A migráns kérdést legtöbbször az Arab országokból érkezőkkel azonosítjuk, sokszor elfeledkezve az Európa déli részén, pl. Lampedusa szigetén történtekről, ahova évente több százezer menekült érkezik – jó eséllyel megérkezik, és nem fullad a tengerbe – Afrikából. Az ENSZ 2023-as jelentése szerint csak a Száheli övezetből 3 millióan menekültek el tavaly Európa irányába, ami nem csak mérhetetlen mennyiségű embertömeget zúdított a kontinensre, de egyre nagyobb mértékben az itt kialakult kábítószer útvonalnak köszönhetően – elsősorban – kokaint is.
“Az ENSZ legújabb (szerk.: 2023-as) jelentése szerint a migránscsempészek az elmúlt évtizedben soha nem látott hasznot húztak az emberkereskedelemből a Száhel-övezetben, ahol a fegyveres erőszak, a terrortámadások és az éghajlati változások miatt hárommillió embernek kellett elhagyni az otthonát, és ezek közül nagyon sokan kényszerültek menekültekké válni.” – írja az UNDOC (Egyesült Nemzetek Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala).
Az olyan külső fenyegetések, mint a szudáni válság, lavinaszerű elvándorlást hoznak létre a régióban – mondta Mar Dieye, az ENSZ-főtitkára, Száhel-övezet különleges koordinátora az UN Newsnak .
Dieye szerint jelenleg a legtöbb emberkereskedelem a nem jól szabályozott, porózus határterületeken történik, ahol az állami beavatkozás „rendkívül gyenge”.
Az UNODC legfrissebb jelentésében, a migránsokkal és az őket csempésző bűnözőkkel folytatott interjúkon kívül más “mozgatórugókat” is megkérdeztek, akik elmondták, hogyan bontakozik ki a határokon átnyúló bűnözés a Száhil övön túli városokba.
Sok interjúalany azt mondta, hogy a csempészek olcsóbbak és gyorsabbak, mint a szabályos migráció – derült ki a jelentésből. Nigerben egy kulcsfontosságú informátor azt mondta, hogy a hatóságoknak három-négy hónapig tart a hivatalos dokumentumok feldolgozása, míg a csempésztől 24 órán belül megkapja az iratot.
A jelentés rámutatott a korrupcióra is, mint a bűncselekmények kulcsfontosságú tényezőjére, ugyanis sok helyen a hatóságok emberei is részei a folyamatnak, ezért a csempészeknek még kisebb a félelemérzetük.
Számos ENSZ tag és a száheli vezetők számára az együttműködés kulcsfontosságú. Ezért a Nemzetközi Migrációs Hivatal (IOM) jelenlegi erőfeszítései közé tartozik visszatérő migránsok megélhetésének támogatása és új partnerségek kialakítása, ideértve a G5 Száhel-erővel kötött friss megállapodást is, amely egy multinacionális misszió, amely a régió stabilizálására törekszik.
“Eközben az UNISS (United Nations Integrated Strategy For The Sahel-Egyesült Nemzet Integrált Stratégiája Száhel Számára) továbbra is együttműködik az ENSZ összes szervezetével és partnerországával olyan kezdeményezésekben,, mint a Generation Unlimited Száhel, és segíti a száhelieket családjaik eltartásában.” – mondta Mr. Dieye, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzet továbbra is „rendkívül aggasztó”.
Hiszen kokain, a kannabisz és az opioidok egyre könnyebben megvásárolhatók, mivel a bűnözői hálózatok és fegyveres csoportok kihasználják a törékeny Száhel-övezet “természetes megállóhelyét” az Európába és a Dél-Amerikából induló embercsempész útvonalakon, még úgy is, hogy a hatóságok az ENSZ segítségével igyekeznek felszámolni a bűnözői hálózatokat, és ennek köszönhetően rekordszámú kábítószert foglalnak le.
Emellett azonban az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) új jelentése szerint a Száhel-övezetben folyó kábítószer-kereskedelem továbbra is akadályozza a biztonságot, a gazdasági fejlődést és a jogállamiságot, miközben veszélyezteti a közegészséget is.
„A kábítószer-kereskedelem jól bevált a Száhel-övezetben – mind helyi, mind globális szinten káros következményekkel jár.” – mondta Amado Philip de Andres, az ügynökség nyugat- és közép-afrikai regionális irodájának vezetője.
Néhány száheli országban – Burkina Fasóban, Csádban, Maliban, Mauritániában és Nigerben – továbbra is a kannabiszgyanta a leggyakrabban lefoglalt nemzetközi kábítószer, ezt követi a kokain és a gyógyszerészeti opioidok.
Valójában a kokainlefoglalások száma 2022-ben az egekbe szökött a Száhel-övezetben. A 2015 és 2020 között lefoglalt évi átlagos 13 kg-ról 2022-re 1466 kg-ra ugrott. Az UNODC értékelései szerint ez a régión keresztülmenő nagyszabású kokainkereskedelem jelenlétére utal.
2023 közepére pedig már 2,3 tonna kokaint foglaltak le Mauritániában, az ügynökség szerint.
Az új jelentés szerint a régiót, annak földrajzi elhelyezkedése „természetes megállóhellyé” teszi a Dél-Amerikába és Európába tartó, egyre növekvő mennyiségű kokain számára, ahol a kábítószer iránti kereslet hasonlóképpen megnőtt.
Az ügynökség új jelentésének „ébresztőként” kell szolgálnia – mondta Leonardo Santos Simão, az ENSZ-főtitkár nyugat-afrikai és Száhil-övezeti különleges képviselője.
„A Száhel-övezet államainak – a nemzetközi közösséggel együtt – sürgős, összehangolt és átfogó lépéseket kell tenniük a kábítószer-csempész-hálózatok felszámolására, és az ezekben az országokban élő embereknek biztosítaniuk kell azt a jövőt, amelyet megérdemelnek” – mondta.
