Ahogyan változik a világ, úgy mennek végbe különböző társadalmi változások is, amik érdemben és általánosan hatnak az adott történelmi valóságban élő egyénekre, generációkat alakítva ki. Hogyan változnak a problémás szerhasználat kialakulásának rizikófaktorai?
Miként önmagában az egyén testi-lelki tulajdonságai, úgy az általa használt pszichoaktív anyag sem okolhatók kizárólagosan a függőség kialakulásáért. Bruce Alexander és munkatársainak 20. század második felében végzett kísérletei egyértelműen igazolták, hogy a kísérleti állatok (patkányok) jellemzően megterhelő, izolált környezetben fogyasztanak pszichoaktív szereket (morfin-hidroklorid oldatot). Ezek az empirikus kutatási eredmények egyértelműen azt tükrözték, hogy a drogok önmagukban senkit nem tesznek függővé. A Kielholz-féle klasszikus addikciós háromszög elmélet szerint a függőségek kialakulásához legalább három tényező egymást erősítő hatására van szükség: pszichoaktív szer, az egyedi pszichés jellemzővel bíró szerhasználó személy és a sajátos szociokulturális környezet.
A különböző korszakok társadalmi sajátosságai és ezek változásai érdemben és általánosan hatnak az adott történelmi valóságban élő egyénekre. Bizonyos szempontból e hatások – kis túlzással – homogenizálják az adott korszak embereit, s ezzel együtt tulajdonképp el is határolják őket egy korábbi és a jövőbeni társadalom tagjaitól. Lényegében az effajta „pszeudo közösségek” szerveződésének elméleti koncepciója szolgál az ún. generáció kutatások alapjául.
Okkal feltételezzük, hogy a mai fiatal generáció tagjai olyan tulajdonságokkal bírnak és olyan sajátos pszichoszociális környezetben élnek, amelyek kiemelt kockázatot jelenthetnek a problémás vagy kényszeres szerhasználat kialakulását illetően. Tanulmányunkban a fiatal generáció elnevezés mögött az ún. Z generáció tagjait értjük, azokat, akik 1995-1996 után születtek, vagyis a húszas éveik elején járó és attól fiatalabb korosztály tagjait.
A Z generáció tagjai – különösen a személyiségi és a környezeti/kontextuális dimenzióban – számos olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyek a szerhasználati problémák kialakulása szempontjából kockázati tényezőnek minősülnek. A személyiségi dimenzióban különös jelentősége van az individualizációnak, a szorongásos és depressziós tünetek prevalenciájának, a stimulációigény fokozódásnak, az újdonságkereső temperamentumnak, a szenzoros élménykeresésnek. Kontextuális és interpeszonális dimenzióban pedig a fiatalok más generációkkal kapcsolatos nehéz kommunikációját, sajátos kapcsolati működésüket kell kiemelnünk.
Felhasznált irodalom:
Alexander, Bruce K. – Beyerstein, Barry L. – Hadaway, Patricia F. – Coambs, Robert B. (1981) Effect of early and leter colony housing on oral ingestion of morphine in rats. Pharmacology Biochemistry & Behavior, 15(4), 571-576.
Hadaway, Patricia F. – Alexander, Bruce K. – Coambs, Robert B. – Beyerstein, Barry L. (1979) The effect of housing and gender on preference for morphine-sucrose solution in rats. Psychopharmacology, 66(1), 87-91.
Mößle, Thomas – Rehbein, Florian (2013): Predictors of problematic video game usage in childhood and adolescence. Sucht, 59(3), 153-164.
Pankász Balázs (2016) Online oktatási környezet és IKT tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőoktatásban. Doktori értekezés, kézirat, Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs
