Középtávon azonban felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik most alvászavar vagy PTSD (poszttraumás stressz zavar) tüneteivel kapnak marihuána tartalmú szereket, amiket rendszeresen szednek, hiszen az bizonyított, hogy a rendszeres használók mintegy 15%-a fizikai függővé válik. Ezeket az embereket ki fogja rehabilitálni, leszoktatni és hol?
Tavaly december 21-én, mintegy karácsonyi ajándékként (hiszen 2023-ban a történelem során először ünnepelték Ukrajnában a karácsonyt a Gergely naptár szerint december 25-én, az eddigi ortodox, a Julianus naptárat követő január 7-e helyett) a Verhovna Rada, az ukrán parlament második olvasatban elfogadta a marihuána legalizálásról szóló jogszabályt. A téma már Zelenszkij elnök kampányígéretei között is szerepelt és megválasztása óta többször benyújtásra került. 2021-ben például azért nem tudták elfogadni a javaslatot, mert egyszerűen nem volt megfelelő számú képviselő a teremben, vagy a képviselők a kissé veszélyes nem szavazat helyett inkább távol maradtak az ülésteremtől. Tavaly július 13-án a parlament első olvasatban elfogadta a szöveget, de aztán a folyamatot blokkolni kellett, mert a képviselők 882 módosító javaslatot nyújtottak be, ami szintén egy törvénytervezet ellehetetlenítésének bevált módszere. A módosító javaslatok közül végül mintegy 100 esetben változott a szöveg, és december 21-én nagy többséggel elfogadták a tervezetet. Ennél a szavazásnál már nem volt semmilyen obstrukció, 248 igen mellett mindössze 14 honatya szavazott nemmel (több mint 70-en vagy tartózkodtak vagy nem szavaztak).
„A 7457. számú törvénytervezet elfogadása egyszerre nagy győzelem a humanizmus számára, és hosszú út kezdete az összes megszavazott norma végrehajtásához. Sok munka áll még előttünk, de az első lépést megtettük. Emberek milliói vártak rá. Mindannyian végre esélyt kaptak egy jobb életminőségre. Szeretnék hangsúlyozni egy fontos pontot: az állam szigorúan ellenőrizni fogja a kannabisz alapú gyógyszerek forgalmazását, és rekreációs célú felhasználása továbbra is tilos marad” – mondta Viktor Liashko egészségügyi miniszter.
A jogszabály szerint a marihuánát orvosi, ipari és tudományos tevékenységekre legális használni, például a kannabisz növények felhasználhatók gyógyszerek előállítására, tudományos kísérletek elvégzésére, valamint fájdalomcsillapító vagy terápiás szerként epilepsziában, Alzheimer-kórban, Tourette-szindrómában, rákban, emésztőrendszeri betegségekben szenvedők, valamint alvászavarok és kábítószer-függőség kezelésében. Ez utóbbi két felhasználási mód az, amiben jelentősen eltér a most elfogadott ukrán jogszabály azoktól a példáktól, ahol az orvosi célú használata valamilyen formában engedélyezett volt a marihuánának. Ugyanis ha belegondolunk, az alvászavar egy nehezen kimutatható és mindenképpen (főleg egy háborúban álló országban, ahol az egészségügyi rendszer a végletekig leromlott és túlterhelt) otthon kezelt betegség. Arról nem is beszélve, hogy nyilvánvaló módon nincs se forrás, se szakember a drogrehabilitációs intézetekben, ha még működnek ezek egyáltalán, így a kábítószer-függőséget is mindenki magának kezeli. Bár egy népszerű magyar meséből tudjuk, hogy „sárkány ellen sárkányfű” a megoldás, mégis ha nem lenne a helyzet ennyire veszélyes, még mosolyogni is lehetne azon, hogy a kábítószer-függőséget kábítószerrel kívánják orvosolni. Az azonban mindenképpen fontos különbség, hogy e két „betegség” esetén a páciens otthon, magának adagolja az orvos által felírt gyógyszert és kórházi kontroll híján maga szabja meg, hogy meddig kell a terápiát folytatnia.
A dokumentum azt is lehetővé teszi az orvosok számára, hogy e-recepteket adjanak ki kannabinoidokat tartalmazó gyógyszerekre, és a betegek maguknál tarthatják ezeket a gyógyszereket (ha van receptjük), valamint az országból legálisan kivihetik, és behozhatják azokat, ha receptjük és a diagnózist igazoló dokumentumuk van. Továbbá lehetőség lesz a kannabisz gyógyszer előállítása céljából történő termesztésére is, ehhez állami engedélyt kell kiváltani. Tehát, ha valaki mondjuk egy gyógyszercég számára termeszt kannabiszt, az állami engedély birtokában ezt megteheti és akkor ez nem minősül magáncélra való termesztésnek, ami továbbra is büntetendő.
A jogszabályt máris számos kritika éri. Mykola Kniazhytskyi, az Európai Szolidaritás parlamenti képviselője szerint „az elfogadott törvény hatástalan lesz, nehéz lesz végrehajtani. Mert létre kell hozni egy elektronikus rendszert, amelynek 6 hónapon belül el kell kezdenie működni, de erre egyáltalán nincs forrás a költségvetésben. A képviselő, nyilván az ukrán viszonyokat jól ismeri, mert egyéb aggályai is vannak: „A törvény azt is megjegyzi, hogy a Nemzeti Rendőrség engedélyére van szükség a kannabisz termesztéshez, ugyanakkor nem határozza meg, hogy pontosan mi legyen ez az engedély, ami lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy úgy értelmezze, ahogy akarja”.
Ugyancsak igen súlyos aggályokat vet fel a beszerzés kérdése. Az ukrán Egészségügyi Minisztérium nyilatkozata szerint: „a hazai termelési mechanizmus elindítása némi időt vesz igénybe, hogy az orvosi kannabiszból származó gyógyszerek gyorsabban eljussanak a beteghez, az első szakaszban a termelés importált nyersanyagokból történik”. Ukrajna gőzerővel törekszik az EU-ba, és a brüsszeli elit mindent meg is tesz annak érdekében, hogy a háborúban álló, nyilvánvalóan semmilyen feltételnek meg nem felelő országot közelebb hozza a tagsághoz. A kérdés már csak az, hogy a fentebb említett importot honnan szeretnék megoldani, amikor EU-s jogszabályok és nemzetközi egyezmények tiltják a kábítószerek kereskedelmét, amely egyezményeket minden uniós tagállam aláírta. Bárhol, ahol az orvosi célú vagy akár a rekreációs célú használat legalizálásán gondolkodnak, vagy meg is lépték, a marihuána vagy a kannabisz kereskedelme továbbra is tiltott és büntetendő. Ez persze elsődlegesen a nyugati típusú demokráciákra igaz, de azt azért nem feltételeznénk, hogy az EU-ba törekvő Ukrajna minisztériuma harmadik világbeli, drogkartellek irányította országokkal kíván szorosabb kereskedelmi kapcsolatra lépni a kellő mennyiségű nyersanyag biztosítása érdekében. Ez esetben viszont marad a feketepiac, amely így óriási fellendülést mutathat, azonban ez a szomszédunkban még akkor is nehezen felbecsülhető veszélyekkel jár, ha a határellenőrzés szigorú és zárt és bár ezen jogszabály szerint legálisan hozhatja ki az ilyen gyógyszert az ukrán állampolgár az országból, ha rendelkezik recepttel, Magyarországon továbbra is a magyar törvényeknek megfelelően kell eljárni.
Középtávon azonban felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik most alvászavar vagy PTSD (poszttraumás stressz zavar) tüneteivel kapnak marihuána tartalmú szereket, amiket rendszeresen szednek, hiszen az bizonyított, hogy a rendszeres használók mintegy 15%-a fizikai függővé válik. Ezeket az embereket ki fogja rehabilitálni, leszoktatni és hol? Ha félév múlva ez a törvény életbe lép, és az elhúzódó háború miatt elkezdi „termelni” a drogfüggőket, ezzel a kérdéssel nem csak Ukrajnában, hanem minden olyan országban szembe kell nézni, ahol a jövőben érkező ukrán menekültek lesznek.
