Az elmúlt években Magyarországon aggasztó tendenciát figyelhettünk meg, ami az első szerhasználat időpontját illeti, különösen a fiatalabb korosztályok körében. Láthatóan egyre több 13-14 éves fiatal próbál ki pszichoaktív szereket. Kamaszkorban, amikor a fiatalok keresik az identitásukat és bontogatják szárnyaikat, feszegetik a határokat, mint ismert, a családi minta helyét egyre inkább átveszi a kortárs csoportoknak való megfelelés.

Egyre jellemzőbbé válik az első szerhasználat a 13-14 éves korosztályban. A cikk ezen jelenség mélyebb megértésére és a kockázatok feltárására fókuszál, különös tekintettel arra, hogy mi állhat ennek a „trendnek” a hátterében, és milyen várható következményei lehetnek az érintettek testi-lelki egészségére.

Az elmúlt években Magyarországon aggasztó tendenciát figyelhettünk meg, ami az első szerhasználat időpontját illeti, különösen a fiatalabb korosztályok körében. Láthatóan egyre több 13-14 éves fiatal próbál ki pszichoaktív szereket. Kamaszkorban, amikor a fiatalok keresik az identitásukat és bontogatják szárnyaikat, feszegetik a határokat, mint ismert, a családi minta helyét egyre inkább átveszi a kortárs csoportoknak való megfelelés. Ebben a fogyasztói társadalomban, ahol egyre inkább a javak és szolgáltatások fogyasztása határozza meg az egyéneket, számos kockázattal is számolni kell. Az egyik ilyen kockázat a veszély átértékelődése az élet számos területén. Napjainkban a fogyasztás az önkifejezés részévé válik, és ezáltal egy olyan élethelyzetben találjuk magunkat, ahol egyre több döntést kell hozni. A fiatalok pedig azzal szembesülnek, hogy sorozatos döntéshelyzetbe kerülnek, amire nem mindenki képes a társadalmi normáknak megfelelően reagálni.

Az ESPAD 2019-es jelentése

Az ESPAD (European School Survey Project on Alchol and Other Drugs) 2019-es kutatása szerint a fiatalok átlagosan 13 éves koruk körül találkoznak először a cigarettával és az alkohol fogyasztással, majd nagyjából egy évvel később jön az intenzívebb használat, mint a napi rendszerességű dohányzás és a lerészegedés. Ugyanerre az időszakra tehető az inhalánssal való kísérletezés is. A fogyasztók 58,1%-a 14 évesen vagy még korábban találkozott először ezzel a szerhasználati módszerrel. Az egyéb drogokat általában 15 évesen vagy annál idősebb korban kezdik el használni, de érdemes megemlíteni, hogy a nyugtatók, altatók, amfetaminok, metamfetaminok és a kokain vagy a crack esetében relatíve magas arányban – több, mint 35%-uk-, már 14 évesen vagy még fiatalabb korban kipróbálták ezeket az anyagokat. A tiltott és droghasználati célú szerfogyasztók nagy része rendszeresen használja ezeket a szereket, míg a dizájner drogokat fogyasztók körében azok vannak többségben, akik csupán egy-két alkalommal próbálták ki ezeket az anyagokat.

Forrás: http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf

A kutatásban részt vett 9-10. évfolyamos diákok 28,1%-a már kipróbált valamilyen drogot élete során. Tiltott szerekkel 18,7% kísérletezett, míg droghasználati céllal 22,2% használt ilyen szereket. Orvosi javaslat nélküli nyugtatókat, altatókat és fájdalomcsillapítókat 14,8% szedett. A korábbi kutatások eredményeit elemezve, megerősíthető, hogy a tiltott és droghasználati céllal történő szerfogyasztás inkább a fiúk körében jellemző, míg a gyógyszerhasználat inkább a lányok körében jellemzőbb.

Okok és lehetséges következmények

Hozzáférhetőség: Az okok elemzése során több tényező is előtérbe kerül. Ma már a fiataloknak könnyebb hozzáférniük a különféle szerekhez, emellett a média és internet is erőteljes hatással van a fiatalokra, a droghasználat egyre vonzóbbá és elfogadottabbá válik alternatívaként más szerek mellett. Az alkohol és a cigaretta után a legális nyugtatókat és a kannabiszt tartják a leginkább könnyen beszerezhetőnek, míg más drogokról kevésbé hozzáférhetően vélekednek.

Eszköz a stresszel való megküzdéshez: A kábítószer-fogyasztáshoz hozzájáruló tényezők összetettek és sokrétűek lehetnek. A kutatók megállapították, hogy a szerhasználatnak a konfliktushelyzetekből eredeztethető problémákkal való megküzdésben is jelentősége van.  A modern fogyasztói társadalmakban a gyermekek körülbelül 20-25 százaléka érintett mentális problémákban. A mentális- és egészségügyi problémák, illetve a fogyasztás közötti okokban fellelhető a szorongás, depresszió, figyelemhiányos hiperaktivitás, evés- és magatartászavar, tanulási képességzavarok, autizmus.

Egészségügyi és mentális kockázatok: A korai droghasználat növeli az egészségügyi és pszichológiai kockázatokat, és könnyebben vezethet hosszú távú függőséghez. Ebben az életkorban ugyanis a fiatalok agya még fejlődésben van, és a szerek káros hatásai devianciák és egészségügyi károk kialakulását okozhatja. Az agy érési folyamata általában körülbelül 25 éves korra fejeződik be. Köztudott, hogy a serdülők különösen érzékenyek a szerhasználat elkezdésére és az esetleges problémás szerhasználatra a gyermekekhez és a felnőttekhez képest. A tudományos kutatások kimutatták, hogy az életkor előrehaladtával nő a szerhasználat és visszaélés kockázata. Az eredmények szerint a férfiaknál magasabb a szerhasználat aránya, mint a nők esetében, és a serdülőkorban történő szerhasználat összefügg a gyengébb iskolai teljesítménnyel, sikertelenségekkel, és növeli az öngyilkossági kísérletek kockázatát.

Következtetés

A serdülőkorúak mentális egészsége kiemelkedő fontosságú, mivel ebben az időszakban fejlődnek ki azok az alapvető egészségmagatartások, életcélok és életstílusok, amelyek kihatással vannak egész életükre és a társadalomra nézve egyaránt. Emellett olyan készségek és képességek is kibontakoznak ebben az időszakban, mint az önkontroll, az autonómia, a társas interakciók és a társas tanulás, amelyeknek jelentős hatása van lelki egészségükre és életminőségükre. A legfontosabb, hogy az oktatási intézményeknek és a szülőknek nem szabad tabutémaként kezelni a droghasználatot, hanem fel kell ismerniük a problémát, hogy proaktívan tudjanak cselekedni. Az iskolai prevencióra összpontosító kezdeményezések kulcsfontosságúak lehetnek, hogy edukálják a fiatalokat a szerhasználat káros következményeiről.  Az oktatási intézmények mellett az egészségügyi és mentális szolgáltatóknak is szerepet kell vállalniuk azon fiatalok segítésében, akik már érintettek a droghasználatban.

Felhasznált források:

1. A 2019. ÉVI ESPAD KUTATÁS MAGYARORSZÁGI EREDMÉNYEI http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
2. BECK U.( 2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. ARTT- Századvég, Budapest
3. CSUKA – ROSTA-FILEP – SALLAY – MARTOS: Fiatal felnőttek egészségcéljainak vizsgálata: a cél megközelítő-elkerülő orientációjának személyes kontextusa és a célokhoz társuló szubjektív tapasztalatok. Magyar Pszichológiai Szemle, 76 (2021) 1, 73–99. DOI: 10.1556/0016.2021.00013, http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/22967/1/Fiatalfelnottekegeszsegceljainakvizsgalata_2021.pdf
4. ESSD,2020 https://www.essd.eu/wp-content/uploads/2020/09/Mental%20health-Handbook%202020_HU_SUPERFINAL.pdf
5. Fiatalok mentális egészsége, 2022/11 infojegyzet. https://www.parlament.hu/documents/10181/63291245/Infojegyzet_2022_11_fiatalok_mentalis_egeszsege.pdf/a567afa0-d502-aa12-4199-cc843370ea3a?t=1657529636549
6. Nemzeti Drog Fókuszpont (2022), 2022-es ÉVES JELENTÉS (2021-es adatok) az EMCDDA számára, https://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes2022_HU_final.pdf

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik