Olvasási idő: 5 perc

Engedélyezték Ausztráliában a pszichedelikumok orvosi célú használatát

Szerző
Csabai Dorottya
Dátum
2023.02.28.
A pszichedelikus szerek orvosi célú felhasználásának engedélyezésére már több országban, az Egyesült Államok, Kanada és Svájc esetében is láthattunk példát.  Azonban ennek ellenére sincs elég bizonyíték még arra, hogy ezeknek az anyagoknak a hosszútávú hatásait valóban ismerjük. Az MDMA (ecstasy) és a pszilocibin ausztrál gyógyászati célú engedélyezése vajon baklövés vagy eléri-e majd a helyi kormány által kívánt hatást, miszerint ezzel csökkenthetik a használók számát? A döntést még maguk a helyi pszichiáterek is fokozott óvatossággal fogadják ez pedig arra enged következtetni, hogy az eddig látott észak-amerikai példák után ezen szerek használatának szakmai támogatottsága nem egységes és egyáltalán nem evidencia.

Több külföldi hírportál cikkében is megjelent a hír, miszerint Ausztrália február 3-án bejelentette, hogy 2023. július 1-jétől az ausztrál kormányzati hatóság (Therapeutic Goods Administration, TGA), amely a terápiás termékként meghatározott szerek értékeléséért és ellenőrzéséért felelős, az MDMA (ecstasy) és a pszilocibin gyógyászati ​​felhasználását a 9. listáról (tiltott szerek) a 8. listára (ellenőrzött gyógyszerek) sorolja át. Az erre felhatalmazott pszichiáterek innentől már felírhatják majd ezeknek az anyagoknak a használatát olyan kezelésekre, ahol a páciensek depresszióban vagy poszttraumás stresszszindrómában (PTSD) szenvednek. Ezen felül viszont a szerek egyéb felhasználása továbbra is a 9. jegyzék alá tartozik majd, azaz a fenti vegyületek a jövőben is tiltottnak számítanak. Fontos tisztázni, hogy sem az MDMA, sem a pszilocibin nem regisztrált anyagok Ausztráliában, így bár az orvosi felhasználásuk bizonyos körülmények között hamarosan legális lesz, melyhez a pszichiátereknek felhatalmazott szakorvossá kell válniuk, a hozzáférésük erősen korlátozott marad (1).

 

Korábbi cikkeinkben (cikk1, cikk2, cikk3) már többször taglaltuk a témát, miszerint a pszichedelikus szerek (MDMA, pszilocibin, LSD) terápiás célzatú felhasználása egyre több kutatásban jelenik meg. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a jövőben lehet szerepük a pszichoterápiában, azonban fontos hangsúlyozni, hogy lehetséges eredményük záloga a szigorú feltételek mellett történő, tudatos és szakértői, orvosi felhasználás. Korábbi és jelen cikkünkben is arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a mindenféle lapokban közölt, s túlzottan leegyszerűsített módon prezentált orvosi vagy annak ható bizonyítékok miatt a pszichedelikus szerek használata vonzóvá válik a hétköznapi fogyasztó számára is. Ezt mi sem mutatja jobban, mint egy az Egyesült Államokban végzett kutatás (2), melynek eredményei szerint minden harmadik amerikai fontolóra venné ezen szerek használatát segítségnyújtás gyanánt. Nagy kérdés persze, hogy van-e mindenkinek szüksége ilyen szerekre és beavatkozásokra. Ki kell azonban hangsúlyoznunk, hogy a pszichológiailag biztonságos környezet (setting) elengedhetetlen feltétele ezen szerek használatának. Emiatt a fogyasztás és alkalmazás körülményei fontos szerepet játszanak a lehetséges kockázatok kialakulásában és azok csökkentésében. 

 

Megannyi kérdés felmerül az ausztrál kormány döntése kapcsán. Nem volt-e elsietett döntés ez a helyi döntéshozók részéről? Megfelelően fel van-e készülve az ország, de leginkább az orvosok és a polgárok ennek a döntésnek a biztonságos kivitelezésére? Nem járnak-e úgy Ausztráliában ezekkel a szerekkel, mint amit Észak-Amerikában tapasztalhatunk az opiod alapú gyógyszerekkel? Fájdalomcsillapítónak indultak, ma pedig a kanadai és az amerikai opiod-válság kirobbantóiként tekinthetünk a gyógyszerekre. Ausztráliában a felkészültséget azzal próbálják meg biztosítani, hogy a felíráshoz szükséges engedély megszerzéséhez egy pszichiáternek kétlépcsős rendszeren kell végigmennie. Ez magában foglalja azt, hogy egy humánkutatási etikai bizottság és a TGA által adott jóváhagyás is kell, hogy valaki feljogosított felíróvá válhasson. A pszichiátereknek bizonyítaniuk kell, hogy klinikailag biztosítani tudják a kezelési rendet, megfelelően irányítják a kezelési folyamatot, és megteszik a szükséges intézkedéseket a betegek védelme érdekében. Azt, hogy ezek az intézkedések hogyan fognak végbemenni a gyakorlatban, még maga a TGA sem dolgozta ki (3) (4). Ahhoz, hogy ilyen anyagokat biztonságosan alkalmazni tudjanak pszichoterápiák kapcsán, a gyakorlatban körülbelül 5-10 évet kellene a pszichedelikus szerekkel dolgozni. Ez a próbaidőszak meglehetősen hosszadalmas, nem tudván a kezelések lehetséges hosszú távú hatásait. 

 

A varázsgombákból kivonható pszilocibin, illetve a szintetikusan is előállítható tudatmódosító szerek minden területen való felhasználását az ENSZ 1971-es, pszichedelikus szerekről rendelkező konvenciója a pszichedelikus vegyületek első veszélyességi kategóriába sorolta. Az ide tartozó szereknek súlyos egészségkárosodást és függőséget okozó hatásai vannak. Nem meglepő tehát, hogy az ezekkel való kísérletet is csak néhány kutatóhely számára engedélyezik a hatóságok, rendkívül szigorú protokoll mellett. Az országok tekintetében igen megosztónak mondható a hozzáállás, viszont a korábbi évek tendenciájából az látszik, hogy Kanada és az Egyesült Államok is előszeretettel részesíti pozitív elbírálásban az ehhez kapcsolódó kérelmeket, mely után Ausztrália is beállt a sorba, viszont elsőként úgy, hogy legálissá teszi az orvosi felhasználást. Vannak szakértők, akik szerint mindez apró lépés a helyes irányba (5), ugyanakkor ők nem beszélnek arról, hogy hány esetben vezetett katasztrófához az ilyen szerek nem megfelelő használata, elfelejtik az emberi alaptermészetből fakadó következményeket, miszerint hiába minden óvintézkedés, alaposság, néhányan úgy is visszaélnék a rendszer nyújtotta lehetőségekkel, mint ahogy ez történt az opiod-válság kapcsán is. Ezzel kapcsolatosan persze felmerülhet kritikaként, hogy azok, akik ki akarták ezen szereket próbálni eddig is megtehették, de nem látni azon következményeket, hogy mi történik akkor, ha ezek legálissá és hozzáférhető válnak. Mit üzen ezzel a kormányzat a fiatalok és társadalom tagjai számára?

 

Az Egyesült Államokban a pszilocibin dekriminalizálása 2019-ben megkezdődött egyes államokban és nagyvárosokban, ezzel azt elérve, hogy például Oregon állam elsőként engedélyezte a pszilocibin felnőttkori használatát, amit az állam által felhatalmazott szervezetek segítő felügyelete mellett fogyaszthatnak csak, bár az anyag egyelőre nem engedélyezett vizsgálati gyógyszer az Egyesült Államokban (6). Az előrejelzések alapján viszont arra lehet következtetni, hogy az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala 2024-re jóváhagyja az MDMA PTSD-re való kezelését. Ha az európai térképet nézzük akkor Svájc példájával találhatjuk szemben magunkat, ahol korlátozott számban ugyan, de a pszichiáterek felírhatják az LSD-t és az MDMA-t pszichoterápiás kezelésre (7). Úgy gondoljuk, hogy az Ausztráliában végbemenő folyamat hatással lesz más országok jövőbeni, terápiás célokra kínált pszichedelikus szerek használatára, ami magában foglalja az esetleges negatív következményeket is. Sajnos tartanunk kell attól, hogy az egyre könnyebb hozzáférhetőség azt fogja eredményezni, hogy fiatalok ezen felbuzdulva előszeretettel próbálják majd ki őket.  

 

Valószínűleg a minket foglalkoztató kérdésekre való válaszokat csak idővel fogjuk megtudni. Fontos kihangsúlyozni viszont, hogy a kezelt betegségek természete miatt valószínűleg nehéz lesz egyfajta egyensúlyt teremteni, az ezen anyagok orvosi felhasználásának egyes szempontjai között. Nagyon úgy tűnik, hogy messze még a jéghegy csúcsa és nem tudni, hogy ez az intézkedés a kívánt hatást éri-e el, vagy egy újabb lavinát indít el. Egy biztos, hogy az elkövetkezendő időben Ausztráliát többen is figyelemmel fogják kísérni.





Hivatkozások:  
  1. Department of Health and Aged Care (2023.02.03). Notice of final decisions to amend (or not amend) the current Poisons Standard in relation to psilocybine and MDMA, https://www.tga.gov.au/sites/default/files/2023-02/notice-of-final-decision-to-amend-or-not-amend-the-current-poisons-standard-june-2022-acms-38-psilocybine-and-mdma.pdf
  2. Ingalls N. (2022.10.26). Nearly Half of Americans Support Legalization of Psychedelics for Mental Health, Verywellmind https://www.verywellmind.com/psychedelics-and-mental-health-survey-6753410
  3. Department of Health and Aged Care (2023.02.03). Change to classification of psilocybin and MDMA to enable prescribing by authorised psychiatrists, Australian Government, https://www.tga.gov.au/news/media-releases/change-classification-psilocybin-and-mdma-enable-prescribing-authorised-psychiatrists
  4. Department of Health and Aged Care: Authorised Prescribers, Australian Government, https://www.tga.gov.au/resources/resource/forms/authorised-prescribers
  5. Shepherd T. (2023.02.04.) Australian approval of MDMA and psilocybin a ‘baby step in the right direction’, medical experts say, The Guardian, https://www.theguardian.com/australia-news/2023/feb/04/australian-approval-of-mdma-and-psilocybin-a-baby-step-in-the-right-direction-medical-experts-say
  6. Psychedelic Alpha (2023.02.12.). Mapping Psychedelic Drug Policy Reform in the United States, https://psychedelicalpha.com/data/psychedelic-laws
  7. Oehen P and Gasser P (2022). Using a MDMA- and LSD-Group Therapy Model in Clinical Practice in Switzerland and Highlighting the Treatment of Trauma-Related Disorders. Front. Psychiatry 13:863552. doi: 10.3389/fpsyt.2022.863552 
  8. Mental health prescriptions, Australian Governent, Australian Institute of Health and Welfare https://www.aihw.gov.au/mental-health/topic-areas/mental-health-prescriptions
  9. Tullis P. (2021.01.28). The rise of Psychedelic Psychiatry, Feature, Vol 589, 506-509