Az Ukrajna elleni orosz támadás a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta (Turcsányi és Molnár, 2022). A háború, annak minden emberi borzalma mellett jelentős befolyással van a gazdasági élet működésére, így a globális kereskedelmi hálózatok zavartalan üzemelésére is (Koppány és Vakhal, 2022).
Noha a kábítószerek törvényen kívül álló termékek, bizonyos tekintetben más fogyasztói árukhoz hasonlóan kereskedelmi ügyletek tárgyai lehetnek, s ezáltal hatnak rá a legáltalánosabb gazdasági törvényszerűségek is. Ritter (2012) szerint a kábítószerekkel kapcsolatos gyártói és kereskedelmi tevékenység éppen az illegalitása miatt az egyik legprofitábilisabb piaci tevékenység. A kábítószer-kereskedelem – lévén, hogy sok esetben hasonlóságokat mutat az általános piaci-gazdasági folyamatokkal – keresleti és a kínálati oldali szereplőinek makropiaci magatartása nem sokban különbözik a legális piaci szereplőkétől (Ritter, 2012). Az ukrán-orosz háború kábítószer-piaci hatásait tekintve a nemzetközi szakértők és szakmai intézmények számos következménnyel számolnak.
Ad 1. A háború okozta pszichés megterhelés és trauma hosszú távon jelentősen növelheti a kínálati oldalon elhelyezkedő fogyasztók számát. Mindezt súlyosbítja, hogy a háborús pusztítások eredményeként csökken a kezelést nyújtó egészségügyi szolgáltatások, illetve drogrehabilitációs intézmények száma (UNODC, 2022a).
Ad 2. A fegyveres konfliktus újra alkalmazkodást követel meg a nemzetközi kábítószer-kereskedelmi láncban érintett csempészektől is. A háborús területeken uralkodó bizonytalanság részben teret biztosít az illegális kereskedelmi tevékenység számára, másfelől azonban a jelentős katonai jelenlét, illetve a területek tűz alatt tartása szükségessé teszi új útvonalak kidolgozását (EMCDDA, 2022). Az Afganisztánból érkező ópiátok egy jelentős része Ukrajnán halad át. A háború hatására ezek a csempész útvonalak feltehetően a szomszédos országokba tolódnak el, illetve a kábítószer Európába történő csempészete más, már korábban is létező útvonalakra helyeződnek át (UNODC, 2022b).
Ad 3. Az elmúlt években Ukrajnában jelentősen megnövekedett az illegális droglaboratóriumok száma. Miközben 2019-ben 17 illegális üzemet találtak a hatóságok, addig 2020-ban ez a szám 79 volt. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (United Nations Office on Drugs and Crime, UNODC) prognózisa szerint a háború hozzájárulhat ahhoz is, hogy további növekedés következzen be az illegális laborok számában (UNODC, 2022a).
Ad 4. A kelet-ukrajnai régiót jellemző közigazgatási bizonytalanság és sajátos politikai berendezkedés szintén hozzájárulhat a kábítószer-kereskedelem intenzitásának növeléséhez. A bizonyítékok arra utalnak, hogy ezeken a területeken a különböző bűnszervezetek és a politikai elit szimbiotikus kapcsolatot épített ki egymással. Ezen bűnszervezetek egy része komoly érdekeltségekkel rendelkezik többek között a Közel-Keletről érkező kábítószer-kereskedelmi tevékenységben is (Idris, 2022). A közigazgatási ellenállás hiányában az érintett területeken zajló illegális piaci tevékenység zavartalansága biztosított lehet.
