanebben az időszakban erőszakos bűncselekmény elkövetéséről is színt vallottak. További agressziót növelő hatása lehet a függőség kialakulásának, mint mellékhatás. A metamfetaminfüggő egyének például szorongástól, zavartságtól, álmatlanságtól, hangulatzavaroktól és agresszív vagy erőszakos viselkedéstől is szenvedhetnek. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a kokainhasználattal kapcsolatos pszichológiai kockázatok közé tartozik az erőszakos, kiszámíthatatlan vagy paranoid viselkedés. Hasonlóképpen, a hallucinogének is kiszámíthatatlan, erőszakos megnyilvánulásokat eredményezhetnek, amelyek végkimenetele komoly sérülésekkel vagy akár halállal is járhat (15).

A néhány bemutatott tanulmány és az azokban szereplő kutatási eredmények azt mutatják, hogy kétségkívül van kapcsolat kábítószerhasználat és erőszak között. A fogyasztókat természetesen az esetek többségében politoxikománia, vagy másképpen polidrog használat jellemzi, amely többféle kábítószer és az alkohol együttes fogyasztását jelenti. Ennek okán a kutatásokban nehezen választható külön, hogy pontosan melyik szer, milyen következményekkel járt.  

Egy biztos: annak ellenére, hogy egy-egy agresszív cselekedet mögött multikauzális, bio-pszicho-szocio feltételegyüttes húzódik meg, a droghasználat jelentősége annak megtörténte szempontjából megkérdőjelezhetetlen. 

Úgy tűnik, hogy a rendőrök sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények kapcsán ez a jelentőség felerősödhet, a téma érdemes további hazai és nemzetközi kutatások lefolytatására. Hazánk ugyan minden bűnügyi statisztikai adat és a közvéleménykutatások adatai szerint is biztonságos ország (16), a rendőrök bántalmazása sem mindennapos, ugyanakkor következetes jogalkotással és rendészeti politikával ügyelni kell arra, hogy a jövőben se szembesüljünk olyan kihívásokkal, mint például az USA-ban jelenleg zajló, a rendőrök elleni megszaporodó támadások után kialakult „War on Cops” jelenség, amelyet sokan a jelenlegi demokrata vezetés bűnözéssel és bűnözőkkel szembeni „gyenge” politikájának tulajdonítanak (17).

A hazai kutatások lefolytatásáig is célszerű elgondolkozni azon, hogy

1. milyen prevenciós lehetőségek állnak rendelkezésre a drogfogyasztás és a hasonló jellegű helyzetek kialakulásának megelőzésére;
2. a törvények kellőképpen védik-e az egyenruhásokat, 
3. illetve nincs-e szükség a rendőrök társadalmi megítélésének növelésére, társadalomban betöltött szerepük nagyobb mértékű hangsúlyozására, 

utóbbi kapcsán ugyanis úgy tűnik, kevesen hallották az erdőkertesi rendőrkéselő tárgyalásán a Budapest Környéki Törvényszék bírájának szavait, aki szerint semmiféle joga nincs annak, aki rendőr ellen támad (18).

Források:

1. Leirer T. (2016). Belga – https://nullahategy.hu/sosem-akartunk-parodiat-kesziteni-stilusgyakorlatok-szulettek-bauxittal-es-meg5milliarddal-a-belga-uj-albumarol/#iLightbox[gallery196251]/0 (letöltés ideje: 2023. január 27.)
2. Officer Down Memorial Page – https://www.odmp.org/search/year?year=2020 (letöltés ideje: 2023. január 27.) 
3. Legfőbb Ügyészség: Bűnelkövető rendőrök és rendőr sértettek a 2004-2008. években – http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok483.pdf (letöltés ideje: 2023. január 28.)
4. Legfőbb Ügyészség: Tájékoztató a bűnözés 2021. évi adatairól – http://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/2023/01/tajekoztato-a-bunozes-2021.-evi-adatairol.pdf (letöltés ideje: 2023. január 28.)
5. Index: Életfogytiglant kér az Ügyészség a rendőrgázolóra – https://index.hu/belfold/2012/07/04/eletfogytiglant_ker_az_ugyeszseg_a_rendorgazolora/ (letöltés ideje: 2023. január 28.)
6. Budapesti Zsaruk Podcast: Beszélgetés Lingvai Péter r.őrmesterrel – https://www.youtube.com/watch?v=QRevg5PNMfo&t=65s (megtekintés ideje: 2023. január 28.)
7. Ajkaiszó: Leütötte, majd az arcába taposott a rendőrnek – https://ajkaiszo.hu/leutotte-majd-az-arcaba-taposott-a-rendornek/ (letöltés ideje: 2023. január 28.)
8. Zsaru Magazin: Rendőrökre támadt – https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/zsaru-magazin/rendorokre-tamadt (letöltés ideje: 2023. január 28.) 
9. Goldstein, P. J. (1985). The Drugs/Violence Nexus: A Tripartite Conceptual Framework. Journal of drug issues, 15(4), 493-506. DOI: https://doi.org/10.1177/002204268501500406
10. Index: Rendőröket mészároltak le Mexikóban – https://index.hu/kulfold/2019/10/15/rendoroket_meszaroltak_le_mexikoban/ (letöltés ideje: 2023. január 28.)
11. Sárosi P. (2021). Drogok és erőszak: a Honvéd Kórházban történt tragédia margójára – https://drogriporter.444.hu/2021/03/22/drogok-es-eroszak-a-honved-korhazban-tortent-tragedia-margojara (letöltés ideje: 2023. január 28.)
12. NIDA (1990). Drugs and Violence: Causes, Correlates, and Consequences, Ed. by: De La Rosa, M.; Lambert, Y. Elisabeth; Gropper, Bernard, Washington: U.S. Government Printing Office
13. Miczek, K.A. & DeBold J.F. & Haney M. & Tidey J. & Vivian J. & Weerts E.M. (1994). Alcohol, Drugs of Abuse, Aggression, and Violence In: Understanding and Preventing Violence, Volume 3: Social Influences, Washington: National Academy Press
14. Zhong S. & Yu R. & Fazel S. (2020). Drug Use Disorders and Violence: Associations With Individual Drug Categories, Epidemiologic Reviews, 42(1), Pages 103–116, DOI: https://doi.org/10.1093/epirev/mxaa006
15. AAC: How Drugs & Alcohol Can Fuel Violent Behaviors – https://americanaddictioncenters.org/rehab-guide/addiction-and-violence (letöltés ideje: 2023. január 29.)
16. Orbán Balázs: Élmezőnyben a magyar közbiztonság – https://www.facebook.com/orbanbalazsandras/posts/719782022850503 (letöltés ideje: 2023. január 27.
17. Newsweek: ‘War on Cops’: Biden Faces New Crisis in Wake of High-Profile Violence Against Police – https://www.newsweek.com/war-cops-biden-faces-new-crisis-wake-high-profile-violence-against-police-1674364 (letöltés dátuma: 2023. január 29.)
18. Kékfény: A rendőrkéselő vallomása – https://www.youtube.com/watch?v=2G7eu0gadOU (megtekintés ideje: 2023. január 28.)