Az online kábítószer-kereskedelem kiemelt figyelmet kap a hatóságok részéről, különösen a darknet piacainak megjelenése óta, ahol a kábítószer vásárlás és eladás egyaránt lehetséges, minimális lebukási kockázattal. Az illegális piacok mostanra a közösségi média leleményes kihasználásával bővültek, tovább növelve a kereskedelem lehetőségeit. A social média platformok eközben a nekik nem tetsző átlagemberek és/vagy politikusok vegzálásával vannak elfoglalva.
A bűnüldöző szervek régóta foglalkoznak azzal, hogy a darknet – az internet szabályozatlan, ellenőrizetlen része – az illegális kábítószerek, tiltott áruk és szolgáltatások közvetlen értékesítésének egyik legfőbb forrásává vált. A több országokat is összekötő bűnüldözési akciók, melyek során a darknet szolgáltatóinak egyidejű felszámolására törekszenek, mára rutinná váltak. A tiltott áruk közösségi médiában történő értékesítése ugyanakkor rejtett módon, a szemünk előtt zajlik. A kábítószer-kereskedelem az Internet nyilvános, bárki által hozzáférhető területén is elterjedt, ahol egyre több új pszichoaktív anyag (NPS) és gyógyszeripari termék cserél gazdát.
Az Instagram jelenleg a vezető platform a kábítószerek fogyasztóknak történő közvetlen értékesítésében, míg a Facebook a második helyen áll. Ezek a platformok egyfajta félútként szolgálnak az utcai piac és a darknet között. A hibrid piacokon olyan drogvásárlásokat értünk, amelyek részben online zajlanak, de ami fontos, hogy a drogok és a pénz cseréje céljából történő találkozáskor fizikai helyszínt is tartalmaznak. A közösségi média alatt azokat a platformokat értjük, amelyek széles körben elérhetők, és nagyszámú felhasználó számára biztosítanak szabad hozzáférést. Ezen a szinten könnyű a profilok létrehozása, melyek sokszor anonimak és nem visszavezethetőek tényleges személyekhez. Az általuk feltöltött tartalmak elérhetőek és kereshetőek a többi felhasználó számára. A hibrid piacokon olyan drogvásárlásokról van szó, amelyek részben online zajlanak, de ami lényeges, hogy a drogok és a pénz cseréjéhez fizikai találkozók is szükségesek. A közösségi média alatt pedig a széles körben használt, korlátlan hozzáférést biztosító platformokat értjük, ahol könnyedén létrehozhatók profilok, és a felhasználók, illetve azok tartalmai mások számára elérhetők és kereshetők. E meghatározás szerint ebben a tanulmányban kizárjuk a titkosított vagy nem nyilvános platformokat, mint a Wickr Me, a Signal és a Telegram, valamint a telefonalapú piacokat.
Minden közösségi médiavállalat tisztában van azzal a kockázattal, hogy a szervezett bűnözés megtelepedhet az oldalaikon. Emellett azzal is, hogy az erőszak és a bűncselekmények népszerűsítése sérti a felhasználási feltételeiket. A tartalommoderátorok nagyon leterheltek, így a videókat és bejegyzéseket nem minden esetben tudják azonnal eltávolítani. Sokszor ez akkor sem történik meg, ha a nem megfelelő tartalmakat és drogkereskedelmet folytató csoportokat feljelentés is éri.
Hozzá kell tenni, hogy tán nem is erre fordítják a legnagyobb figyelmet. Míg egy, általuk rossznak ítélt szóért nem hogy posztokat, de teljes oldalakat függesztenek fel, nota bene törölnek, addig a drogkereskedelmet kiszolgáló oldalak háborítatlanul működhetnek úgy, hogy minimum az Unióban mindenhol teljes tiltás alá esik a drogkereskedelem.
Egy egyszerű keresés a potenciális vásárlót olyan oldalakra terelheti, ahol kábítószer termékek találhatók, melyek gyakran szintetikusak. A kábítószer-használatról szóló közösségi médiafelvételek aggodalomra adnak okot, mivel a fiatalok körében növekedés tapasztalható a tiltott szerek vásárlása iránti érdeklődést illetően. Az elmúlt években egyre több médiabeszámoló tárta fel, hogy a közösségi médiában zajló drogkereskedelem hogyan vezet a drogfogyasztás veszélyének való kitettségtől a tényleges használatig. A közösségi média drogkereskedelme potenciálisan elérhetővé teszi a drogokat olyan fiatalok széles csoportjai számára is, akik korábban nem kerültek kapcsolatba velük. Emellett a széles körben elérhető drogok választéka arra csábíthatja a felhasználókat, hogy egyetlen szer használatáról áttérjenek többféle drog fogyasztására – ez egy olyan jelenség, amelyet a darknet piacokon is megfigyeltek (Barratt és mtsai, 2016). Dániában, Svédországban és Izlandon is magas szintű kábítószerkereskedelmet mutattak ki olyan nyílt közösségi média platformokon, mint a Facebook és az Instagram.
Oksanen és munkatársai (2021) kimutatták, hogy az online kábítószer-vásárlás alacsonyabb szintű önkontrollal, nagyobb pszichológiai distresszel és túlzott viselkedéssel járt együtt.
A brit Volteface nevű drogellenes érdekvédelmi szervezet 2019-ben végzett felmérése során a Facebook, az Instagram és a Snapchat platformokon megkérdezett 16-24 évesek 24%-a jelezte, hogy találkozott közösségi médiában eladásra kínált tiltott drogokkal. A leggyakrabban látott anyagok között szerepelt a kannabisz, a kokain, az MDMA/ecstasy és a Xanax, ebben a sorrendben. Katya Kowalski, a Volteface stratégiai vezetője a Newsweeknek elmondta, hogy a közösségi média egyre népszerűbb médium lett a fiatalok elérésére és a kábítószerek eladására.
Megfelelő felügyelet nélkül a közösségi média felületei lehetővé teszik a drogkereskedők számára, hogy kényelmesen megtalálják az érdeklődő ügyfeleket. Emellett az embereket tudtukon kívül veszélyes közösségi oldalaknak is kiteszi. A barátságos kezelőfelület, a közvetlen üzenetküldési lehetőségek és a rendkívül erős hálózatépítő hatás miatt a kereskedők és szervezetek az olyan platformokon, mint a Facebook és az Instagram, gyorsan és kényelmesen bővítik ügyfélkörüket.
A Facebook a világ lakosságának közel egyharmadát éri el, akik közül több millióan fiatalok. A kizsákmányolás lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok, és a Facebook nehezen tudja következetesen megvédeni a felhasználók biztonságát. Az elmúlt évtizedben milliárdokat fektettek biztonsági intézkedésekbe, és ma a vállalat algoritmusokra, harmadik fél által végzett ellenőrzésre, a felhasználók által kitöltött jelentésekre és egy speciális biztonsági csapatra támaszkodik a platformok felügyelete során. Sajnos ezek az intézkedések különböző mértékben voltak sikeresek. Mivel a gyorsan növekvő felhasználói bázis ellenőrzésére korlátozott kapacitással rendelkezik, a potenciálisan káros tartalmakat nem mindig azonosítják és távolítják el.
A Meta egyik szóvivője a következőt nyilatkozta a témával kapcsolatban: „Az illegális drogok értékesítése ellentétes az irányelveinkkel, és azon dolgozunk, hogy ezeket a tartalmakat megtaláljuk és eltávolítsuk a szolgáltatásainkról. A Meta proaktívan együttműködik a bűnüldöző hatóságokkal az illegális drogok értékesítésének és terjesztésének visszaszorítása érdekében.” – tette hozzá.
Ma Magyarországon a Facebook-csoportokban a legnagyobb kereslet a „cukor” nevű anyagra mutatkozik, amely valószínűleg az N-etilpentedront (NEP) jelenti. Ez egy fenetilamin alapú dizájnerdrog, amely szerkezetileg és farmakológiai hatásait tekintve hasonlóságot mutat más, rokon szintetikus szerekhez, például az MDMA-hoz. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy a „C listás” anyagok száma folyamatosan növekszik, és az ellenőrzésük egyre nagyobb kihívást jelent. A közösségi média oldalakon is leginkább a szintetikus kábítószerekkel folytatják a kereskedelmet.
A N-etilpentedronnal való visszaéléshez kapcsolódó káros hatások közé tartozik a túlzott izzadás, álmatlanság, kitágult pupillák, túlmelegedés, hányás, nyugtalanság, zavartság, paranoia, hasi fájdalom, szívmegállás, légzési elégtelenség, kóma, és akár halál is. Ezen kívül néhány Reddit-felhasználó a szűkült erek és a duzzadt ajkak megjelenését is jelentette mellékhatásként. Az N-etilpentedron jelentős aggodalomra ad okot erőteljes pszichoaktív hatásai, az általa jelentett súlyos egészségügyi kockázatok sokfélesége, valamint növekvő népszerűsége miatt, különösen a fiatalok körében. Az új típusú és változatos szintetikus katinonok folyamatosan megjelennek.
Forrás:
Latin American Drug Cartels Are All Over Instagram, Facebook, and TikTok
2022edmr_socialmedia_full.pdf
Human Traffickers and Drug Dealers Exploit Social Media to Expand Markets – Newsweek
US investigating Meta for role in illicit drug sales, WSJ reports | Reuters
The Rising Trend of N-Ethylpentedrone: A Deep Dive
