A torontói felügyelt kábítószerfogyasztói szobák bevezetése az elmúlt évek egyik legvitatottabb közegészségügyi és várospolitikai lépése lett. Ezek a létesítmények eredetileg azzal a céllal jöttek létre, hogy csökkentsék a túladagolások számát, mérsékeljék a fertőzések terjedését, és biztonságosabb környezetet teremtsenek a szerhasználók számára. Ugyanakkor a helyi közösségekben és a döntéshozók körében egyre erősebben merül fel a kérdés, hogy mindez milyen hatással van a környék bűnözési tendenciáira. Egyesek attól tartanak, hogy a szolgáltatások vonzóbbá tehetik a környéket a drogkereskedelem számára, míg mások épp ellenkezőleg: a rendőrségi jelenlét és a szociális ellátórendszer erősödését látják bennük. A jelenség komplexitása miatt a hatások megítélése korántsem egyértelmű, és sokszor erősen függ a helyi sajátosságoktól. Ebből adódóan érdemes lehet közelebbről megvizsgálni, hogyan alakultak a bűnözési mutatók azokban a torontói városrészekben, ahol ilyen központok működnek, és milyen tényezők befolyásolhatják a változásokat.

Kanadában 2016 óta több mint 53 000 opioidhoz köthető halálesetet regisztráltak.[1] A halálozások csökkentését célzó közegészségügyi erőfeszítések részeként számos város működtet túladagolás-megelőző és felügyelt fogyasztói helyiségeket.

Ezek a központok lehetővé teszik, hogy az illegális drogot használó emberek olyan személy felügyelete mellett fogyasszanak, aki képzett az opioidmérgezés visszafordításában. Emellett tiszta eszközöket biztosítanak a droghasználathoz, gondoskodnak a használt eszközök biztonságos ártalmatlanításáról, valamint hazavihető naloxont is kínálnak – egy olyan szert, amely képes visszafordítani az opioid túladagolás hatásait.[2]

2020 és 2025 között összesen 48 túladagolás-megelőző és felügyelt fogyasztói hely működött Kanadában.[3] Bár kutatások igazolják, hogy ezek a helyek csökkenthetik a halálozást és az egészségügyi ellátórendszer terhelését a droghasználók körében,[4] létjogosultságuk továbbra is erősen vitatott.

Az ilyen létesítmények növelhetik a helyi bűnözést, mivel vonzzák a droghasználathoz kapcsolódó tevékenységeket, például a lopást, a testi sértést, a nyílt utcai drogfogyasztást és a veszélyes, eldobott eszközök is sérüléseket és fertőzést okozhatnak. Torontóban az ellenállás tovább erősödött, miután 2023-ban egy nőt megöltek egy kelet-torontói helyszín közelében.[5] A létesítményt később bezárták, miután az ontariói kormány elrendelte, hogy az iskolák vagy gyermekmegőrzők 200 méteres körzetében működő helyeket be kell zárni.[6]

2026 év elején publikálták egy kutatás eredményeit, amely 9 torontói felügyelt kábítószerfogyasztói hely környékén történő bűnözési tendenciák változását vizsgálta.[7]

Megnézték, hogyan változott a bűncselekmények száma egy helyszín 400 méteres körzetében a megnyitást követő három évben, és ezt összehasonlították azzal, hogy várhatóan mennyi bűncselekmény történt volna az adott környéken, ha a helyek nem kezdik meg működésüket. Ennek meghatározásához figyelembe vették az egyes városrészekben a megnyitást megelőző három év bűnözési trendjeit.[8]

Másképp fogalmazva: azt vizsgálták, hogy történt‑e változás a bűnözési tendenciákban, illetve jelentkeztek‑e azonnali változások a bűnözésben, közvetlenül a helyek megnyitása után. Eredményeiket külön-külön közölték minden egyes helyszínre, majd összesítették a kilenc vizsgált hely adatait.[9]

Az összes helyszín adatait összegezve azt találták, hogy a betörések száma 50 százalékkal emelkedett, és körülbelül 34 hónapra volt szükség ahhoz, hogy a szint visszatérjen a megszokottnak tekinthető értékekhez. Ugyanakkor a rablások, az 5000 dollár feletti értékre elkövetett lopások és a kerékpárlopások havi trendje csökkent a helyek megnyitása után.[10]

Helyszín specifikus összefüggéseket is találtak. South Riverdale és  St. Stephen’s környékén a testi sértések száma havonta körülbelül egy százalékkal gyorsabban nőtt a vártnál. Bár ez csekélynek tűnhet, három év alatt ezekben a városrészekben a testi sértések száma mintegy 43 százalékkal haladta meg a várható értéket. Ezzel szemben a Regent Parknál a testi sértések, a rablások és a kerékpárlopások csökkenő trendjével mutatott összefüggést.[11]

A fentiek alapján megállapítható, hogy az eredmények igencsak vegyesek voltak. A helyszínek nem mutattak következetes összefüggést a helyi bűnözés változásával. Ennek fényében további kutatások elvégzésére van szükség, különösen, hogy a korábbi vizsgálatok eredményei is gyakran ellentmondásosak. Az Egyesült Államokban, 2021-ben New Yorkban elvégzett kutatás is arra jutott, hogy a túladagolás‑megelőző helyek nem okoztak jelentős növekedést a helyi bűncselekményekben, vagy éppen csökkent az erőszakos támadások, a betörések, a lopások és a rablások száma.[12]^,[13] Más kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy egy felügyelt fogyasztói hely közelében emelkedett az ingatlanok ellen elkövetett bűncselekmények száma.[14]

[1] https://health-infobase.canada.ca/substance-related-harms/opioids-stimulants/maps.html

[2] Panagiotoglou D. (2026). New study: Some crimes increased, others decreased around Toronto supervised consumption sites. The Conversation.

[3] https://health-infobase.canada.ca/supervised-consumption-sites/#a2

[4] Garipy, G., Prowse, R. K., Plouffe, R., & Graham, E. (2025). Supervised consumption sites and population-level overdose mortality: a systematic review of recent evidence, 2016–2024. Health Promotion and Chronic Disease Prevention in Canada: Research, Policy and Practice, 45(9), 357.

[5] https://www.cbc.ca/news/canada/toronto/south-riverdale-community-health-centre-drug-consumption-site-closes-early-1.7490536

[6] https://news.ontario.ca/en/release/1004955/ontario-protecting-communities-and-supporting-addiction-recovery-with-new-treatment-hubs

[7] Panagiotoglou, D., Lim, J., Ingram, G., El Sheikh, M., Farhat, I., Bjornsson, X., & Schaefer, M. (2025). Toronto’s Supervised Consumption Sites and Local Crime. JAMA Network Open, 8(11), e2545352.

[8] Panagiotoglou D. (2026)

[9] Panagiotoglou D. (2026)

[10] Panagiotoglou D. (2026)

[11] Panagiotoglou D. (2026)

[12] Davidson, P. J., Lambdin, B. H., Browne, E. N., Wenger, L. D., & Kral, A. H. (2021). Impact of an unsanctioned safe consumption site on criminal activity, 2010–2019. Drug and alcohol dependence, 220, 108521.

[13] Chalfin, A., Del Pozo, B., & Mitre-Becerril, D. (2023). Overdose prevention centers, crime, and disorder in New York City. JAMA network open, 6(11), e2342228-e2342228.

[14] Hall, J. J., & Ratcliffe, J. H. (2024). Assessing the impact of safe consumption sites on neighborhood crime in New York City: a synthetic control approach. Journal of Experimental Criminology, 1-16.