A múlt árnyéka – hogyan lett Ukrajna a szervezett bűnözés melegágya? A Stringency
Index alapján kutakodtunk.

Stringency Index (magyarul: „szigorítási index”) egy számszerűsíthető, 0–100 közötti mutató,
amely azt méri, hogy egy Kormány milyen szigorú intézkedéseket vezet be egy adott
időszakban egy járvány (pl. COVID19) ellen. A magasabb érték azt jelenti, hogy több
korlátozás vagy szigorúbb szigorítások vannak érvényben. Ez méri, hogy pl. Ukrajna milyen
intézkedéseket vezet be a droghasználat ellen, ami az EU alapvető kritériuma. Az index –
ahogy az Oxfordi kutatócsoport meghatározta – nyolc fő indikátorból tevődik össze :

1. Oktatási intézmények bezárása – iskolák, egyetemek.
2. Munkahelyek szabályozása – home office, kötelező zárva tartás.
3. Tömegközlekedés korlátozása – leállás, menetrend csökkentés.
4. Publikus rendezvények tiltása – sportrendezvények, koncertek.
5. Összejövetelek korlátozása – magánszemélyek közti találkozások.
6. Belföldi utazások szabályozása – régiók közti mozgás korlátozása.
7. Nemzetközi utazási szabályozás – határzárlat, karanténkötelezettség.
8. Otthoni tartózkodás kötelezettsége – kijárási tilalom.

Ukrajna a Szovjetunió felbomlása óta küzd az államszervezetet mélyen átszövő korrupcióval
és szervezett bűnözéssel. A Global Organized Crime Index 2021-es jelentése szerint az ország
a világ egyik leginkább bűnözéssel fertőzött állama lett, Európában pedig a harmadik helyen
szerepelt. A hagyományos bűnszervezetek – a szovjet időkből örökölt „vor v zakone”
csoportok – működése a 2000-es évekre tökéletesen beépült az ukrán politikába és
gazdaságba. Drogcsempészet, emberkereskedelem, fegyverkereskedelem és fekete-tengeri
csempészhálózatok jellemezték a szervezett bűnözés struktúráját. Az orosz-ukrán háború
2022-es kirobbanása nemcsak a lakosság életét forgatta fel, de a bűnszervezetek működését is
radikálisan megváltoztatta. Sokáig az ukrán és orosz bűnözői csoportok szoros
együttműködésben tevékenykedtek – ez a szövetség azonban a háború kitörésével felbomlott.

Számos ukrán bűnözői kör egyértelműen elhatárolódott az orosz fél támogatásától. Egy neves
ukrán bűnöző nyilatkozata szerint: „Tolvajok vagyunk, minden állam ellen vagyunk, de most
Ukrajna mellé álltunk.” A hadiállapot, kijárási tilalmak, besorozás katonai szolgálatba és a
frontközelség miatt azonban számos illegális tevékenység ellehetetlenült. A háborús káosz
azonban nem a bűnözés végét hozta, csupán új formát adott neki. A globális bűnözési
trendeket vizsgáló GI-TOC jelentése szerint Ukrajna szintetikusdrog-piaca 2023-ra drámai
növekedést mutatott. A katonák és civil lakosság körében megnövekedett a pszichoaktív
szerek iránti kereslet, amit Telegramon, taxikon és postán keresztül szolgáltak ki a
bűnszervezetek. A frontvonal közelsége, a rendfenntartás gyengülése, valamint a
humanitárius segélyekkel való visszaélések mind új lehetőségeket kínáltak a bűnözőknek.
Egyes elemzések szerint a háború befejezését követően a hazatérő veteránok egy része
újraértelmezett szerepet kaphat a szervezett bűnözésben – különösen mivel kiképzésük,
felszerelésük és traumáik veszélyes elegyet alkotnak.

Ukrajna szervezett bűnözési problémái történelmi, gazdasági és politikai gyökerekkel
rendelkeznek. A Szovjetunió öröksége, a gyenge állami intézményrendszer és a korrupció
hosszú ideje lehetővé tették, hogy bűnszervezetek beépüljenek az államba. Az
oligarcharendszer nemcsak gazdasági monopóliumokat épített ki, de védelmet is nyújtott
bűnözői hálózatoknak. A 2022-ben kezdődő háború sokkhatásként érte az ukrán alvilágot.
Megszakította a tradicionális bűnözési útvonalakat (pl. kábítószer-tranzit,
embercsempészet). Több bűnözői csoport elhatárolódott az orosz maffiától, így egyfajta
„patrióta alvilág” is megjelent – ez morálisan ugyan kétes, de strukturálisan újdonság. Az
Ukrajnába érkező nyugati fegyverszállítmányok egy része eltűnt. Ez nem csak belbiztonsági,
de globális fenyegetést is jelent: más konfliktuszónák is fegyverhez juthatnak.