A kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus közötti kapcsolat összetett és sokrétű, amely a világ különböző régióiban és konfliktusaiban figyelhető meg. A két jelenség kölcsönösen erősítheti egymást, és a kábítószer-kereskedelem gyakran fontos bevételi forrást jelent a terrorszervezetek számára. Azokban a régiókban, ahol virágzik a kábítószer-kereskedelem, a terroristacsoportok gyakran kihasználják ezt a lehetőséget, hogy pénzügyi támogatáshoz, fegyverekhez és infrastruktúra-fejlesztéshez jussanak.
A kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus közötti kapcsolat megértése alapvető fontosságú a nemzetközi biztonság garantálása és az erőszak terjedésének megakadályozása érdekében. A szervezett bűnözés és a terrorszervezetek gyakran kölcsönhatásban vannak egymással, amely komoly kihívást jelent a nemzetközi közösség számára.
A kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus összefonódása további kihívások elé állítja a hatóságokat, a nemzetközi szervezeteket és a politikai döntéshozókat a tiltott tevékenységek elleni küzdelemben. E jelenség megértése és hatékony kezelése kiemelt jelentőségű az emberiség globális biztonságát érintő összetett problémák megoldásához.
Ebben a cikkben igyekszünk átfogó képet adni a terrorizmus és a drogkereskedelem közötti kapcsolat mibenlétéről egy-két múltbéli és aktuális példát is megemlítve.
A határokon átnyúló szervezett bűnözés a terrorista-szervezetek egyik fő finanszírozási forrásává vált, megkönnyítve tevékenységüket a világ különböző részein. Bár a terroristacsoportok a tiltott gazdasági tevékenységek széles skáláján (például emberkereskedelem, pénzmosás, olajcsempészet, valamint gyémánt és kulturális műkincsek fosztogatása) érintettek, a politikusok, tudósok és politikai elemzők részéről a terroristacsoportok kábítószer-kereskedelemben való részvétele az, amely jelentős figyelmet kapott. A bűnszervezetek legjövedelmezőbb bevételi forrását jelentő kábítószer-kereskedelem a terroristacsoportok illegális pénzszerzési tevékenységeinek listáján az első helyre került. (Omelicheva & Markowitz, 2019)
A 2015-ös pénzügyi év végén az Amerikai Igazságügyi Minisztérium által összeállított, a legfontosabb kábítószer-kereskedőket és bűnszervezeteket tartalmazó listán szereplő csoportok közül tíz (27 százalék) volt terrorista-szervezetekhez köthető. Az elmúlt két évtizedben a Nemzeti Hírszerzési Tanács, a Kábítószer-ellenes Ügynökség és a hírszerző közösség ügynökségeinek igazgatói által az amerikai kongresszus előtt tett szóbeli és írásbeli vallomások következetesen arra mutattak rá, hogy a transznacionális szervezett bűnözés és a terrorista szereplők közötti szoros kapcsolat folyamatos fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és szövetségeseire. (Omelicheva & Markowitz, 2019)
Mások azonban vitatják a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus közötti kapcsolatot, mivel szerintük az erősen eltúlzott és kevés bizonyítékon alapul. A „drog-terror tézis” számos kritikusa rámutat arra, hogy a kétféle szervezet közötti ideológiai és operatív szakadék kizáró ok lehet, és megakadályozhatja együttműködésüket. (Collier, 2000)
Háttér
A terrorizmust és a drogkereskedelmet csak az 1980-as évek elejétől kapcsolták össze, amikor Fernando Belaúnde Terry perui elnök megalkotta a kábítószer-terrorizmus kifejezést. A fogalmat először latin-amerikai kontextusban azonosították, de máshol is használták már. (Björnehed, 2004) Különböző okokat tulajdoníthatunk annak, hogy a terroristák a bűnözéshez fordultak, mint önfenntartó eszközhöz. Először is, az államilag támogatott terrorizmus (Collins, 2014) visszaszorulása a Szovjetunió összeomlásával és annak Kelet-Európára gyakorolt hatásának csökkenésével azt jelentette, hogy a terrorizmusban részt vevőknek más eszközöket kellett találniuk, hogy eltartsák magukat és fegyvereket szerezzenek.
Másodszor, több olyan országban, ahol terroristacsoportok vannak jelen, sok fiatal munkanélküli és kiszolgáltatott a nem állami szereplők – bűnözők és terroristák – általi foglalkoztatásnak. A terrorizmusban részt vevő iszlám csoportok – különösen Európában – egyre többször toboroznak bűnözői háttérrel rendelkezőket. (Basra, 2019) Ez a toborzás gyakran börtönökben zajlik. (Basra&Neumann, 2016) A terrorizmus és a bűnözés közötti kapcsolat azóta vált nyilvánvalóvá, amióta az Europol elkezdte a bűnözők és terroristák adatbázisainak ellenőrzését a kapcsolatok megállapítása érdekében. (Shelley, 2020)
Harmadszor, a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények gyakran kettős célt szolgálnak. Az együttműködés társadalmi károkat tud okozni, és elősegítheti az emberkereskedőket politikai céljaik elérésében. Gyakran finanszíroznak szociális szolgáltatási tevékenységeket is belőle. Ez legutóbb a mexikói politizáló bűnözői csoportok némelyikénél volt tapasztalható (Sullivan, 2020), de a Hezbollah és a Hamász esetében is régóta hagyomány, és Szíriában is előfordult már (Steenkamp, 2017).
Közvetlen hatások
A bűnözés-terrorizmus szakirodalomban a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus közötti kapcsolat egyik típusa, amikor egy politikailag motivált terroristacsoport bűncselekményekhez folyamodik, ha ezzel a tevékenységgel a csoport ideológiai céljainak elérését segíti. A kábítószer-kereskedelem terrorizmusra gyakorolt hatásának egyik népszerű példája az, amikor egy pénzeszközökre szoruló terrorszervezet a kábítószer-kereskedelemhez vagy a kábítószerek előállításának és szállításának megadóztatásához folyamodik az ellenőrzése alatt álló területen. A Hezbollahot és a tálibokat korábban gyakran említették, mint a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó terroristacsoportok kvintesszenciáját, amelyeknek hosszú múltjuk van a kábítószer-kereskedelemben való ilyen jellegű összejátszásban. Mind a Hezbollah, mind a tálibok a világ konfliktusoktól sújtott területein működnek, ahol burjánzott a kábítószer-termesztés. Mindketten kihasználták a virágzó drogipart és a határokon átnyúló lehetőségeket a kábítószer-kereskedelemre a fegyverek, a készpénz és az emberek mellett. (Omelicheva & Markowitz, 2019) A 2000-es évekre szilárdan beilleszkedtek a bonyolult nemzetközi terjesztési hálózatokba, és messze túlterjeszkedtek a saját területükön és politikai céljaik elérésén. (Hernández, 2013)
Miért is jövedelmező lehetőség a kábítószer-kereskedelem a terroristáknak? A kábítószer-kereskedelem alacsony kockázatú üzlet és a haszon annál nagyobb, minél távolabb realizálódik a kábítószer-termesztés helyszínétől. Továbbá a kábítószer-kereskedelemnek alacsonyak a belépési korlátai, ami azt jelenti, hogy kis csoportok (beleértve a terrorista-szervezeteket) is viszonylag könnyen képesek a kábítószerek megszerzésére, tárolására, szállítására, cseréjére és eladására. Ha a kábítószerekkel kereskedni lehet, akkor azok kényelmes és helyettesíthető erőforrásként szolgálnak a terroristacsoportok számára. A kábítószer eladásából származó készpénz felhasználható fegyverek vásárlására, az újoncok kiképzésének és felszerelésének kifizetésére, propagandakampány folytatására, valamint egyéb műveletek támogatására, ami a terroristacsoportokat tartósabbá, hatékonyabbá és halálosabbá teszi. (Peters, 2009; Piazza, 2012)
A kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus kapcsolatát meghatározó közvetlen kapcsolat egy másik típusa akkor merül fel, amikor a kábítószer-kereskedelmi vállalkozásuk biztonságát kereső bűnözők politikai erőszakot alkalmaznak a nem együttműködő kormánytisztviselők ellen. (Medel, 2012) A mexikói kábítószer-kereskedő szervezetek például a regionális politikai ellenőrzésért folytatott harcuk részeként számos erőszakos támadást hajtottak végre köztisztviselők ellen. Bár a terrorizmus ideológiai indítékai nem mindig voltak jelen ezekben a cselekményekben, ezek az erőszakos kampányok messze meghaladják a kábítószerpiacokon megszokott szintet. (Picarelli, 2012)
A harmadik közvetlen módja annak, ahogy a kábítószer-kereskedelem befolyásolhatja a terrorizmus működését, a bűnszervezetek és a terrorista-szervezetek közötti stratégiai szövetségek kialakulása. Egy terroristacsoport együttműködhet egy pénzmosással és kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó transznacionális bűnszövetkezettel, hogy megkönnyítse a kábítószerek mozgását a terroristacsoport által ellenőrzött területről, és a kábítószereladásból származó pénzt visszacsatornázza a terroristacsoportokhoz. (Hernández, 2013) Egy terroristacsoport pedig készpénzért vagy fegyverekért cserébe fegyveres védelmet nyújthat a kábítószer-kereskedőknek. (Clarke, 2017)
Közvetett hatások
A kábítószer-kereskedelemnek a terrorista tevékenységekre gyakorolt hatása közvetett is lehet az ország tágabb társadalmi és gazdasági környezetének alakításán, és az állam kábítószer-kereskedelemben való részvételén keresztül. Ami az előbbit illeti, az ENSZ és egyes államok többször is aggodalmukat fejezték ki a kábítószer-kereskedelem fejlődésre, békére, biztonságra és az emberi jogokra gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatban. A kábítószer-kereskedelem óriási gazdasági költségekkel is jár, a kábítószerrel való visszaélés megterheli az országok egészségügyi rendszerét, csökkenti a gazdasági termelékenységet, és aláássa a gazdasági intézményeket. A társadalmi és gazdasági hatások mellett a kábítószer-kereskedelem növeli a terrorista erőszak lehetőségét azáltal, hogy bevonja az állami szereplőket és aláássa az állami kapacitást. Amikor az állami szereplők védelmet nyújtanak a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem számára, az lehetővé teszi a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem közötti operatív kapcsolat szempontjából központi szerepet játszó illegális finanszírozási tevékenységek elterjedését. (Omelicheva & Markowitz, 2019)
Az UNODC 2017-es jelentése szerint a kábítószer-fogyasztás okozta károk nagyságrendjét a korai halálozás és rokkantság következtében 28 millió „egészséges” életév elvesztésében becsülik. (Merz, 2018) A magas kábítószer-kereskedelemmel jellemezhető területek egyben a kábítószer-fogyasztás magas szintjével rendelkező területek is. A rehabilitációs létesítmények fenntartása, valamint a kábítószer-használatból eredő fertőző betegségek és különböző orvosi és pszichiátriai állapotok kezelése nagy terhet jelent az állami forrásokra nézve.
Ezek a többletkiadások más szakpolitikai kezdeményezések, köztük az oktatás és a szociális jólét finanszírozásától vonják el a forrásokat, és bár a szegénység, az oktatás és a terrorista tevékenység közötti összefüggésről továbbra is nézeteltérések vannak, (Ross, 1993) egyesek azt állítják, hogy a nélkülözéssel vagy a kiszolgáltatott csoportok politikai marginalizációjával összefüggő valamilyen nagymértékű „feszültség” képes hajlamosabbá tenni másokat arra, hogy szemet hunyjanak, vagy akár részt vegyenek terrorizmussal kapcsolatos tevékenységekben, ha abból előnyük származik. (Omelicheva & Markowitz, 2019)
Irodalomjegyzék:
Basra, R. (2019). Drugs and terrorism: The overlaps in Europe. European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA).
Basra, R., & Neumann, P. R. (2016). Criminal pasts, terrorist futures: European jihadists and the new crime-terror nexus. Perspectives on Terrorism, 10(6), 25-40.
Björnehed, E. (2004). Narco-terrorism: The merger of the war on drugs and the war on terror. Global Crime, 6(3-4), 305-324.
Collier, P. (2000). Rebellion as a quasi-criminal activity. Journal of Conflict resolution, 44(6), 839-853.
Collins, S. D. (2014). State‐Sponsored Terrorism: In Decline, Yet Still a Potent Threat. Politics & Policy, 42(1), 131-159.
Clarke, C. P. (2017). ISIS is so desperate it’s turning to the drug trade. Rand Corporation, 25.
Hernández, J. (2013). Terrorism, Drug Trafficking, and the Globalization of Supply. Perspectives on Terrorism, 7(4), 41-61.
Medel, M. (2012). Narco Violence in Mexico: A Spatial Analysis of Drug-Related Bloodshed. Portal, Issue 7, 2012.
Merz, F. (2018). United Nations Office on Drugs and Crime: World Drug Report 2017. 2017. SIRIUS-Zeitschrift für Strategische Analysen, 2(1), 85-86.
Omelicheva, M. Y., & Markowitz, L. (2019). Does drug trafficking impact terrorism? Afghan opioids and terrorist violence in Central Asia. Studies in conflict & terrorism, 42(12), 1021-1043.
Peters G. (2009). Seeds of Terror: How Heroin is Bankrolling the Taliban and al Qaeda (New York,
NY: St. Martin’s Press)
Piazza, J. A. (2012). The opium trade and patterns of terrorism in the provinces of Afghanistan: An empirical analysis. Terrorism and Political Violence, 24(2), 213-234.
Picarelli, J. T. (2012). Osama bin Corleone? Vito the Jackal? Framing threat convergence through an examination of transnational organized crime and international terrorism. Terrorism and Political Violence, 24(2), 180-198.
Ross, J. I. (1993). Structural causes of oppositional political terrorism: Towards a causal model. Journal of Peace Research, 30(3), 317-329.
Shelley, L. I. (2020). Illicit Trade and Terrorism. Perspectives on Terrorism, 14(4), 7–20.
Steenkamp, C. (2017). The crime-conflict nexus and the civil war in Syria. Stability: International Journal of Security and Development, 6(1), 11.
Sullivan, J. P. (2020). Strategic Notes on Third Generation Gangs. Xlibris Corporation.
