Idén szeptember 26. és 27. között rendezték meg a Brain Bar „jövőfesztivált”, ahol a Drogkutató Intézet vezetője, Dr. Haller József neurológus-kriminálpszichológus is részt vett egy előadáson. A „Te szívod a füvet, vagy fordítva?” címet viselő programon Ceglédi Zoltán politikai elemzővel és Szirmai Marcellel, művésznevén Pogány Induló rapperrel együtt vitatták meg a marihuánafogyasztás melletti és elleni érveiket.
Az eseményt Molnár Janka Sára fizikus-tartalomgyártó azzal a kérdéssel nyitotta, hogy vajon kellene-e legalizálni a marihuánát itthon, vagy sem? Dr. Haller József szerint a kérdést nagyon nehéz személyes tapasztalatok alapján megítélni, mert egy személy egy nagyon kicsi szegmensét látja a társadalomnak, ezért érdemes a méréseket és kutatásokat is figyelembe venni, válaszában ezért egyértelműen ellenezte a marihuána legalizálását.
Szirmai Marcell viszont abban bízik, hogy a legalizáció egyfajta megszorítást jelentene a fiataloknak, melynek hatására kevesebb olyan szert fogyasztanának, amelynek eredetét nem ismerik, és amelyek nagyobb károkat okozhatnak, mintha legálisan jutnának marihuánához. A Drogkutató Intézet vezetője a rapper véleményét párhuzamba hozta a 2018-as kanadai liberalizációval. „Amikor Kanadában legalizálták a kannabiszt, azt remélték, hogy ezzel védik a kamaszokat. Azóta eltelt hat év, és a felmérések azt bizonyítják, nem mentették meg a kamaszokat, sőt nagyobb bajba sodorták őket” – válaszolt.
Ceglédi Zoltán mindkét oldallal egyet tudott érteni. Szerinte ha a büntetőjog eszközével kezelik ezt a helyzetet, az nincsen rendben, mert ezek alapvetően sértett nélküli, vagy áldozat nélküli bűncselekmények. „Tehát aki füvezik, az másnak nem árt” – mondta. Viszont hozzátette, hogy nem gondolja, hogy a marihuána legalizálása érdemben változtatna a jelenlegi helyzeten. „Magyarország nem készült még fel a legalizációra” – fejtette ki, ugyanis először azt egy nagyon hosszú kampánynak kéne megelőznie, ahol az emberek megtanulnak együtt élni vele, akár úgy, mint az alkohollal. „Amíg nem jutunk el oda, hogy úgy tudjuk kezelni, addig csak egy újabb opciót kap a magyar társadalom arra, hogy rosszat tegyen magával” – húzta alá.
Ezt követően a marihuána társadalomra gyakorolt hatását boncolgatták a résztvevők. Dr. Haller József kiemelte, a statisztikák szerint körülbelül 30 százalék az esélye annak, hogy ha valaki naponta szívja a füvet, akkor szenvedélybeteg lesz. Egy elrettentő példát is bemutatott: Magyarországon a legfiatalabb ember, aki marihuána elvonókúrára járt, az a bekerülés idejében 10 éves volt. Továbbá kifejtette, a legalizálás következménye az egészségügyi ellátórendszerre is kihatna. „Ha egymillió ember rászokik a marihuánára, 300 ezerrel nő meg az egészségügyi rendszer leterheltsége” – fejtette ki. Szirmai Marcell ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a környezetében rengeteg olyan példát látott, amikor emberek egyik napról a másikra képesek voltak letenni a marihuánát, ezért nem látja akkorának a függőség kockázatát.
A függőség kérdésköréről egyenesen az alkoholfogyasztás irányába eveztek a résztvevők. A Drogkutató Intézet vezetője újabb kutatásról számolt be, amely azt bizonyította, hogy míg az alkoholfogyasztás kétszeresére növelte a halálozási arányszámot, addig a marihuánafogyasztás tízszeresére, az opiátok fogyasztása pedig huszonötszörösére. Ceglédi Zoltánban felmerült a kérdés, hogy vajon a szociális háttér befolyásoló tényező-e ezekben a kérdésekben. Szerinte sokkal többször kerül valaki ilyen problémák miatt a rendőrség látókörébe, ha eleve alacsonyabb társadalmi státuszú, ha rosszabb viszonyok között él. „Beviszik a kórházba, mert egyébként is beteg, adódóan abból, hogy rászoruló” – mondta.
A rászorulók és elesettek kérdésköréhez visszatérve Szirmai Marcell elmondta, szerinte a fiatalok sokszor azért választják a rossz minőségű herbált vagy biofüvet, mert olcsóbb, mint a marihuána, ezért úgy gondolja, hogy segítene, ha legálisan hozzáférhető lenne, mert változtatna a fiatalok hozzáállásán.
Dr. Haller József szerint nehéz megküzdeni ezzel a problémával, ezt több ország példája is mutatja, ahol korábban már megtörtént a marihuána legalizálása. „Ahol szabad a drog, többet fogyasztanak” – vonta le a következtetést. Hozzátette, hogy ahol szabad a drog, ott a fekete kereskedelem is virágzik.
A beszélgetés zárásaként Molnár Janka arra kérte a résztvevőket, osszák meg, mit üzennek azoknak a fiataloknak, akik már próbálták vagy gondolkodnak a marihuána kipróbálásán. Szirmai Marcell óvatosságra intette őket, amellyel a Drogkutató Intézet vezetője is egyet értett. Hozzátette, nem tudhatjuk, hogy abba a 30 százalékba tartozunk-e, akikből szenvedélybetegséget vált ki, ezért nem érdemes kipróbálni.
