Digitalizáció, popkultúra és drogok: új kihívások a prevencióban
Téglásy Kristóf
2025.03.19.
A drogellenes politika ma már nem csupán jogi vagy egészségügyi kérdés, hanem összetett társadalmi és kulturális kihívás is. A digitalizáció, a popkultúra és az életmódbeli változások mind befolyásolják a fiatalok hozzáállását a droghasználathoz, miközben a prevenció és a szabályozás egyre nehezebb feladat elé állítja a döntéshozókat. Hogyan lehet hatékony a drogpolitika egy folyamatosan változó világban?
A drogellenes politika napjainkban egyre összetettebb kihívásokkal néz szembe, hiszen a kábítószer-fogyasztás nem csupán egészségügyi kérdés, hanem társadalmi, jogi és biztonságpolitikai dimenziókkal is rendelkezik. Az átfogó és hatékony megoldások érdekében elengedhetetlen az interdiszciplináris megközelítés, amely ötvözi a jogi szabályozást, a bűnüldözési és prevenciós stratégiákat, valamint a rehabilitációs és szociálpolitikai intézkedéseket. Magyarország drogpolitikája a zéró tolerancia elvén alapul, amely a közbiztonság és az egészséges társadalmi normák fenntartását célozza. A prevenció, a fiatalok oktatása és a szervezett fellépés együttesen járulhatnak hozzá a drogprobléma mérsékléséhez. Mindeközben a globalizáció, a digitális média és a kulturális változások folyamatosan alakítják a társadalom hozzáállását a tudatmódosító szerekhez, amely új kihívások elé állítja a döntéshozókat és a szakértőket.
A drogellenes politika számos aspektusát tekintve ágazatközi területként funkcionál, amely különböző szakmai és tudományos diszciplínák együttműködését igényli, mivel a kábítószer-használat és annak társadalmi hatásai számos dimenziót érintenek. Egyszerre van szükség jogi szabályozásra, egészségügyi és prevenciós stratégiákra, szociálpolitikai beavatkozásokra, valamint bűnüldözési és rehabilitációs intézkedésekre. Ennek megfelelően a drogpolitikai döntéshozatal interdiszciplináris megközelítést kíván, amely figyelembe veszi a közegészségügy, a szociológia, a kriminológia és a pszichológia szempontjait is, biztosítva ezzel a problémakör komplex és hatékony kezelését. Egy jól működő drogellenes politikai keretrendszerben kiemelt jelentősége van az egészségmegőrzés szempontjának. A tudatmódosító szerek fogyasztása nem csupán egyéni döntés vagy életmódbeli preferencia, hanem komoly közegészségügyi kihívás is, amely hosszú távon az egész társadalomra hatással van. A jól megtervezett szakpolitikai cselekvés célja nem csupán a jogi keretek kialakítása (bár ez szükséges de nem elégséges feltétele a sikernek), hanem az is, hogy a lehető legnagyobb mértékben távol tartsa az embereket a drogoktól.
Ennek a megvalósítása csak a szakpolitika kapcsán felmerülő alapelvek figyelembevételével lehetséges. A magyar drogellenes politika kiemelthármas alapelve, a prevenció elsődlegessége, a teljes felépülés központú kezelés és a zéró tolerancia együttese. A zéró tolerancia politikája nem csupán egy büntető eszköz, hanem a társadalmi rend és biztonság megőrzésének kulcsfontosságú eleme. A droghasználat és -kereskedelem kriminalizálása egyértelmű üzenetet közvetít: Magyarország nem kívánja elfogadni és legalizálni a kábítószerek használatát. A célzott prevenciós programok, a fiatalok oktatása és a zéró tolerancia fenntartása egyaránt szükséges a biztonságosabb és egészségesebb társadalom érdekében.
A drogprevenciót érdemes minél fiatalabban kezdeni, ugyanis az ELTE PPK WHO-val közös kutatása felhívja rá a figyelmet, hogy a 9–11. évfolyamon tanulók 17%-a kipróbálta már életében a marihuánát, és körülbelül 12%-uk körében előfordult már visszaélésszerű legális szerhasználat (pl. nyugtató vagy altató.)
Forrás: ELTE PPK: Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása 2022
A kutatás felhívja rá a figyelmet, hogy a tiltottszer-használat szignifikánsan gyakrabban fordul elő a fiúk körében (20,6%, míg a lányoknál: 17,4%), míg a visszaélésszerű legális szerhasználat inkább a lányokra jellemző (13,4%, míg a fiúknál: 9,5%). Az összesített drog- használat gyakoriságában nem látható szignifikáns különbség a fiúk (24,1%) és a lányok (23,7%) között.
Forrás: ELTE PPK: Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása 2022
Érdemes megvizsgálni a tiltott és a visszaélésszerű legális szerek (összesített droghasználat) kipróbálásának arányában bekövetkező változásokat az elmúlt húsz során. Az első tíz évben növekvő tendencia volt jellemző, majd egy jelentős csökkenés után 2014 óta stagnálás látható. Összességében a húsz évben nem történt szignifikáns változás, azonban 2022-re a nemi különbségek eltűntek.
A modern társadalomban az információs technológia térnyerése és a generációs szakadékok egyre mélyebb törésvonalakat alakítanak ki a különböző korosztályok között. Ehhez szorosan kapcsolódik az életmódbeli változások kérdése is, amelyek közé tartozik a drogokhoz való viszonyulás. A globalizáció, az online közösségek és a digitális média mind befolyásolják az egyének hozzáállását a különböző társadalmi normákhoz, így a tudatmódosító szerek fogyasztásához is. A közösségi média és az online tér nemcsak a tájékozódást alakítja át, hanem az életmódbeli szokásokat is jelentősen formálja. Az újabb generációk számára az interneten megjelenő tartalmak – influenszerek, zenei előadók vagy akár politikai aktivisták posztjai – egyre nagyobb szerepet játszanak abban, hogy milyen értékeket fogadnak el vagy utasítanak el. A drogfogyasztás egyes körökben egyre inkább „trendi” életformává válik, miközben a veszélyei háttérbe szorulnak. A mainstream média és a popkultúra is hozzájárulhat a drogokkal kapcsolatos narratíva megváltozásához. Egyre gyakoribb, hogy a drogok fogyasztása hétköznapi jelenségként jelenik meg, különösen a fiatalabb generációk számára. A marihuána legalizálása sok országban azt az üzenetet közvetíti, hogy a drogfogyasztás nemcsak elfogadott, hanem akár társadalmilag kívánatos is lehet.
Ahogy arra már egy korábbi tanulmányunkban rámutattunk, a fiatalok gyakran nem rendelkeznek elegendő stresszkezelési stratégiával, ezért fontos lenne, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon ennek támogatása az oktatási intézmények és a közösségi programok révén. Az iskolák és egyetemek különböző kurzusokkal, sportolási lehetőségekkel, valamint prevenciós és mentálhigiénés programokkal segíthetnék a hatékony megküzdési módok elsajátítását. Emellett a kortársak támogató szerepe is kulcsfontosságú, hiszen egymás számára mintát nyújthatnak az egészséges és kiegyensúlyozott életmód kialakításában. Az önismereti és életvezetési készségek fejlesztése szintén hasznos alternatívát jelenthetne a stressz csökkentésére. A prevenció célja nemcsak a különböző drogfajták és egészségügyi kockázataik ismertetése lehet, hanem az elutasító magatartás erősítése is: a fiataloknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy magabiztosan mondjanak nemet az illegális szerhasználatra, és egészségesebb módokat találjanak a kikapcsolódásra.
Forrás: ELTE PPK: Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása 2022
A szabadidő hasznos eltöltése különösen fontos napjaink információs társadalmában és az intézményi háttér mellet ebben a családnak és a szociális közegnek is nagy jelentősége van. A hazai iskolások általában erős baráti támogatásról számolnak be, de a kortárs bántalmazás továbbra is jelen van: minden tizedik diákot rendszeresen ér bántalmazás, és ez az arány 2002 óta növekszik. Az online bántalmazás a tanulók ötödét érinti, és mindkét formája csökken az életkor előrehaladtával. A napi több mint 2 órás közösségi médiahasználat és az online kommunikáció előnyben részesítése növeli az áldozattá vagy bántalmazóvá válás kockázatát. A gyermekkori traumák pedig hozzájárulhatnak a szenvedélybetegségek kialakulásához.
Forrás: Online platformok és a bullying megjelenési formái
Szerzők: Jármi Éva, PhD., Várnai Dóra Eszter, PhD.
Az IKT technológia gyors, robbanásszerű fejlődése és az ebből fakadó állandósult információs zaj okán, ami körülveszi a fiatalabb Alfa és Z generációt, különösen fontos felhívni a figyelmet a társadalom atomizációját mesterségesen tovább fokozó homoszexuális propagandára és a drogliberalizációs lobbira, amely látensen a populáris kultúrán keresztül fejti ki hatását, tovább erősítve a visszhang kamra effektust. A drogok használata egyes társadalmi csoportokban gyakrabban fordul elő: így az LMBTQ közösségben is. Egyes kutatások szerint az LMBTQ személyek körében magasabb a drogfogyasztás aránya, ami részben a társadalmi kirekesztettség, részben pedig a közösségi élethez szorosan kapcsolódó partikultúra következménye.
Egyes aktivista mozgalmak és NGO-k a drogokkal kapcsolatos szabályozások enyhítését az LMBTQ jogokkal kapcsolatos küzdelem részeként kezelik, mondván, hogy a „szabad önkifejezés” magában foglalja a tudatmódosító szerek használatának jogát is. Ez a hozzáállás azonban nem veszi figyelembe, hogy a függőség nem csupán egyéni, hanem társadalmi probléma is. A drogok és az identitáspolitika összekapcsolása veszélyes precedenst teremthet, mivel a függőséggel kapcsolatos problémák háttérbe szorulhatnak az ideológiai viták miatt. Egyes politikai csoportok számára a drogpolitika nem egészségügyi kérdés, hanem eszköz a társadalmi küzdelmekben, ami tovább mélyítheti a droghelyzetet.
A homoszexuális emberekre számos mentális betegség lehet élethelyzetükből adódóan fokozottan veszélyes, mint a depresszió, szorongás, öngyilkos gondolatok. Ezen kívül fokozottan jellemző rájuk a szerhasználat, a HIV, HCV és TBC előfordulása, továbbá a chemsex jelenléte. A drogfogyasztás és a mentális egészség, pedig szorosan összefügg. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a drogok használata növeli a mentális betegségek, például a depresszió, a szorongás és a pszichotikus zavarok kialakulásának esélyét.
Ennek fényében a gyermekvédelem eszközrendszerén túlmutatóan a drogellenes politikának is fel kell lépnie a pink washing és az LMBTQ lobbi tevékenysége ellen.
Összességében a drogellenes politika egyik legfontosabb feladata, hogy megakadályozza a kábítószerek elterjedését és minimalizálja azok társadalmi hatásait. A jogi szabályozás, a prevenciós programok és az oktatás mind hozzájárulhatnak a fiatalok védelméhez és egy egészségesebb társadalom kialakításához. Azonban a drogprobléma nem kezelhető pusztán büntetőjogi eszközökkel – szükség van arra is, hogy a társadalom felismerje a szerhasználat mögötti okokat, és hatékony válaszokat adjon rájuk. A modern társadalmakban a digitalizáció, a kulturális változások és az egyéni szabadság kérdései mind hatással vannak a droghasználattal kapcsolatos attitűdökre. Egy fenntartható és eredményes drogpolitika csak úgy működhet, ha figyelembe veszi az egyéni felelősségvállalást, a közösségek szerepét és a folyamatosan változó társadalmi környezet kihívásait.
Források:
https://drogkutato.hu/cikkek/chemsex-online-konferencian-jartunk-a-magyarorszagi-helyzet/
https://index.hu/belfold/2025/03/18/marcius-15-unnep-12-kerulet-iskola-slam-mom-tiltakozas-botrany/
https://onlineplatformok.hu/files/c15baf1d-872b-4ec6-8f47-f69f9e9b4c64.pdf
https://mandiner.hu/hetilap/2022/02/kozelet-lmbtq-gender
