Az új szintetikus kábítószerekről szóló sorozatunk harmadik részében a szintetikus kannabinoidokat, vagy közismertebb névükön a herbált, a biofüvet vagy a bika drogot mutatjuk be. Nevükből fakadóan megalkotásukkor a kannabiszban található jól ismert pszichoaktív fitokannabinoid, a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC) hatásának másolása és „legálissá” tétele volt a cél. Írásunkból kiderül hogyan hatnak és miért annyira veszélyesek.

Cikksorozatunk első részében az új szintetikus stimulánsokról és második részében az új szintetikus hallucinogénekről írtunk. Ebben a részben a szintetikus kannabinoidokkal ismerkedünk meg.

A szintetikus kannabinoidok a 2000-es évek közepén jelentek meg, de hivatalosan 2008-ban azonosította az első szintetikus kannabinoidot a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction: EMCDDA). „Spice” (Fűszer) terméknéven megjelenve ez a szintetikus kannabinoid a JWH-018 volt, amit Németországban és Ausztriában dobtak a piacra. Megalkotásának célja a kannabiszban található pszichoaktív anyag, a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC) hatásának lemásolása volt, ahogy aztán az összes további szintetikus kannabinoidé is. Az új vegyületek nem szerepeltek semmilyen hivatalos kábítószer listán, így szinte szabadon lehetett adni-venni őket. Mint gyógynövény keverékek webshopokban és akár a boltok polcain is megtalálhatóak voltak egy időben. Webshopokban gyógynövény keverékként (herbál) vagy potpourriként a mai napig megtalálhatóak, ami komoly gondot okoz a hatóságoknak.

A szintetikus kannabinoidok száma, kémiai diverzitása és a változatok gyors megjelenése teszi különösen nehézzé ennek a kábítószer csoportnak a felderítését, monitorozását és a megfelelő válasz intézkedések kialakítását.  Az EMCDDA által nyilvántartott számuk 2020-ban 209 volt, ezzel vezetve az új szintetikus kábítószerek között. Szállításuk Kínából por formájában történik Belgiumba és Hollandiába, ahol a megfelelő igények szerint elkészítik a szintetikus kannabinoidokat a fogyasztóknak. Mindenféle formában megtalálhatók a piacon, de leggyakrabban inert (vagyis nem aktív, hatástalan) növényi részekre (pl. kakukkfű, menta) vagy papírra permetezve fordulnak elő önmagukban vagy más szintetikus kannabinoidokkal keverten. A szintetikus kannabinoidokkal átitatott papírok szinte akadálytalanul szállíthatóak akár a börtönökbe is. Ugyanis a szintetikus kannabinoidokból erősségük miatt jóval kevesebb elegendő a kívánt (vagy nem kívánt) hatás eléréséért, ebből fakadóan igen olcsónak is számítanak a piacon.

Bár Európában viszonylag alacsony a szintetikus kannabinoidok prevalenciája, ám a veszélye többek között abban rejlik, hogy kannabiszként árulják a gyanútlan fogyasztóknak így okozva akár túladagolást. Manapság tabletta formájában ecstasy-ként is fellelhető, amely újabb egészségügyi veszélyt jelent és Magyarországon már akut mérgezéses esetekhez is vezetett. Ha egy szintetikus kannabinoidot a hatóságok detektálnak, akkor megjelenik egy másik a piacon, amely a már kontrollált anyag helyébe lép, így az intézkedések kezdődhetnek elölről.

Kannabinoid, de mégsem THC, akkor mi az?

A szintetikus kannabinoidok ugyan hatásukban igen, de kémia szerkezetüket tekintve általában nagyban eltérnek a THC-tól. A kannabinoid elnevezést mégis azért kapják, mert a kannabiszban található fitokannabinoidok és az emberi szervezetben is megtalálható endogén kannabinoidokhoz hasonlóan a kannabinoid receptorokon keresztül fejtik ki hatásukat. Elsősorban a kannabinoid-1 receptorhoz kötődnek és a THC-val ellentétben -, amely csak részleges aktivátora a receptornak – a szintetikus kannabinoidok nagyon erős aktivátoroknak minősülnek. Ugyanis a szintetikus kannabinoidok jóval potensebben hatnak a kannabinoid-1 receptorra és magasabb affinitással is kötődnek hozzá, mint a THC. Így akár 100-szor hatásosabb aktivátorai a kannabinoid-1 receptornak a THC-nál. A kannabinoid-1 receptor mindenhol megtalálható a központi idegrendszerben, egyes agyterületeken sűrűbben és különféle agyi működéseket befolyásol, mint az érzések kialakulása, a jutalmazó központ működése és a memória kialakulása. A szintetikus kannabinoidok a kannabinoid-2 receptorhoz is kötődhetnek, de ez ritkábban fordul elő. A kannabinoid-2 receptorról sokáig úgy hitték, hogy csak a periférián található, illetve az immunsejtek működésében vesz részt. Mára már megtalálták az agyban is, ám szerepe továbbra is aktív kutatás tárgyát képezi.

A szintetikus kannabinoidok egytől egyig tehát a kannabinoid receptorokra történő hatásukon keresztül az endokannabinoid rendszerrel lépnek interakcióba. Az endokannabinoid rendszer – amelynek a működését a THC is befolyásolja – számtalan fontos folyamatban vesz részt a szervezetünkben, így a kognitív működés, a motoros működések, a fájdalom érzékelés, az étvágy, a szív- és érrendszeri funkciók, a légzési működés, a gasztrointesztinális rendszer motilitása és az immunválaszok kialakítása. Mivel a szintetikus kannabinoidok alapvető funkciókat befolyásolnak és teszik ezt akár 100-szor hatásosabban, mint a THC, ezért sokkal több egészségügyi problémát okoznak a tradicionális kannabisszal összehasonlítva. A szintetikus kannabinoid termékek ráadásul nem tartalmaznak kannabidiolt (CBD), mely közismerten pozitív hatásokkal rendelkezik és leginkább a kannabinoid-2 receptoron hat. A CBD a THC káros hatását ellensúlyozza a szervezetben kannabisz fogyasztásakor. Mivel a CBD a szintetikus kannabinoid termékekből hiányzik, így ez is egy oka lehet a káros hatásának.

A herbál fogyasztásának veszélyei

Természetesen a kívánt hatások között ugyanazok szerepelnek, amelyek a THC esetében is, így az eufória, a nyugalom és a diszinhibíció érzése. A pozitív hatásokon túl viszont rengeteg negatív következménnyel járhat a szintetikus kannabinoidok fogyasztása, főleg, hogy gyártásukból adódóan létrejöhetnek úgynevezett „hot pocket”-ok. Ez azt jelenti, hogy az inert növényi anyagban nem egyenletesen oszlik el a szintetikus kannabinoid, így előfordulhatnak sokkal nagyobb szintetikus kannabinoid koncentrációval rendelkező részek a keverékben. Az ilyen „hot pocket”-ok sokszorosára növelik az elfogyasztott mennyiség hatását és megnövelik a súlyos következmények előfordulásának valószínűségét  is. Számtalan jelentés számol be a szintetikus kannabinoidok okozta egészségügyi károkról és halálozásokról, melyek jellemzően a börtönökbe és hajléktalanok között fordulnak elő. Európában több helyen jelentettek számottevő mérgezéses eseteket, melyek rövid időn belül akár több 100 embert is érintettek és gyakran jártak halállal. 2014-ben Oroszországban az MDMB-FUBINACA nevű szintetikus kannabinoid több mint 600 mérgezéses incidensért és 15 halálesetért volt felelőssé tehető csaknem 2 hét leforgása alatt. Az ADB-FUBINACA az Egyesült Államokban okozott hasonló mértékű tömeges mérgezést. Európában ugyan ritkák az ilyen esetek, de Lengyelországban több mint 200 ember került kórházba a Mocarz nevű szintetikus kannaboinoid termék elfogyasztása miatt 2015-ben. Nagy számú mérgezést és elhalálozást jelentettek 2018-ban Angliában és Walesben, Magyarországon pedig 2020-ban 21 ember halálát okozta az 4F-MDMB-BICA, amely bika drogként vált közismertté.

Az szintetikus kannabinoidok okozta enyhe mellékhatások között szerepel a hányinger, az elhúzódó hányás, a nyugtalanság, az álmosság, a szédülés, a zavarodottság, a hallucináció, a magas vérnyomás, a magas pulzus és a mellkasfájdalom. Általában az enyhébb tünetek nem tartanak sokáig és minimális kezelést igényelnek. Súlyosabb mellékhatások között szerepelnek az epilepsziás rohamok, a rabdomiolízis (izomsorvadás), a hiperemezis szindróma (súlyos elhúzódó hányás), a szívritmus zavar, a tüdőembólia, az agyvérzés, az iszkémiás stroke, a delírium, a légzés depresszió, a szívinfarktus és a többszörös szervi elégtelenség. Továbbá súlyos mentális károsodás léphet fel, amely magába foglalja a szorongást, a paranoiát, a pszichózist, a skizofréniát, az erőszakos viselkedést, az önsértést és az öngyilkosságot. A használat elhagyása után intenzív elvonási tünetek jelentkeznek, amely mutatja a szintetikus kannabinoidok fokozott addikciós potenciálját is. Egyes szerhasználóknak akár 30 percenként szükséges a szintetikus kannabinoid fogyasztása, hogy megszüntessék az elvonásos tüneteket.

A fiatalok körében egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a folyadékkal tölthető elektromos cigaretták. A trendet követve a szintetikus kannabinoidok elérhetővé váltak folyadék formájában is. A különféle párologtató készülékekbe vagy vízipipába történő használatuk komoly egészségügyi aggodalmat okoz, mivel különféle tüdőkárosodás alakulhat ki ennek következtében, mint például az akut légzési distressz szindróma, tüdőgyulladás és diffúz alveoláris bevérzések jelenhetnek meg.

JWH-081… 4F-MDMB-BICA…?

Az új szintetikus kannabinoidokat olyan vegyészek állítják vagy állították elő egy-egy szubsztitúciós csoport hozzádásával vagy eltávolításával, akik vagy hivatalosan vagy illegálisan dolgoznak. Így számos szintetikus kannabinoidot kutatók fejlesztettek ki az endokannabinoid rendszer tanulmányozásának céljából még a XX. század második felében. Sok szintetikus kannabinoid tehát gyógyszerjelöltként kezdte a pályafutását és olyan betegségek tüneteinek enyhítésére kívánták használni, mint a neurodegeneratív betegségek (pl.: Alzheimer-kór, Parkinson-kór), a drog addikció kezelése, a komoly fájdalommal járó betegségek vagy a rák. Azonban nehéz szétválasztani a nem kívánt pszichoaktív hatásokat a kívánt, gyógyító hatásoktól így ezek a fejlesztések elbuktak.

A szintetikus kannabinoidok kódnevei többnyire a felfedezésük körülményeiből eredeztethetőek. Bizonyos esetekben az elsőként szintetizáló kutató nevét viselik például a JWH-081 John W. Huffman után, az „AM”-mel kezdődő szintetikus kannabinoidok pedig Alexandros Makriyannis után kapták a nevüket. Más esetekben az után az intézet után kapják a nevüket, ahonnan eredetileg származnak, például a „HU” a Hebrew University-re utal Jeruzsálemben, vagy a „CP” Carl Pfizerre, tehát a Pfizer gyógyszervállalatra. Néhány esetben a nevek arra utalnak, hogy kik segítették az adott szintetikus kannabinoid piacra kerülését, így például az AKB-48 egy híres japán lányegyüttes, míg a 2NE1 egy koreai lánybanda neve. Legújabban nagyrészt a kémiai nevükből eredeztethető kódnevet kapnak a szintetikus kannabinoidok, mint például az APICA az N-(1-adamantil)-1-pentil-1H-indol-3-karboxamidból és az APINACA az N-(1-adamantil)-1-pentil-1H-indazol-3-karboxamiból. A legtöbb szintetikus kannabinoid szerkezetét négy komponensre lehet osztani: farok, mag, kapcsoló és kapcsolt csoport. A kódok hozzárendelése az egyes komponensekhez lehetővé teszi a szintetikus kannabinoid kémiai szerkezetének könnyebb azonosítását a hosszú kémiai név feltüntetése nélkül.

Egyelőre töretlen a „siker”

Az EMCDDA szigorú figyelemmel kíséri a szintetikus kannabinoidokkal kapcsolatos fejleményeket a 2008-as azonosításuk óta. Ennek a vegyi csoportnak az evolúciója egyedülálló a kábítószerek területén. A szintetikus kannabinoidok megjelenését jellemző innovatív kémiai eljárások miatt elengedhetetlen az újak folyamatos figyelemmel kísérése – beleértve a szintetikus kannabinoidokkal kapcsolatos károkét is. Az újabb és újabb szintetikus kannabinoidok szorosan váltják egymást a piacon és a tömeges mérgezések miatt komoly terhet róhatnak a társadalomra. Ugyan a fogyasztása a börtönlakók és a hajléktalanok között a legelterjedtebb, de nagy veszélyt hordoz az átlag fogyasztók megtévesztése is, mert a „kamufüvet” sokszor nehéz megkülönböztetni a hagyományos kannabisztól, kiváltképp egy új, tapasztalatlan fogyasztónak. A szintetikus kannabinoid-fogyasztás számtalan veszélyt rejt magába, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a rengeteg áldozat, akiket hazánkban és a világ más országaiban szedett. Még több kockázatértékelő tanulmányra és az egyes szintetikus kannabinoidok hatásainak részletes és pontos feltárására volna szükség a jövőben.

A teljes cikket a Magyar Drogfigyelő októberi számában olvashatják. A cikksorozat negyedik, egyben utolsó részében a szintetikus depresszánsok hatását és használatának veszélyeit mutatjuk be.

Felhasznált szakirodalom:

Giorgetti, A., Pascali, J. P., Fais, P., Pelletti, G., Gabbin, A., Franchetti, G., Cecchetto, G., Viel, G. (2021). Molecular Mechanisms of Action of Novel Psychoactive Substances (NPS). A New Threat for Young Drug Users with Forensic-Toxicological Implications. Life (Basel) 11(5):440.

European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (2017). Perpectives on drugs – Synthetic cannabinoids in Europe

https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/2753/POD_Synthetic%20cannabinoids_0.pdf

Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, Európai kábítószer-jelentés – Tendenciák és fejlemények 2021.

https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/13838/2021.2256_HU_02_.pdf

Luethi, D., Liechti, M. E. (2020). Designer drugs: mechanism of action and adverse effects.   Arch Toxicol 94(4):1085-1133.

Rompos, É., Baráth, N. E., Bellavics, Zs. M., Lohner, K., Haller, J. (2021). A „bika drog” rendészeti neurobiológiája. Belügyi szemle 69 (4). pp. 531-552.

Shafi, A., Berry, A. J., Sumnall, H., Wood D. M., Tracy D. K. (2020). New psychoactive substances: a review and updates. Ther Adv Psychopharmacol 10:1-21.

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik