A metamfetamin fogyasztása súlyos testi és lelki következményekkel jár, amelyek gyorsan rombolják az egyén egészségét és életminőségét. A szer rendkívül erős stimuláló hatása miatt hamar kialakulhat a függőség, amelyből kilépni sokszor hosszú és küzdelmes folyamat. A metamfetamin rendszeres használata károsítja az idegrendszert, rontja a döntéshozatali képességet, és súlyos pszichés zavarokat idézhet elő. A függők gyakran elszigetelődnek, kapcsolataik megromlanak, miközben a szer utáni sóvárgás egyre inkább átveszi az irányítást az életük felett. A kezelés nehézségét az adja, hogy a szer erős eufóriát okoz, így a visszaesés kockázata magas még hosszabb absztinencia után is. A kezelési folyamat gyakran több szakterület együttműködését igényli, beleértve az orvosi, pszichológiai és szociális támogatást.

A becslések szerint világszerte mintegy 7,4 millió ember függ a szertől. Többféle egészségügyi kockázattal kell szembenézniük, beleértve a paranoiát, az öngyilkos gondolatokat, a szívproblémákat, a stroke kialakulását, a balesetekből származó sérüléseket és a korai halálozás magasabb kockázatát.[1]

A szerhasználók számára jelenleg elérhető lehetőségek közé tartozik, hogy tanácsadásra járjanak, a detoxikáció vagy megvonás, valamint a hosszú távú bentlakásos rehabilitáció. Azonban ezekhez nehéz hozzáférni, és a kezelést sokan idő előtt abbahagyják. Nagyon sok rehabilitáción átment használó pedig sajnos visszaesik.[2]

A közösségben elérhető, kifinomultabb kezelések – például a kontingenciamenedzsment, amely célok kitűzését és azok eléréséért járó jutalmakat foglal magában – hatékonyabbak, de nem széles körben hozzáférhetők.[3]

Bár nincs jóváhagyott gyógyszer a metamfetamin-használat kezelésére, az orvosok néha olyan meglévő gyógyszereket írnak fel, amelyek ígéretesnek bizonyultak klinikai vizsgálatokban.[4]

Bár világon nincs olyan gyógyszer, amelyet jóváhagytak volna a metamfetamin‑függőség kezelésére. Most viszont egy olcsó, biztonságos és könnyen hozzáférhető készítmény, amelyet évek óta a depresszió kezelésére használnak, ígéretesnek tűnik. A friss, mirtazapinról szóló vizsgálat azt mutatja, hogy akik szedik, képesek csökkenteni a metamfetamin használatát.[5]

Mit tudunk a mirtazapinről?

Az elmúlt évek kutatásai arra utalnak, hogy a mirtazapin nevű antidepresszáns némi reményt kínálhat. Korábban két vizsgálatot végeztek az Egyesült Államokban, egy San Franciscó-i ambuláns kutatóklinikán. Mindkét vizsgálat azt találta, hogy a mirtazapin csökkentette a metamfetamin használatát. Ezeket a kezdeti vizsgálatokat egy kutatóklinikán végezték, kis létszámú betegcsoporttal (60, illetve 120 fő), akiket végig monitoroztak.[6]

A mirtazapint szedő populáció körében nagyobb mértékben csökkent a metamfetamin használat, mint azoknál, akik placebót kaptak (átlagosan 28 napból 7 napos csökkenés a 4,8 naphoz képest). A mirtazapin előnye tehát mérsékelt volt: 2,2 nappal kevesebb használatot eredményezett 28 nap alatt, ez az előny akkor is megfigyelhető volt, ha a résztvevőknek a vizsgálat kezdetén nem voltak depressziósak.[7]

Bár ez a csökkenés kis mértékű, alternatív gyógyszer hiányában ez még is fontos előrelépésnek számít. A kutatók úgy vélik, hogy a mirtazapin közvetlen hatást gyakorol a metamfetamin‑függőségre, függetlenül attól, hogy csökkenti a depressziót.[8]

Ez arra utal, hogy a mirtazapin közvetlenül azokra az agyi rendszerekre hat, amelyek a droghasználat jutalmazó hatásában szerepet játszanak, és helyreállíthatja azokat a pályákat, amelyeket a hosszú távú metamfetamin‑használat károsíthat.

A vizsgálat nem talált váratlan biztonsági problémát a mirtazapin alkalmazásakor a metamfetamin‑függőség kezelésében. A leggyakoribb mellékhatások az álmosság és a súlygyarapodás voltak.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a mirtazapin nem jelent azonnali „gyógyulást” / leszokást a metamfetamin‑függőségre, de mivel világszerte nincs jóváhagyott gyógyszer erre a célra, fontos első lépésnek számít a károk csökkentésében. A szer olcsó, biztonságos, könnyen hozzáférhető, és sok orvos jól ismeri a depresszió kezeléséből. Előnye, hogy otthon szedhető, így nem igényel napi klinikai látogatást vagy szoros orvosi felügyeletet. Mivel lejárt a szabadalma, több olcsó generikus változat is elérhető. Ahhoz azonban, hogy rutinszerűen felírható legyen a függőség kezelésére, a hatóságoknak hivatalosan is jóvá kellene hagyniuk erre a célra, amihez további kutatási bizonyítékokra van szükség.[9][10]

[1] Farrell, M., Martin, N. K., Stockings, E., Bórquez, A., Cepeda, J. A., Degenhardt, L., … & McKetin, R. (2019). Responding to global stimulant use: challenges and opportunities. The Lancet, 394(10209), 1652-1667.

[2] McKetin R. & Arunogiri S. (2026). This common antidepressant helps people cut back on methamphetamine – new study. The Conversation.

[3] Minozzi, S., Saulle, R., Amato, L., Traccis, F., & Agabio, R. (2024). Psychosocial interventions for stimulant use disorder. Cochrane Database of Systematic Reviews, (2).

[4] Coffin, P. O., & Suen, L. W. (2023). Methamphetamine toxicities and clinical management. NEJM evidence, 2(12), EVIDra2300160.

[5] McKetin, R., Shoptaw, S., Saunders, L., Nguyen, L., Clare, P. J., Dore, G. J., … & Berk, M. (2026) Mirtazapine for Methamphetamine Use Disorder: A Randomized Clinical Trial. JAMA Psychiatry.

[6] Coffin, P. O., Santos, G. M., Hern, J., Vittinghoff, E., Walker, J. E., Matheson, T., … & Batki, S. L. (2020). Effects of mirtazapine for methamphetamine use disorder among cisgender men and transgender women who have sex with men: a placebo-controlled randomized clinical trial. JAMA psychiatry, 77(3), 246-255.

[7]McKetin R. & Arunogiri S. (2026).

[9] McKetin R. & Arunogiri S. (2026).