Olvasási idő: 10 perc

Fiatalság, bolondság? A deviáns szubkultúra varázsa

Szerző
Baráth Noémi Emőke
Dátum
2021.05.19.

Gyakran hallani az idősebb korosztálytól, hogy mennyire mások a mai fiatalok. A generációk másképp kapcsolódnak egymáshoz a XXI. században, mint korábban. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy vajon miért kezd el valaki kábítószert használni és miért ragad egy deviáns szubkultúrában.

Az individualizmus és a modern társadalmi berendezkedés hatással voltak a család funkcióira is.  Már egyre kevésbé számít a családnak való megfelelés, főleg a kamaszkorban, amikor a fiatalok keresik az identitásukat és bontogatják szárnyaikat, feszegetik a határokat. Mint ismert, a családi minta helyét egyre inkább átveszi a kortárs csoportoknak való megfelelés.

Ebben az átalakuló társadalomban, ahol egyre inkább a fogyasztás határozza meg az egyéneket, számos kockázattal is számolni kell. Egyik ilyen kockázat a veszély átértékelődése az élet számos területén. Manapság a fogyasztás az önmegvalósítás részét képezi és általa egy olyan élettérben találjuk magunkat, ahol egyre több döntést kell hozni. A fiatalok pedig azzal szembesülnek, hogy sorozatos döntéshelyzetbe kerülnek, amire nem mindenki képes a társadalmi normáknak megfelelően reagálnia. Egyes társadalmi csoportokban ez az „új helyzet” bizonytalanságérzetet kelt.  Nem szabad megfeledkeznünk a fiatalok mindennapjait átszövő hedonista elemeket sem, amelyek szintén a fogyasztói társadalom hozadékának tekinthetjük. Ennek a kialakult társadalmi jelenségnek egyesek nyertesei lesznek, mások inkább vesztesei. Az utóbbiak inkább sikertelenségnek élik meg a kialakult helyzetet és frusztrálódnak, visszahúzódnak és egy szubkultúra világában kezdik el identitásukat építeni. Számos esetben drogos szubkultúrák tagjai lesznek, ahol az ideálisnak vélt státuszt könnyebben elérik, így teljesül a mindenki által vágyott állapot, hogy elfogadnak a társaim.

Korábban a szubkultúrák bizonyos társadalmi rétegekhez kötődtek. A ’90-es évektől a szubkultúrák modernizálódását figyelhetjük meg, amelyek bizonyos választott értékek alapján szerveződnek közösséggé, teret adva az egyes egyéneknek identitásuk kialakítására és annak kifejezésére. A téma aktualitásának szempontjából a deviáns szubkultúrák kategóriájába sorolható drogos közösségek említése fontos.

A drogos szubkultúrák kialakulása az 1960-as évekre tehető és a hippikhez köthető. Ők olyan alternatív értékrendszert alakítottak ki, amelyben a droghasználat a középosztálybeli értékektől való eltávolodás, a társadalomból való kivonulás szimbolikus eszköze volt. Az 1980-as években az Egyesült Királyságból kiinduló partikultúra is meghatározó jelentőséggel bír. Ez a jelenség Magyarországot a ’90-es évekre érte el, a hippi kultúrával ellentétben nem a társadalomból való kilépést hirdeti, és nem fordul ellene. A partikultúrában történő szerhasználat alkalmi jelleget ölt, nem szövi át a benne lévők teljes életét.

A drogos szubkultúrákat olyan csoportoknak is tekinthetjük, melynek tagjai között laza kapcsolat van, amit a droghasználathoz fűződő érték- és jelentésrendszerként értelmezhetünk.

A fiatal szerhasználók új, egységes, ha úgy tetszik lázadó norma- és viselkedésrendszert tesznek magukévá, amelyet az uralkodó társadalmi rend, a közmegegyezés normasértő-, deviáns viselkedési formának tekint. Így a szerhasználó szubkultúra saját, jól megkülönböztethető értékkel, viselkedési normákkal, nyelvi fordulatokkal, szertartásokkal, szerephelyzetekkel rendelkezik Az egyes drogos szubkultúrák vonásait, a fogyasztók életstílusát például a használt drog jellege nagymértékben meghatározza. Ennek alapján a drogfogyasztók a heroin-használatot magasabb presztízsűnek tartják a kokainhasználatnál, illetve a nem injektálás útján történő használatot a társadalom által elfogadottabbnak, kevésbé deviánsnak ítélik.

A drogfogyasztás meglehetősen széles skálán mozog, a könnyű drogoktól a kemény, fizikai függőséget okozó szerek használatáig. Megkülönböztethetünk legális (cigaretta, alkohol) és illegális drogokat (marihuána, speed, kokain, heroin). Az illegális kábítószerek további csoportra bonthatóak: kannabisz termékek, hallucinogének, stimulánsok és opiátok. A fiatalok által leggyakrabban használt, nagy népszerűségnek örvendő, természetes alapú marihuána, továbbá a hasis és hasisolaj. A legismertebb hallucinogén az LSD és a varázs gomba. A központi idegrendszert élénkítő szerek a stimulánsok, amelyek lehetnek természetes alapanyagúak (Kokain), fél szintetikusak (Crak) vagy szintetikusak, mint például a speed és az extasy, amelyek előállítása illegális laborokban zajlik.

A mák gubójából nyert opiumot használják többek között a heroin előállításához is, mely az opiátok (opium, morfium, máktea) legjelentősebb képviselője. A rendszeres használóknál komoly lelki és fizikai függőség alakul ki, mivel a fogyasztás védettség, egység és melegség érzését, önkontroll, önértékelés emelkedését eredményezi. Erre a drog fajtára jellemző az intravénás úton történő használat, amely fokozott kockázattal jár és teret ad komoly betegségek terjedésének.

A negatív önmeghatározás, a szerepnormák kuszasága, a kudarccal végződő identitásépítő interakciós folyamatok negatívan befolyásolják. Többek között ennek következtében vezethetnek az egyén identitásának zavarai deviáns viselkedésformákhoz. A deviáns személyiség kialakulásának egy lényeges mozzanatára mutat rá ugyanakkor az ún. minősítés vagy stigmatizációs elmélet, amely szerint az egyén nem feltétlenül attól válik deviánssá, hogy normaszegő módon viselkedik, hanem attól, hogy a környezete őt deviánsnak minősíti, és ennek megfelelően viszonyul hozzá. A társadalom által visszatükrözött kép hatására az egyén önképe is megváltozik, és megkezdődik a személyiség átalakulása. A helyzetet súlyosbítja, hogy a megbélyegzés rendszerint együtt jár a kirekesztéssel. Így az egyén elindul egy olyan úton, amely szükségszerűen a deviancia fokozódásához és állandósulásához vezet, amely folyamatot akár valós dezintegráció, kirekesztés követ.

A kirekesztést követően végbemenő folyamatot a szociológiában deviáns karriernek nevezik. Ennek során nem csak a deviáns viselkedés „technikáit” tanulja meg az egyén, hanem a deviancia lényegét képező viselkedés módjait, stílusjegyeit is. A deviáns személyiség kialakulását követően az egyén nagyon nehezen téríthető vissza a konform életútra. Az általános deviáns viselkedésformák és „karrier” fogalmát fontos meghatározni: a társadalom által címkézett deviáns személynek megrendül az identitása, ennek következtében olyan csoportokhoz fordul, amelynek tagjai hasonló minősítésben részesültek, ezért az egyén egyenrangúnak érezheti magát. Szakít a társadalmi normákkal és a csoporton belüli új értékeket veszi fel, és a lázad a szabálykövető csoportok és azok normái ellen, amelyek kirekesztették, vagy be sem fogadták

Felhasznált irodalom

ANDORKA R.- CSEH-SZOMBATHY L. – VAVRÓ I.- ELEKES ZS. – GAZSÓ F. – GYENEI M. (1997): A társadalmi problémák szociológiája. Budapest: BKE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék: 129-136) 

BECK U.( 2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. ARTT- Századvég, Budapest

DEMETROVICS ZS. (2003). Droghasználat: öngyógyítás, élménykeresés és tárasas hatások. Magyar orvos, 9, 1-3.

GÁBOR K. (1996): Társadalmi átalakulás és ifjúsági korszakváltás. Educatio Füzetek, Vol. 2.

GOFFMAN  E. (1967), Interaction Ritual: Eassay on Face to Face Behavior. New York: Harper and Row

Hung-En Sung- Carrie Tabachnick, Li Feng(2000): Heroin injection among addicted felons: testing extant theories. Deviant Behaviour: An Interdisciplinary Journal, 2000, 21, 5. 21:381-406.

KABAI I. (2007). A magyar egyetemisták és fősikolások életútja.élettervei 2004-ben. In: Somlai P. (szerk..) Új ifjúság . Napvilág Kiadó, Budapest, 111-154.

LUCCHINI, R.(1985): Young drug addicts and the the drug scene. Bulletin on Narcotics, 1985.37 (2-3).

MÜLLER A (2008).:Barkácsolt identitások. In:Autonóm életstílus – Extrém színterek, Replika 64-65. (2008. december)

STEPHANS, R. C. (1985): The sociocultural view of heroin use:toward a role-theoretic model. Journal of Drug Issues, 1985. 15:433-446.

WALLACE, C. (2006): Ifjúság, család, polgárrá válás. In: Gábor K. Jancsák Cs. Szerk: Ifjúságszociológia. Szemelvények Belvedere, Szeged. 300-334

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik

2020.10.21
6 perc olvasási idő
Dizájner drogok használatának szankcionálása Magyarországon
Az elúlt tíz év büntetőjogi reakciói
2020.10.21
3 perc olvasási idő
Kérsz egy slukkot? – ez vár rád, ha drogot találnak nálad!
A kábítószer használat szankcionálása 
2020.10.17
8 perc olvasási idő
Hogyan érhetjük el a megváltozott tudati állapotot szermentesen?
A megváltozott tudati állapotok jelenségvilága végtelenül gazdag, érdemes megismerni, azonban fontos tisztában lennünk vele, hogy ez szerhasználat nélkül is elérhető!