Dr. Zacher Gábor oxyológus főorvos, toxikológus tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak, ahol összefoglalta a jelenlegi hazai és európai droghelyzetet. Prezentációjában külön felhívta a figyelmet a rendészeti hallgatók leendő feladataira.
Dr. Zacher az előadását a COVID-19 járvány szerhasználatra gyakorolt hatásával indította. Összehasonlította az USA és hazánk helyzetét, miszerint a COVID-19 járvány okozta bezártság megemelte a szorongásos és depressziós panaszokat, mely fokozott szerhasználathoz vezetett az USA-ban, ugyanakkor itthon nem jelentkezett ez a tendencia, sőt visszaesett a fogyasztás. Szó esett arról is, hogy a korlátozások miként érintették a drogpiacot, például általánosan nőtt az illegális szerek ára és azt az ételfutárok szállították házhoz a fogyasztóknak. A korlátozások lazulásával visszaállt a „normális” helyzet, szerencsére nem lett túlkompenzáció, amire a szakemberek számítottak. Jelenleg a 3-4 évvel ezelőtti szinten vagyunk. Ugyanakkor mentálisan sokkal több embert érintett a járvány, mint ahányan belehaltak. Közel 49% lett a depressziós emberek száma hazánkban, ami azt jelenti, hogy kb. 4-ből csak 1 ember van jó mentális kondícióban.
Az előadás további részében a doktor úr összefoglalta a hazai helyzetet az európai átlagokhoz hasonlítva. (Az európai droghelyzetről az EMCDDA adott ki miniútmutatókat, melyekből készült recenzióink itt elérhetők.)
A szakember szerint messze nem olyan rossz a droghelyzet itthon, mint amilyennek sokszor a politikusok beállítják, annak ellenére, hogy országunk drogstratégiája 2020-ban lejárt. A legújabb európai jelentések szerint marihuána fogyasztásban az átlag alatt vagyunk. A kokain fogyasztás tekintetében (15-34 éves korosztály) sajnos már rosszabb a helyzet, viszonylag elől helyezkedünk el a statisztikában. A fiatal felnőtt korosztályban az MDMA a második legnépszerűbb drog hazánkban, aminek a toxikológusok inkább „örülnek”, ugyanis régóta jól ismert a hatása és a kezelési javaslata, szemben az új pszichoaktív szerekével, ahol a hatás nem kiszámítható, ami megnehezíti a toxikológusok munkáját. MDMA fogyasztás tekintetében Nagy-Britannia kimagaslik az európai átlagból. Amfetamin esetében itthon 1,4 % a prevalencia, ám itt meg kell említeni a feketepiacról származó fogyasztó tablettákat is, amelyek szintén ezt a hatóanyagot tartalmazzák. Az opioidok 0,5 %-ot tesznek ki, ezt azt jelenti a doktor úr elmondása szerint, hogy ritka a heroin túladagolt beteg mostanában. Jelenleg 60-70 heroinista droghasználó van, és még körülbelül ugyanennyien vannak szubsztitúciós terápián (melynek keretében ópiát hatóanyagú gyógyszereket írnak fel ellenőrzött körülmények között illegális szerhasználóknak). Külföldi országokban elterjedtebbek a fentanyl származékok, melynek legsúlyosabb mellékhatása az erős légzésdepresszió, ami könnyen halálhoz vezethet.
Dr. Zacher Gábor elmondása szerint az igazán problémás szerhasználat, az az intravénás (IV) szerhasználat. A marihuána függő ezzel szemben nem felismerhető, mert viszonylag jól funkcionálnak a társadalomban. IV szerhasználók között manapság itthon nagy számban (80%) találunk szintetikus katinon függőket, míg a régi heroinisták eltűntek (meghaltak, leszoktak vagy váltottak).
Szennyvízanalitikai vizsgálatok alapján könnyen monitorozható, hogy itthon milyen típusú szerhasználat van, ebbe természetesen beletartoznak a különféle gyógyszerek is. (A szennyvíz analitika alapja a különféle metabolitok kvalitatív és kvantitatív mérése. Az elfogyasztott és felszívódott szerek az emberi szervezetben metabolizálódnak, majd az így keletkezett bomlástermékek többnyire a vizelettel ürülnek.) Az egyik monitorozott metabolit pl. a benzoilekgonin, ami a kokain bomlásterméke, ez Hollandiában és Nagy-Britanniában emelkedő tendenciát mutat. A mért adatok alapján arra következtetnek a szakértők, hogy Londonban 23 kg tiszta kokain fogy naponta (itt meg kell jegyezni, hogy 30-40 mg kokain már jelentős élettani hatással bír).
Az illegális szereket magasan képzett vegyészek állítják elő illegális laborokban, a kokain Kolumbiából érkezik, az MDMA Hollandiából, a metamfetamin Csehországból, az opioidok Afganisztánból, a marihuána pedig több országból (USA, Kanada, Észak-Afrika, Csehország) is érkezhet. Az új stimulánsokat főleg Kínából szállítják, ahol a lakosság 8%-a használja is ezeket a szereket, míg a nyugtatók/altatók a Közel-Keletről származnak. Érdekességként megtudtuk, hogy a fenetilin (Captagon) az amfetamin is a teofillin előanyaga, mely a szervezetben alakul át. Terrorizmus drognak is nevezik, Szíriában a katonai csoportokban gyakran fogyasztják.
