A pszichoaktív szerek elleni küzdelem újabb mérföldkövéhez érkezett: 2024 júliusában hét új anyag került fel a magyarországi „C listára”, amely a dizájner drogok forgalmazásának szigorítását szolgálja. Az új szabályozással a hatóságok célja a kábítószer-használat visszaszorítása és a közegészség védelme, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekben élők körében egyre népszerűbb, de gyakran súlyos egészségügyi kockázatot jelentő szintetikus anyagokra.
A kormány 2012. április 3-án léptette életbe azt a rendeletet, amely a pszichoaktív anyagok három jegyzékét különbözteti meg. Az „A lista” a kábítószerek jegyzéke, a „B lista” a pszichotróp anyagok jegyzéke, a „C lista” pedig az új pszichoaktív anyagok jegyzéke. Utóbbi, jogilag kábítószernek nem minősülő, jobbára szintetikus pszichoaktív szerek kínálata az elmúlt években soha nem tapasztalt méretűre bővült. Létrehozásával a kábítószergyanús anyagok az eddiginél jóval gyorsabban kerülhetnek tiltás alá. A C listán lévő szerek ellenőrzésére, (hogy valóban kábítószernek minősül-e) egy év áll rendelkezésre, de már ezen idő alatt is a kábítószerre vonatkozó tiltó szabályok, a zéró tolerancia érvényes ezekre a szerekre is.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára júliusban jelentette be, hogy hét új olyan pszichoaktív szer került fel a listára, amelyek gyorsan terjedtek a piacon és jelentős kockázatot jelentenek az egészségre. Ezek a szerek különösen nagy veszélyt jelentenek a használókra nézve, hiszen összetételük és hatásuk sokszor bizonytalan, ezért beláthatatlan következményekkel járhat a fogyasztásuk. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy folyamatos a versenyfutás a droglaborok és a rendőrség között, ezért fontos, hogy a tiltott szerek listája rendszeresen frissüljön és a rendőrök mielőbb fel tudjanak lépni a legújabb szerek terjesztőivel szemben is.
A hét újonnan listára vett anyag közül Magyarországon eddig négy jelent meg, amelyek szintetikus és félszintetikus kannabinoidnak, ismertebb nevén herbálnak minősülnek. Az ebbe a kategóriába tartozó anyagokat 39 lefoglalásban azonosította a rendőrség. A további három anyag közül egy szintetikus LSD-származék, egy anyag nyugtató-altató hatású, egy pedig a nitazének csoportjába tartozó szintetikus opioid származék, amely súlyos egészségkockázatot jelenthet, kis dózisban is hatékony vegyület, így a túladagolás kockázata nagy. Korábbi elemzésünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy ezeknek a nitazén származékoknak hatására 2023-ban például Észtországban és Lettországban kiemelkedően megnőtt a drogfogyasztás okozta halálesetek száma, ugyanis közel 100 használóval végzett a szer, miközben Franciaországban és Írországban rengeteg túladagoláshoz vezetett.
A „C lista” folyamatos frissítése azért rendkívül fontos, mert lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy gyorsabban reagáljanak az új pszichoaktív szerek megjelenésére, és ideiglenesen tiltottá tegyék azokat, amíg a laboratóriumi vizsgálatok nem igazolják véglegesen a drogjellegüket. Az idén nyáron listára került hét új anyag már egy évig biztosan tiltott státuszban marad, amíg a kutatók további részletes elemzéseket végeznek.
Az ideiglenes tiltás hatékony eszköz a közegészség védelme érdekében, különös tekintettel arra, hogy a dizájner drogok gyakran ismeretlen kémiai összetételűek. Emellett a dizájner drogok által előidézett megváltozott tudatállapot nagyon sokrétű lehet, a nem megfelelő környezetben történő fogyasztásuk pedig sok esetben szuicid gondolatokat is gerjeszt, tehát kiszámíthatatlan hatásuk egyenesen életveszélyes. Ráadásul az újonnan felkerült anyagok között szerepel több szintetikus anyag, amely súlyos mérgezéseket és akár halálos kimenetelű túladagolásokat is okozhat.
Rétvári Bence közleményében azt is kiemelte, hogy a magyar büntető törvénykönyv határozott és szigorú fellépést biztosít a hatóságok számára a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőivel szemben. A monitorozási rendszer hatékony működését jól mutatja, hogy amennyiben megjelenik egy új pszichoaktív anyag, már lehetőség van a lefoglalásra és a büntetőeljárás elindítására is.
Az állam feladata, hogy gyorsan reagáljon az újonnan megjelenő szerekre, hiszen ezek előállítói igyekeznek egy lépéssel a szabályozások előtt járni, folyamatosan módosítva az anyagok kémiai szerkezetét. A drogkereskedelemben résztvevők büntetésének szigorításáról szóló cikkünkben is rámutattunk arra, milyen fontos, hogy a tiltott vagy szabályozott kábítószerek listája rendszeresen frissítésre kerüljön. A magyar szabályozás lényege éppen ebben rejlik, ugyanis a tiltólistára nemcsak konkrét anyagok kerülnek fel, hanem úgynevezett törzsképletek is, amik bizonyos vegyületcsoportokat a közös kémiai szerkezeti részek alapján határoz meg, ezáltal a későbbiekben forgalomba kerülő változatok birtoklása, árusítása automatikusan büntethetővé válik. Az új pszichoaktív anyagok listája jelenleg 339 egyedi vegyületet tartalmaz.
A „C lista” folyamatos bővítése elengedhetetlen a közbiztonság fenntartásához és a lakosság védelméhez. A tiltott vegyületek gyors azonosítása és szabályozása megakadályozza, hogy ezek az anyagok szélesebb körben elterjedjenek, különösen a fiatalok körében, akik fokozott veszélynek vannak kitéve. Emellett lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy hatékonyabb szankciókat alkalmazzanak a tiltott drogokat terjesztő bűnözői csoportokkal szemben, ezáltal elősegítve a közbiztonság növelését és a társadalom egészségének megóvását.
Az új szerek tiltólistára való felkerülése tehát nem csupán adminisztratív lépés, hanem komoly jelentőségű intézkedés a drogpiac szabályozása, a fogyasztók védelme és a közösség biztonságának megőrzése érdekében.
Forrás:
https://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12037.pdf
https://drogkutato.hu/cikkek/minden-eddiginel-halalosabb-uj-szintetikus-kabitoszer-terjed-europaban/
https://drogkutato.hu/cikkek/az-ongyilkossagi-krizis-es-a-droghasznalat-osszefuggesei/
