Egy húszéves fiatal halála rázta meg nemrég az internetet. Élőben közvetítették a TikTokon, ahogy
halálra drogozza magát. A közvetítés alatt egyesek próbálták leállítani, mások viszont bátorították. A
dílere, aki közvetítette az egész esetet, hiába látta, hogy baj van, nem hívott mentőt, inkább folytatta
a live-ot. Végül már késő volt.

Ez az eset nemcsak tragédia, hanem vészjelzés is. Egy olyan valóságé, ahol az online tér és a közösségi
média egyre inkább a droghasználat propagandájának melegágyává válik.

A közösségi médiában, főként a TikTokon, Instagramon, YouTube-on egyre több olyan tartalom
jelenik meg, amely burkoltan vagy akár nyíltan népszerűsíti a droghasználatot. A drogfogyasztás
megjelenik zenékben, trendvideókon, mémeken, vicceken keresztül. A fiatalok egy része már nem
veszélyforrásként tekint a szerekre, hanem a szabadság, a lázadás, és a „cool életérzés” részeként.
Pedig ezek a tartalmak nem szórakoztatnak, hanem mérgeznek.

A platformok algoritmusai gyakran még rá is erősítenek erre a hatásra. A népszerű, sok interakciót
generáló videók, kihívások, influencerek tartalmai jobban terjednek, függetlenül attól, hogy azok
károsak vagy akár halálosak lehetnek. A veszélyes viselkedés így nemcsak elérhet másokat, hanem
utánzást is szülhet.

A közösségi média platformok gyakran hivatkoznak arra, hogy lehetetlen minden feltöltött tartalmat
azonnal ellenőrizni. Ez részben igaz, de nem mentesíti őket a felelősség alól. Hiszen ezek a cégek
rendelkeznek azzal a technológiai háttérrel, amellyel képesek lennének proaktívan kiszűrni a
veszélyes tartalmakat, ha valóban prioritásként kezelnék ezt a kérdést.

Hol és hogyan tudnának a platformok felelősségteljes határokat szabni:

1. Tartalom-moderáció: Algoritmusok és emberi moderátorok segítségével sokkal szigorúbb szűrést
kellene alkalmazni az olyan videókra, amelyek droghasználatot mutatnak, népszerűsítenek vagy
relativizálnak.

2. Szankciók: Az ilyen tartalmakat feltöltő felhasználók fiókját felfüggesztéssel, letiltással kell sújtani,
függetlenül követőszámuktól vagy népszerűségüktől.

3. Felelős algoritmusok: A tartalomajánló rendszereket úgy kell átalakítani, hogy ne jutalmazzák az
extrém, sokkoló, önpusztító vagy másokat veszélyeztető viselkedést, még akkor sem, ha az sokkal
több interakciót generál.

Mit tehetünk mi társadalmi szinten, és mit kellene tennie a jogalkotónak?

A társadalomnak nem szabad ölbe tett kézzel néznie, ahogy fiatalok pusztulnak el a képernyőkön
keresztül vagy azok miatt. A fellépés több szinten kell, hogy megvalósuljon:

• Törvényi szabályozás: A jogalkotóknak világos szabályokat kell hoznia a digitális térre vonatkozóan
is. A drogfogyasztást népszerűsítő tartalmak tilalma nem lehet kérdéses. Szükség van egy olyan jogi
környezetre, amely kötelezően felelőssé teszi a platformokat, ha nem lépnek időben.

• Oktatás és prevenció: Már az iskolákban beszélni kell az online tér veszélyeiről, különösen arról,
hogyan manipulálnak a tartalmak és mik a következményei a látszólag „vicces” vagy „trendi”
drogkihívásoknak.

• Közösségi szerepvállalás: A szülők, tanárok, influencerek és médiafelületek együtt felelnek azért,
hogy ez ne váljon elfogadott, elnézett viselkedéssé. Ez a mi harcunk is.

Nem szabad azt hinnünk, hogy ez csak egy „nyugati jelenség”. A cikkben szereplő tragikus eset itt
történt, tőlünk keletre, a román fővárosban. A magyar fiatalokat is ugyanúgy eléri a TikTok, az
Instagram, a YouTube, mint bármelyik másik országban.

A drogpropaganda már nem a sötét sikátorokban terjed, hanem a telefonjaink képernyőjén. És ha
most nem lépünk, akkor holnap újabb áldozatokról olvashatunk.

A szólásszabadság nem védheti azt, ami mások halálához vezet. Az online drogpropaganda nem
vélemény, hanem veszély. És a veszéllyel szemben nem hallgatni kell, hanem cselekedni.

Forrás:
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kekhirek/eloben-kozvetitettek-a-tiktok-on-ahogy-egy-20-
eves-fiatal-halalra-drogozza-magat/
https://transtelex.ro/kozelet/2025/04/18/tiktok-live-drog-tudor-duma-rares-ion
https://www.diicot.ro/mass-media/5514-comunicat-de-presa-17-04-2025