1. rész: A jelentés általános összefoglalása

A 2025-ös amerikai National Drug Threat Assessment (NDTA) részletes és figyelemre méltó
betekintést nyújt az Egyesült Államokban tapasztalható kábítószer-járvány aktuális helyzetébe,
különös tekintettel a szintetikus drogok térnyerésére, valamint a transznacionális bűnszervezetek
által képviselt fenyegetésre. A jelentésben foglalt adatok és tendenciák nem csupán az amerikai
közbiztonság és közegészségügy számára hordoznak súlyos következményeket, hanem a nemzetközi
drogpolitikák szempontjából is tanulságosak, különösen olyan országok számára, mint Magyarország,
ahol a megelőzés és a szigorú szabályozás hagyományosan kiemelt szerepet játszik.

Az NDTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kábítószerrel összefüggő halálesetek számának
csökkenése ellenére az Egyesült Államok továbbra is súlyos drogkrízissel küzd. A 2024. októberéig
tartó, vizsgált 12 hónapos időszak során mintegy 84 ezer amerikai halt meg túladagolás
következtében, és ezen esetek 70%-a közvetlenül az illegálisan előállított szintetikus opioidokhoz,
elsősorban a fentanilhoz köthető. Ez az anyag, amely gyakran tablettákba préselve, hamis
gyógyszerként kerül forgalomba, különösen veszélyes, mivel már néhány milligramm is halálos lehet.

Az ilyen típusú szerek jelenléte ráadásul sokszor rejtett. A felhasználók és dílerek egyaránt nincsenek
tudatában annak, hogy mit is fogyasztanak vagy árusítanak. A polidrog-keverékek, különösen a
fentanil, heroin, kokain, metamfetamin és xilazin kombinációi új szintre emelik a halálos kockázatot.
A jelentés részletesen bemutatja, hogy a mexikói bűnszervezetek (mint a Sinaloa és a Jalisco
kartellek) milyen módon uralják az amerikai drogpiacot. Ezek a szervezetek több mint 40 országban
aktívak, kémiai alapanyagokat szereznek be Kínából és Indiából, Mexikóban dolgozzák fel őket titkos
laboratóriumokban, majd kiterjedt logisztikai hálózatokon keresztül juttatják el az USA-ba. Az
amerikai elosztást helyi bandákkal, utcai dílerekkel, valamint digitális csatornák, például közösségi
média, titkosított üzenetküldő alkalmazások segítségével valósítják meg.

A drogterjesztés tehát már rég nem csupán egy alvilági jelenség. Globalizált üzleti modellként
működik, amely kihasználja a nyitott gazdaságok réseit, a technológiai újításokat és a pénzügyi
rendszerek átláthatatlanságát, valamint a jogi kiskapukat. A pénzmosás kriptovalutákon,
fedővállalatokon, valamint hagyományos készpénzcsempészeten keresztül zajlik, gyakran kínai
hátterű pénzügyi hálózatokon keresztül. Ezek a bűnszervezetek nemcsak drogokat terjesztenek,
hanem embercsempészetből, fegyverkereskedelemből és zsarolásból is jelentős bevételre tesznek
szert.

Az NDTA különösen nyugtalanító képet fest arról, hogy a drogpiacok mennyire dinamikusan
változnak. Míg a heroin forgalma csökken, a fentanil és új szintetikus anyagok, mint a nitazének vagy
az állatgyógyászati nyugtatóként ismert xilazin térnyerése folytatódik. Ezek az új szereplők olyan
mértékű kiszámíthatatlanságot visznek a piacra, amely még az egyébként „tapasztalt” felhasználók
számára is halálos lehet. A túladagolások sokszor nem a szándékos kockázatvállalásból fakadnak,
hanem abból, hogy a fogyasztók nem tudják, mit tartalmaz az adott szer.

Az Egyesült Államok példája világosan rámutat arra, hogy ha egy ország nem képes megállítani a
kábítószerrel kapcsolatos liberalizációs folyamatokat, akár politikai, akár társadalmi nyomásra , annak
hosszú távon súlyos következményei lehetnek a lakosság egészségére, a közbiztonságra, valamint a
gazdaság és igazságszolgáltatás működésére nézve. Bár az USA igyekszik komplex válaszokat adni,
beleértve a megelőzést, a kezelést és az elrettentést, a kábítószerpiac globalizációja és a kínálat gyors
alkalmazkodóképessége folyamatos kihívások elé állítja a hatóságokat.

Magyarország számára a tanulság egyértelmű: a zéró tolerancia elvének következetes és határozott
érvényesítése, a prevencióra építő szemlélet, valamint a nemzetközi együttműködés fenntartása
nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy megelőzzük a hasonló mértékű társadalmi katasztrófát. Az
amerikai tapasztalat azt mutatja, hogy ha egyszer a kontroll kicsúszik a kézből, a helyreállítás évekig,
sőt évtizedekig is eltarthat, már ha egyáltalán lehetséges.

2. rész: A fentanil-válság és a legális marihuána rejtett hatásai az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok kábítószerrel kapcsolatos válságának egyik legdrámaibb és legveszélyesebb
eleme kétségtelenül a fentanil térnyerése. Ez az extrém erős, szintetikusan előállított opioid az
amerikai halálozási statisztikákban uralja a túladagolással kapcsolatos adatokat. A 2025-ös National
Drug Threat Assessment szerint a fentanil továbbra is a legfőbb halálok a kábítószer-fogyasztással
összefüggésben, még úgy is, hogy az összes túladagolásos haláleset száma némileg csökkent az előző
évhez képest. A csökkenő tendencia nem a fentanil veszélyességének csökkenését, hanem a
kárcsökkentő intézkedések részleges sikerét tükrözi – a fenyegetés azonban nem szűnt meg, csupán
más formát öltött.

A fentanil problémája nem csak önmagában a szer erősségében, hanem annak kontrollálhatatlan
terjedésében és keverési gyakorlatában rejlik. Az illegálisan előállított fentanil tabletta formában
gyakran teljesen megtévesztően úgy néz ki, mint a legális gyógyszerek – például az oxikodon. A DEA
laboratóriumi adatai szerint a lefoglalt hamis tabletták fele olyan mennyiségű fentanilt tartalmazott,
amely már önmagában is halálos. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a dílerek gyakran keverik ezt
az anyagot más drogokhoz, például kokainhoz, heroinhoz, metamfetaminhoz , sokszor a saját vevőik
tudta nélkül. Ez az úgynevezett „polydrug” jelenség azt eredményezi, hogy még a rendszeresen
fogyasztó felhasználók sincsenek tisztában azzal, hogy milyen hatóanyagot visznek be a
szervezetükbe.

A fentanil keverése más szerekkel, különösen az állatgyógyászati eredetű xilazinnal, új dimenzióba
helyezte a válságot. A xilazin jelenléte nemcsak a túladagolás kockázatát növeli, de súlyos
fertőzéseket, szövetelhalást is okozhat, amely amputációhoz vezethet. Az amerikai sürgősségi
ellátórendszer ezzel párhuzamosan új kihívásokkal szembesül: olyan állapotokat kell kezelniük,
amelyekre a hagyományos opioid-ellenszerek, mint a naloxon, nem nyújtanak megoldást. A
közegészségügyi rendszert tehát nem csupán a túlterheltség, hanem az ismeretlen kémiai variációk is
próbára teszik.

Miközben a szintetikus opioidok robbanásszerű terjedése uralja a figyelmet, egy másik, kevésbé
látványos, de legalább olyan jelentős fejlemény is zajlik. A kannabisz legalizálása. Az USA számos
államában, köztük Kaliforniában, Coloradóban és Illinois-ban, a marihuána legális vagy részben legális
formában elérhető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a feketepiac megszűnt volna. Épp ellenkezőleg:
a bűnszervezetek új lehetőséget láttak abban, hogy a legális termesztés és kereskedelem mögé bújva,
továbbra is jelentős mennyiségű marihuánát juttassanak el olyan államokba, ahol a szer továbbra is
illegális.

A DEA jelentés hangsúlyozza, hogy a bűnözői csoportok, különösen a mexikói kartellek, kihasználják a
szövetségi és állami jogi ellentmondásokat. A „szabályozott” termesztés fedezékében illegális
ültetvényeket létesítenek, és ezekről látják el az illegális piacokat. Ez különösen veszélyes azokban az
államokban, ahol a marihuána nem legális, hiszen ott a fogyasztók nem rendelkeznek semmilyen jogi
vagy minőségellenőrzési védelemmel, és a feketepiac továbbra is erőszakos bűncselekmények,
területi háborúk és korrupció melegágya marad.

Közbiztonsági szempontból ezek a folyamatok rendkívül aggasztóak. A fentanil-kereskedelem és a
marihuána-feketepiac mozgatórugója ugyanaz: a mexikói és közép-amerikai kartellek által
működtetett szervezett bűnözés. Ezek a hálózatok nemcsak drogokat juttatnak be az országba,
hanem fegyvereket, embereket, sőt még lopott kőolajat is. Az Egyesült Államok határvidékein
megnövekedett fegyveres erőszak, a helyi bűnbandák erősödése, a fiatalok online toborzása mind
ennek a szétterjedt és decentralizált bűnözői struktúrának a következménye.

Az amerikai tapasztalat világosan mutatja, hogy a kábítószerrel kapcsolatos engedékenység, legyen
az jogalkotási, bűnüldözési vagy társadalmi szinten, előbb-utóbb komoly társadalmi problémákat
okoz. Az úgynevezett „szabályozott” piacok mögött rejlő valóság gyakran éppen a
legkiszolgáltatottabb rétegeket sújtja, akiknek nincs hozzáférésük megfelelő információkhoz,
egészségügyi ellátáshoz vagy alternatívákhoz. A fentanil és a marihuána feketepiacát ugyanazok az
erők mozgatják és a végeredmény ugyanaz. Elhalálozások, erőszak, közbiztonsági bizonytalanság.

Magyarország számára ebből ismételten az a következtetés vonható le, hogy a zéró tolerancia
politikája nem csupán szimbolikus jelentőségű, hanem gyakorlati eszköz egy olyan társadalmi válság
elkerülésére, amely az Egyesült Államokban már évtizedek óta zajlik. A szabályozott engedékenység,
a „kisebb rossz” logikája rövid távon talán politikailag vonzó lehet, de hosszú távon kiszámíthatatlan
és visszafordíthatatlan következményekkel jár. A magyar drogpolitika jövője azon múlik, hogy
felismerjük, hogy nem az a civilizált társadalom, amely képes „okosan élni” a kábítószerekkel, hanem
az, amely képes nemet mondani rájuk.

Forrás:
https://www.dea.gov/sites/default/files/2025-
05/2025%20National%20Drug%20Threat%20Assessment_Web%205-12-2025.pdf