A Drogkutató Intézet örömmel rögzíti, hogy a Nemzeti Drogellenes Stratégia irányainak
megfelelően, alaptörvényi védelmet kap a zéró tolerancia elve. Számos példán láthatjuk, hogy a
legalizációs irány zsákutca. A főleg Nyugat – Európában tapasztalható, erőszakos
drogbűncselekményeknek megálljt kell parancsolni, nem engedhetjük, hogy Magyarországon is
mindennapossá váljanak ezek. Ehhez kellő és megalapozott segítséget jelent a mostani alaptörvény
módosítás.

2025. április 14-én elfogadta az Országgyűlés az Alaptörvény 15. módosítását, amely több jelentős
változást tartalmaz.

A részvételi arány 81,3 % volt, azaz 161 képviselő szavazott, 37 fő pedig nem volt jelen a módosításról
szóló döntésnél. A résztvevők 70,7 %-a, szám szerint 140 képviselő támogatta a változtatásokat, 21
pedig nemmel voksolt.

A szavazás során az ellenzéki Momentum politikusai dudaszóval és molinóval tiltakoztak, amit
Latorcai János levezető elnök rendzavarásként értékelt.

A módosítás célja, hogy válaszokat adjon a világban tapasztalható társadalmi, gazdasági és politikai
folyamatokra, megőrizve Magyarország szuverenitását és hagyományos értékrendjét.

Főbb módosítások:

• Gyermekvédelem: Az Alaptörvény kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi,
szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való
jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.
• Kábítószer-ellenes fellépés: Az Alaptörvénybe bekerült, hogy Magyarországon tilos a kábítószer
előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése. Ez a rendelkezés a kormány zéró tolerancia
politikáját erősíti meg.
• Készpénzhasználat védelme: Alkotmányos szinten rögzítették, hogy mindenkinek joga van
készpénzzel fizetni, ezzel biztosítva a készpénzhasználat védelmét.
• Állampolgárság felfüggesztése: A módosítás lehetővé teszi a magyar állampolgárság
felfüggesztését azon többes állampolgárok esetében, akik Magyarország közrendjére, köz- vagy
nemzetbiztonságára veszélyt jelentenek. Az érintettek kiutasíthatók az ország területéről.

Az Alaptörvénybe bekerülő kábítószer-ellenes állásfoglalás, miszerint „Magyarországon tilos a
kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése” nem csupán szimbolikus
jelentőségű, hanem komoly jogi és társadalmi következményekkel is járhat.

Az Alaptörvény szintjén történő rögzítés lehetőséget ad arra, hogy az erre épülő sarkalatos törvények
és büntetőjogi rendelkezések szigorúbbá váljanak. Ez különösen érintheti a könnyűdrogokkal
kapcsolatos jogalkalmazást, például a marihuána birtoklására vonatkozó jelenlegi szabályokat is.

A kormány által követett drogellenes politika ezentúl alkotmányos szinten is megerősítést nyer. Ez
azt jelenti, hogy a jövőben rendkívül nehéz lesz bármilyen enyhítő vagy liberalizáló drogpolitikai
irányt bevezetni, mivel ehhez kétharmados többségű Alaptörvény-módosításra lenne szükség.

A módosítás ellentmondhat bizonyos nemzetközi trendeknek, különösen azokban az országokban,
ahol a könnyűdrogok legalizációja vagy dekriminalizálása folyamatban van. Ez feszültségeket okozhat
például az uniós drogpolitikák és a magyar jogi szabályozás között.

Az Alaptörvénybe emelt tilalom egyértelmű üzenetet közvetít a társadalom felé, különösen a
fiataloknak: a kábítószerek semmilyen formája nem elfogadható. Ez fokozhatja a drogprevenciós
programok hangsúlyát az oktatásban és a közéletben.

Összességében a kábítószerrel kapcsolatos módosítás erőteljes politikai és ideológiai állásfoglalás,
amely hosszú távon meghatározhatja Magyarország drogpolitikájának irányvonalát – a szigor és a
zéró tolerancia eszközeivel.

Forrás:
https://hu.euronews.com/2025/04/14/mirol-szol-az-alaptorveny-15-modositasa-amirol-hetfon-
szavaz-a-magyar-orszaggyules
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/orszaggyules-alaptorveny-modositas