Gyakran hallani az idősebb korosztálytól, hogy mennyire mások a mai fiatalok. A generációk másképp kapcsolódnak egymáshoz a XXI. században, mint korábban. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy vajon miért kezd el valaki kábítószert használni és miért ragad egy deviáns szubkultúrában.
Az individualizmus és a modern társadalmi berendezkedés hatással voltak a család funkcióira is. Már egyre kevésbé számít a családnak való megfelelés, főleg a kamaszkorban, amikor a fiatalok keresik az identitásukat és bontogatják szárnyaikat, feszegetik a határokat. Mint ismert, a családi minta helyét egyre inkább átveszi a kortárs csoportoknak való megfelelés.
Ebben az átalakuló társadalomban, ahol egyre inkább a fogyasztás határozza meg az egyéneket, számos kockázattal is számolni kell. Egyik ilyen kockázat a veszély átértékelődése az élet számos területén. Manapság a fogyasztás az önmegvalósítás részét képezi és általa egy olyan élettérben találjuk magunkat, ahol egyre több döntést kell hozni. A fiatalok pedig azzal szembesülnek, hogy sorozatos döntéshelyzetbe kerülnek, amire nem mindenki képes a társadalmi normáknak megfelelően reagálnia. Egyes társadalmi csoportokban ez az „új helyzet” bizonytalanságérzetet kelt. Nem szabad megfeledkeznünk a fiatalok mindennapjait átszövő hedonista elemeket sem, amelyek szintén a fogyasztói társadalom hozadékának tekinthetjük. Ennek a kialakult társadalmi jelenségnek egyesek nyertesei lesznek, mások inkább vesztesei. Az utóbbiak inkább sikertelenségnek élik meg a kialakult helyzetet és frusztrálódnak, visszahúzódnak és egy szubkultúra világában kezdik el identitásukat építeni. Számos esetben drogos szubkultúrák tagjai lesznek, ahol az ideálisnak vélt státuszt könnyebben elérik, így teljesül a mindenki által vágyott állapot, hogy elfogadnak a társaim.
Korábban a szubkultúrák bizonyos társadalmi rétegekhez kötődtek. A ’90-es évektől a szubkultúrák modernizálódását figyelhetjük meg, amelyek bizonyos választott értékek alapján szerveződnek közösséggé, teret adva az egyes egyéneknek identitásuk kialakítására és annak kifejezésére. A téma aktualitásának szempontjából a deviáns szubkultúrák kategóriájába sorolható drogos közösségek említése fontos.
A drogos szubkultúrák kialakulása az 1960-as évekre tehető és a hippikhez köthető. Ők olyan alternatív értékrendszert alakítottak ki, amelyben a droghasználat a középosztálybeli értékektől való eltávolodás, a társadalomból való kivonulás szimbolikus eszköze volt. Az 1980-as években az Egyesült Királyságból kiinduló partikultúra is meghatározó jelentőséggel bír. Ez a jelenség Magyarországot a ’90-es évekre érte el, a hippi kultúrával ellentétben nem a társadalomból való kilépést hirdeti, és nem fordul ellene. A partikultúrában történő szerhasználat alkalmi jelleget ölt, nem szövi át a benne lévők teljes életét.
A drogos szubkultúrákat olyan csoportoknak is tekinthetjük, melynek tagjai között laza kapcsolat van, amit a droghasználathoz fűződő érték- és jelentésrendszerként értelmezhetünk.
