A kábítószercsempészek semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, sokszor halálos mennyiséget is elrejtenek egy-egy ártatlannak tűnő csomagolásban, kizárólag a profitot szem előtt tartva. Nem számít az sem, hogy az ilyen csemegék, mint a gumicukor vagy az ananászos cukorka, nagyon könnyen kerülhetnek gyerekek kezébe, illetve szájába, ezzel veszélyeztetve az életüket. A drogcsempészeknek ők csak járulékos veszteséget jelentenek.
Magyarországon nemrégiben nagy visszhangot váltott ki egy belvárosi „cannabis” boltban történt eset, ahol több vásárló is rosszul lett egy gumicukortól, az érintettek kórházba kerültek. Bár az ilyen termékekhez használt kábítószer származéknak 2-4 órán belül ki kéne ürülni a szervezetből, ebben az esetben három fiatal napokra kómába esett. Életüket csak a gyors és gondos kórházi ellátás mentette meg.
Hasonló eset történt Új-Zélandon, ahol a tömeges halálos tragédiát csak a véletlennek köszönhetően sikerült elkerülni. Egy aucklandi jótékonysági szervezet egy adományozótól nagy mennyiségű cukorkát kapott, amelyeket élelmiszercsomagokba tettek és mintegy 400 rászoruló közt osztották szét. A cukorkák azonban metamfetamint tartalmaztak. A metamfetamin (metilamfetamin vagy dezoxiefedrin) pszichostimuláns pszichoaktív szer. Köznyelvi neve a „kristály” és a „meth” (utóbbi inkább amfetamin-szulfátot jelent), továbbá a „speed” és a „spuri”. A nemzetközi addiktológiával foglalkozó pszichiáterek szakvéleménye szerint a metamfetamin a leginkább ártalmas diszkódrogok egyike, amely közvetlenül a központi idegrendszerre hat. A cukorkák, a metamfetamint használó fogyasztók szokásos adagjának a háromszázszorosát (!) tartalmazták. Ez bőven elérheti a halálos mennyiséget. Csak azért nem történt tömeges szerencsétlenség, mert a furcsa íz miatt a legtöbben azonnal kiköpték. Három ember került „csak” kórházba, köztük egy gyerek. Az áldozat, aki kórházba került a jótékonysági szervezet munkatársa volt, aki a beérkezett panaszok miatt kóstolta meg a cukorkákat.
Az új-zélandi kábítószerellenőrző és szabályozó testület megállapítása szerint, amely bevizsgálta az anyagot, a drogok ártalmatlan árunak álcázása megszokott csempésztechnika, és Új-Zéland valószínűleg a kábítószert tartalmazó cukorkák elosztóhelye lehet. A nyomozó hatóság szerint valószínűleg egy elrontott csempészakció következménye lehetett a cukorkák jótékonysági felhasználása. Az adományozó valószínűleg nem tudhatta mit rejtenek a cukorkás zacskók, hiszen egy darab cukorka utcai piaci értéke ezer új-zélandi dollár körül van, ami csaknem 215 ezer forintnak felel meg. Az „ananászos cukorkákat” lezárt csomagolásban kapták meg, és a csomagoláson egy malajziai cég volt feltüntetve forgalmazóként.
Több tanulság is levonható ezekből az esetekből. Elsősorban az, hogy a kábítószer csempészek semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, sokszor halálos mennyiséget is elrejtenek egy-egy ártatlannak tűnő csomagolásban, kizárólag a profitot szem előtt tartva. Nem számít az sem, hogy az ilyen csemegék, mint a gumicukor vagy az ananászos cukorka, nagyon könnyen kerülhet gyerekek kezébe, illetve szájába, ezzel veszélyeztetve az életüket. A drogcsempészeknek ők csak járulékos veszteséget jelentenek. Ennek tudatában kell a hatóságoknak fellépni ellenük. A másik fontos tanulság pedig az, hogy ha valaki kábítószert fogyaszt, soha nem lehet biztos abban, hogy milyen mennyiségű, tisztaságú és koncentrációjú anyag van az általa vásárolt adagban, és ezzel minden egyes alkalommal az egészségét, sőt az életét teszi kockára.
Forrás: