Absztrakt

A tanulmány bemutatja a román hatóságok törekvéseit és határozatait a kábítószerek fogyasztásának csökkentéséért folyó harcban. Romániában sajnos jelen van a droghasználat, de az ország megteszi a tőle telhetőt, hogy megszabaduljon tőle. Ez egy kemény küzdelem rengeteg következménnyel és sorsfordító döntéssel, de az utóbbi években csökken a szerhasználók száma és növekedik az olyan specializált helyeké, amelyek azok számára vannak fenntartva, akik szembe akarnak nézni a függőségükkel. A Romániában használt legnépszerűbb kábítószerek mellett ez a tanulmány bemutatja a droghasználat nem és életkor szerinti alakulását és azt, hogy mely drogokat használják gyakran a nők és melyeket a férfiak. Mindemellett információkat közöl a kábítószer-ellenes küzdelemben szerepet játszó programokról, kormány határozatokról, a határozatok magyarázatáról és a védekezés céljából végrehajtott intézkedésekről.

1. Románia helyzete a kábítószerek ellen folyó küzdelemben

Románia az Európai Unió tagállamaival együtt fokozatosan meghonosította a kábítószer-kereskedelem és fogyasztás megelőzését és leküzdését szolgáló jogi keretek és nemzeti intézményi keretek felépítését és megszilárdítását célzó jogalkotási intézkedések együttesét. Így az ország jelentős fejlődést ért el a jelenség ellen folytatott harcban és jelenleg egységes és koherens nemzeti szabályozással rendelkezik, ami megfelel a jelenlegi európai és nemzetközi standardnak. Az ország szabályozni kívánja az operatív rendelkezések jövőbeni végrehajtását, amelyet az UNGASS-t követő 2016. évi eredmények dokumentumai tartalmaznak.

A Nemzeti Drogellenes Ügynökség, mint a Nemzeti Drogellenes Irányelv Koordinátora 2018-ban különböző közpolitikai dokumentumokat dolgozott ki és hajtotta végre a benne leírtakat, együttműködve más felelős nemzeti hatóságokkal. A legfontosabb a Nemzeti Drogellenes Stratégia végrehajtása volt 2013 és 2020 között.

Az átlag populációban 11,9% az életükben legalább egyszer illegális kábítószert fogyasztók elterjedtsége (életprevalencia). Ugyanezen fogyasztási típus elterjedtsége 6,7% volt a múlt évben.

Ha kivesszük a vény nélkül kapható gyógyszerfogyasztást a felmérés eredményeiből, akkor a prevalencia 10,7% kísérletezés céljából való fogyasztás (LTP) esetén, 6% nem régi használat (LYP) és 3,9% jelenlegi használat (LMP) esetén. A férfiak a nőknél nagyobb hányadban használnak kábítószereket, férfiak esetén a múlt évben a droghasználat életprevalenciája 14,6% volt és 8,3% használta az adott évben. Ezzel ellentétben nők esetében a droghasználat életprevalenciája 6,9% volt, miközben 3,8%-uk használt valamilyen kábítószert az előző évben.

Ha az életkort vizsgáljuk a legmagasabb értékű prevalencia, eltekintve a vizsgált időtartamtól, 15 és 34 éves kor között mérhető, amely alátámasztja más kutatások eredményeit, miszerint ez a drogfogyasztás tekintetében legnagyobb kockázati besorolású korosztály: az adatok külön-külön 16,9% (LTP), 10% (LYP) és 6,6% (LMP). A felnőtt populációban (35-44 év) a drogfogyasztás prevalenciája háromszor alacsonyabb: 4,7% kísérletezés céljából való fogyasztás, 2,1% nem régiben fogyasztott és 1,3% jelenlegi fogyasztó. Más tanulmányokkal összehasonlítva növekedés figyelhető meg mindhárom csoport esetén. A trendbeli különbségek az új pszichoaktív szerek iránti érdeklődés újjáéledésével és a kannabiszhasználat átalakulásával magyarázhatók. A kannabiszhasználat Európai vonatkozásban ugyan a legalacsonyabb az országban, de folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.

2. Gyakori kábítószerek Romániában

2.1. Kannabisz

Továbbra is a leggyakrabban fogyasztott kábítószer Romániában az iskolások körében. Országos szinten a kannabisz maradt úgyszintén a legtöbbször lefoglalt drog és a lefoglalások száma 2019-ben volt eddig a legmagasabb. A kábítószer-használat miatt történő ellátásba vétel tekintetében a kannabisz áll az első helyen és még több szolgáltatásra van igény (a helyzet 2014 óta, a Büntető Törvénykönyv hatálybalépése óta regisztrálva van).

2.1.1. Kannabiszhasználat az átlag populációban

Az átlag populáció szintjén a kannabiszhasználat életprevalenciája 6,1%. A múltévi kannabiszhasználat előfordulása 3,5%.

2.1.2 Kannabiszhasználat az iskolások között

A legutóbbi ESPAD adatok szerint a 16 évesek 8,7%-a használt kannabiszt már életében, 7,2% használt a múlt évben és 3,3%-uk szívott marihuánát vagy hasist az előző hónapban. 2019-ben a fiúk között jóval magasabb volt a kannabiszhasználat prevalenciája a lányokkal összehasonlítva mindegyik vonatkozó periódusban. Fiúk esetében a kannabiszhasználat előfordulása 9,8% volt 16 éves korukat megelőzően, míg ez a szám lányok esetében 7,6%. Az elmúlt évben a kannabiszfogyasztás 8,2% volt a fiúk körében, míg a lányok körében ennek a prevalenciájának az értéke 6,4% volt.

2.2 Stimulánsok

A stimulánsok elérhetők a román drogpiacon, ilyen például a kokain, az amfetamin és az ecstasy. A dokumentált elérhetőség tekintetében a stimulánsokat nehezen lehet beszerezni mind az általános, mind az iskolai népesség körében.

Stimulánsok használata az átlag populációban

Az ecstasy esetében a népesség 1%-a vallotta be 15 és 64 éves kor között, hogy használta ezt a típusú kábítószert legalább egyszer életében, miközben a válaszadók 0,5%-a fogyasztott ecstasy-t a múlt évben.

Az ecstasy fogyasztás előfordulása az utóbbi 12 hónapban és az utóbbi 30 napban alacsony volt és a lakossági felmérések a kannabisz kivételével csak kis számú kábítószer használót tartanak számon.

2.2.1. Kokain

A kokain előfordulása harmadikként regisztrált a tiltott kábítószerek „osztályozásában”. Így a 15 és 64 éves kor közötti átlag populáció 1,6%-a fogyasztott már kokaint és 0,5%-a a válaszadóknak jelenleg is használ. Kísérletezési célú fogyasztás esetén a férfiak százalékos aránya duplája a nőkének (2,1% és 1%), a nem régi és jelenlegi drogfogyasztás esetében pedig a férfiaké másfélszerese a nőkének a múlt évet tekintve.

2.3. Heroin

Az átlag populáció szintjén a heroin életprevalenciája 0,9%-on azonosított. A múlt évi heroin fogyasztás 0,3%, miközben a múlt havi fogyasztás prevalenciája 0,1%. A heroinhasználat életprevalenciája a férfiak körében 0,9%, míg nők esetében ez a szám 0,8%. Szignifikáns különbség van a heroin használatban a nemek tekintetében: 0,2% férfiaknál és 0,5% nőknél. Jelenlegi drogfogyasztás esetében ugyanaz a két érték: 0,1% férfiaknál és nőknél is. Az első szerhasználat legalacsonyabb életkora 15 év, az átlag 23,2 év volt. A válaszadók fele (51%) kezdte a fogyasztását 25 éves korában.

3. Dizájner drogok

A dizájner drogok elérhetősége kapcsán szintén regisztrálható volt egy emelkedés 2019-ben a román feketepiacon. A lefoglalások azt mutatják, hogy a drogok Hollandiából, Németországból, Belgiumból, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból származnak. Romániába szállítócégekkel érkeznek vagy személyesen autóval, busszal hozzák be olyan román állampolgárok, akik nyugatról térnek vissza.

A szintetikus drogok lefoglalásainak száma nő összehasonlítva a 2018-as MDMA és amfetamin lefoglalásokkal.

Amfetamin – A teljes lefoglalt mennyiség és az elfogások száma 2019-ben magasabb volt, mint 2018-ban.

MDMA – Ugyan 2019-ben csökkenést regisztráltak az elkobzott tabletták számában, ám az előző évvel összehasonlítva a lefoglalások száma nő. Ez bizonyítja a fokozottabb elérhetőséget ennél a típusú kábítószernél az illegális drog piacon az utóbbi 5 évben.

LSD – Csökkenés volt megfigyelhető mind az elfogások számát, mind pedig a lefoglalások teljes számát illetően. Azonban továbbra is elérhető az illegális piacon.

Heroin – 2019-ben szignifikáns emelkedést regisztráltak.

Metadon – A metadon továbbra is elérhető a feketepiacon. Habár csökkenés mutatkozik a lefoglalások számának statisztikájában, de szignifikáns az emelkedés a lefoglalt mennyiségek tekintetében.

Benzodiazepinek – 2019-ben szignifikáns esés volt megfigyelhető a lefoglalt tabletták számában 2018-hoz képest. Azonban a lefoglalások száma még mindig rávilágít a benzodiazepinek elérhetőségére a feketepiacon.

3. A kábítószer elleni harc stratégiái

3.1 A Nemzeti Drogellenes Stratégia (National Anti-Drug Strategy: NAS) 2013-2020

Nyolc fő elv, amik a stratégiát vezérlik:

1. A prioritás elve – a drogprobléma központi fontosságú a román társadalomban.
2. A folytonosság elve – a kábítószer-kereslet/kínálat csökkentésére irányuló intézkedések megszakítás nélkül történnek és az intézkedések megtervezése az eddigi tapasztalatok figyelembevétele alapján történik.
3. A globális, egységes, multidiszciplináris és kiegyensúlyozott megközelítés elve – azt jelenti, hogy a NAS intézkedései megegyeznek a nemzetközi kábítószer-ellenes intézkedések koncepciójával.
4. A koordináció elve – a személy felelős a NAS akciótervek létrehozásáért, de anélkül, hogy megsértené az irányított intézet/szervezett autonómiáját.
5. Az együttműködés elve – a NAS végrehajtásában szerepet játszó valamennyi állami intézmény között.
6. A legalitás elve – a NAS intézkedései a román alkotmány hatálya alá tartoznak, a kábítószerek területén alkalmazandó országos jogszabályokkal és a nemzetközi szerződésekkel, amelyekhez Románia csatlakozott.
7. A titoktartás elve – a droghasználók vagy más személyek (nem használók) személyes adataira vonatkozik, azokra értendő, akik részt vesznek a drogkereslet csökkentésére irányuló szolgáltatások valamelyikében.
8. A kiegészítés és átláthatóság elve – biztosítja a civil társadalom részvételét és bevonását a NAS végrehajtásába.

A stratégia alkotja a nemzeti irányelv keretét, amelynek célja a kábítószer-, alkohol- és dohányfogyasztás, valamint a kábítószer-kereskedelem kezelése. A dokumentum átfogó konzultációs folyamatot követően került kidolgozásra az összes érintett intézményi szereplővel országos szinten. Szorosan tükrözi a 2013–2020 közötti Európai Drogellenes Stratégia célkitűzéseit és prioritásait. Így a nemzeti stratégia az európai és az országos szabályozási keret része és tiszteletben tartja az Európai Unió alapelveit: az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a törvényi irányítás. Ugyanakkor integrált, kiegyensúlyozott, tudományosan megalapozott megközelítést javasol a román társadalmat érintő kábítószerekkel kapcsolatos új problémákra:

• többféle kábítószer használata, beleértve a drog és az alkohol kombinálását;
• az új, pszichoaktív tulajdonságú anyagok fogyasztásának gyors növekedése;
• a kábítószer piac dinamikája, ideértve az internet használatát a kábítószer-terjesztés eszközeként;
• kábítószerrel való visszaélés;
• kábítószerek előanyagainak az elterjedése;
• a kábítószer-ártalom megelőzését és kezelését célzó szolgáltatások minősége;
• a Hepatitis C előfordulása az intravénás drogot használók körében, a HIV járvány és más összefüggő betegségek kockázata.

Az általános cselekvési irányzatok gyakorlati szinten tükröződnek a beavatkozás 5 jelentős területén:

– A kábítószer iránti kereslet csökkentése a megelőzés és segítségnyújtás integrált nemzeti rendszerének megerősítésével tudományos bizonyítékok alapján, amely magában foglal minden általános érvényű, gondosan kiválasztott és indokolt prevenciós programot, projektet és beavatkozást az iskolákban, a családokban és a közösségekben, valamint a drogfogyasztókra irányuló beazonosítási intervenciókat és a drogfogyasztók motiválását a specializált segítségnyújtási szolgáltatásokban való részvételre.

– A kábítószer-kínálat csökkentése a kereskedelmi hálózatok azonosításával és felszámolásával, a kábítószerek feketepiaci elérhetőségének csökkentése és a bűnüldözési rendszer hatékony felhasználása, valamint az intézményi nyomon követési és ellenőrzési folyamatok fejlesztése, a drogfogyasztás jelenségének kezeléséhez szükséges aktuális igényekhez és a tényleges helyzethez igazodva és összehangolódva, továbbá támogatva a fenntartható küzdelmet szolgáló intézkedéseket.

– A kábítószerekkel kapcsolatos együttműködés célja a kábítószerekkel és a kábítószer- kereskedőkkel szembeni egységes cselekvési koncepció biztosítása, a kábítószerekkel kapcsolatos nemzeti irányelv végrehajtásának nyomon követése, az erőforrások hatékony felhasználása és a beavatkozások eredményeinek maximalizálása.

– A nemzetközi együttműködés területén a cél megerősíteni Románia elkötelezettségét a nemzetközi és két- vagy többoldalú dokumentumok révén vállaltakban és erősíteni kell hazánk pozícióját aktív partnerként a kábítószer-kereslet és -kínálat, valamint az előanyag-kereskedelem csökkentésére irányuló globális erőfeszítésekben.

– A kábítószer ismeret nemzeti szintű fejlesztése tudományos bizonyítékok, kutatások, kiértékelések és tájékoztatás útján.

4. Ellátás

A Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség megalapításával 2003-ban jóvá hagyták az első Nemzeti Kábítószer-ellenes Stratégiát (2003-2004 között). Jelenleg a harmadik Nemzeti Kábítószer-ellenes Stratégiánál tart Románia, a stratégia jelenleg 2013 és 2020 közöttre szól és két, külön-külön négy évig tartó cselekvési terv révén valósul meg: 2013-2016 és 2017-2020 között.

Országos szinten két ellátási hálózat nyújt segítséget (a közösségekben) a kábítószer-használók számára:

• járóbeteg-ellátó hálózat, amely Megelőzési és Kiértékelési Központokból és Kábítószer-ellenes Tanácsadásból (az Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség alá tartozó szervezetek), az Integrált Függőket Támogató Központokból (magán vagy civil szervezetek által alapított ellátási központok) és Mentális Egészségügyi Központokból (Egészségügyi Minisztérium által alapított ellátási egységek) áll,
• a lakossági ellátási hálózat, amely az Egészségügyi Minisztérium orvosi osztályaiból és a civil szervezetek által alapított terápiás közösségekből áll. Emellett a büntetés-végrehajtási rendszer szintjén alakítottak ki segítségnyújtási szolgáltatásokat, amelyeket a Büntetés-Végrehajtási Intézet szakemberei, valamint a Megelőzési, Kiértékelési és Kábítószer-ellenes Tanácsadó Központ munkatársai biztosítanak a 34 büntetés-végrehajtási egységben, négy átképző központban, három terápiás közösségben és hat büntetés-végrehajtási kórházban.

2019-ben 4283 ember kapott integrált, kábítószerrel kapcsolatos segítségnyújtást, ami azt jelenti, hogy a támogatottak száma az előző évivel azonos szinten maradt. A legtöbb betegfelvétel kifejezetten kannabiszhasználók ellátására irányult (54,5%), ez a szám az előző év szintjén maradt (csak 0,7%-kal nőtt az előző évhez képest). Ebben az évben kiderült, hogy a tendenciát a kannabiszfogyasztás következtében ellátást igénylők száma adja. Így a listázott kábítószerek, amelyek használata esetén Romániában specializált segítséget kérnek, megőrzik a 2014-es törvénymódosítás következtében kialakult eloszlásukat. Azok a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt elkövető szerhasználók szerepelnek a statisztikában, akiket a hatóságok valamilyen droghasználathoz kötődő ellátásra kiutalnak. Ezen személyek legtöbbje kannabiszfogyasztó, így az ő számuk stagnálása határozza meg az ellátásba kerülők arányának fennmaradását. Az opioid-használat gyógykezelése iránti igény a korábban megfigyelt tendencia szerint nő, bár a növekedési ütem csekély, szám szerint 3,7%. A sorrendben az ilyen típusú drogok fogyasztása, amelyek használata esetén Romániában specializált segítséget igényelnek, továbbra is magas. Ez a kábítószer-fogyasztás miatt ellátásba részesülő személyek teljes hányadának körülbelül egynegyedét (25,4%) teszi ki 2019-ben. Az új pszichoaktív szerek fogyasztása által okozott problémák miatti ellátásba vétel esetében több év eltelte után 2019-ben csökkenő tendencia volt megfigyelhető (-21,3% az előző évhez képest, 662 esetről 521 esetre; eléri az összes felvétel 12,2%-át). A nemzeti kábítószer-ellenes irányelvek végrehajtására 2015-ben a kormány határozatai alapján két programot hagytak jóvá a kábítószer-kereslet csökkentése érdekében: a kábítószer-fogyasztók országos prevenciós, orvosi, pszichológiai és szociális segítségnyújtási programja a 2015–2018 közötti időszakra (jóváhagyva a 684/2015. számú kormányhatározattal) és a kábítószer-fogyasztók országos prevenciós, orvosi, pszichológiai és szociális segítségnyújtását célzó nemzeti érdekű program 2015–2018 (jóváhagyta a 659/2015. számú kormányhatározat). E programok célja a kábítószer-használat csökkentésének céljából a korábbi években létrejövő projektek folytatása és véglegesítése, miközben elősegítik a Nemzeti Kábítószer-ellenes Stratégia (2013–2020) megvalósítását.

A kábítószer-fogyasztók országos prevenciós, orvosi, pszichológiai és szociális segítségnyújtási programját a 2015–2018 közötti időszakra vonatkozóan kizárólag a Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség hajtja végre. A kábítószer-fogyasztók országos prevenciós, orvosi, pszichológiai és szociális segítségnyújtását célzó nemzeti érdekű programot 2015–2018 között a kábítószer-kereslet csökkentésére szakosodott civil szervezetek hajtják végre. Ezek a szervezetek az Országos Kábítószer-ellenes Ügynökségtől kap támogatást úgy, hogy a benyújtott projektek kiválasztási eljáráson esnek át. A kábítószer-fogyasztók országos prevenciós, orvosi, pszichológiai és szociális segítségnyújtási programjában a 2015–2018 közötti időszakra vonatkozóan két strukturált alprogram szerepelt, amely kiváltképp az integrált segítségnyújtásra irányult az alábbiak szerint: a 2018. május 3-i 292. számú határozat, amely a Hivatalos Közlönyben jelent meg (2018. május 14-i 409. sz.), a kábítószer-fogyasztók országos prevenciós, orvosi, pszichológiai és szociális segítségnyújtását célzó nemzeti érdekű program 2015–2018, illetve a drogfogyasztók pszichológiai és társadalmi fejlődésének 2015–2018 közötti megelőzési és orvosi segítségnyújtási országos programja 2020-ig meghosszabbítva.

• alprogram. I. integrált támogatási szint – a kábítószer-használattal járó kockázatok és következmények csökkentésére irányuló szolgáltatások hálózata,
• alprogram. II. és III. integrált segítségnyújtási szint – hálózatfejlesztés és a kábítószer-használók számára nyújtott integrált támogatási szolgáltatások megszilárdítása.

A IV. alprogram célja egyrészt a csereprogramba tartozó fecskendőket biztosító szolgáltatások megszilárdítása a közösségben, és a szabadságrendszer jogfosztása a kábítószer-használattal kapcsolatos kockázatok és negatív következmények csökkentése érdekében. Továbbá célja a kábítószer-használók tájékoztatásának, oktatásának és tudatosságának fejlesztése, valamint megfelelő beavatkozások kidolgozása a kábítószer-használattal összefüggő halálesetek vagy fertőző betegségek megelőzésére. Az V. alprogram célja, hogy az integrált segítségnyújtási kör szolgáltatásait az egyéni fogyasztói igényekhez és fogyasztási szokásokhoz igazítsa, különös tekintettel a többféle szer fogyasztására, a kombinált szerhasználatra, a vény nélkül kapható gyógyszerekre, a nem opioid-típusú anyagok használatára, valamint az új pszichoaktív anyagok fogyasztására. Ezeken kívül integrált intézményközi szolgáltatásokat fejleszt ki azoknak a kábítószer-használóknak, akik alacsony társadalmi rizikó faktorú bűncselekményeket követtek el, hogy bevonhassák őket az integrált támogatási körbe.

A második program, „A kábítószer-fogyasztás megelőzését és a kábítószer-fogyasztók egészségvédelmét, pszichológiai és társadalmi fejlődését szolgáló nemzeti érdekű program 2015-2018” számos célkitűzést, cselekvési és módosítási irányt javasolt (2018-as határidővel), célja az intézményi stratégiai jövőkép általános szándékainak az előmozdítása, a jelenség dinamikájához megfelelő és alkalmazkodó válasz szükségességének összefüggésében az oktatás, az egészségügy, a társadalmi befogadás és a közrend szempontjából. Ennek a programnak a célja a kábítószer-kereslet csökkentése terén alkalmazott jó modell gyakorlatok kipróbálása és előmozdítása volt, az európai előírásoknak és a térségben alkalmazott nemzetközi előírásoknak megfelelően, az azokhoz előírt intézkedések révén. A program célja, hogy növeljék a fogyasztók és a kábítószerfüggők számára az integrált körön belüli szolgáltatások elérhetőségét, hozzáférhetőségét és lefedettségét a megfelelő és szükséges irányelvek kidolgozása és végrehajtása révén. A kockázatcsökkentő szolgáltatások hálózatának kiterjesztésével és az olyan, az ellátási rendszer előnyeivel nem élő fogyasztói szükségletekhez történő igazodással, amelyek a kábítószer-használatból eredő negatív következményekből adódnak igen kívánatos egyrészt a fogyasztók és a kábítószer-függők azonosítása, vonzása, motiválása és magas szintű specializáltsággal rendelkező szolgáltató szervezetekbe történő elhelyezése, valamint az alapvető társadalmi és orvosi szükségleteikkel való foglalkozás, figyelemben tartva az integrált kör támogatásának meglévő erőforrásait. A fogyasztók számára nyújtott menedékjellegű szolgáltatások, a hajléktalan gyermekek szociális központjához tartozó szolgáltatások, a közösségen belüli segítségnyújtó szolgáltatások, a védett lakhatás megteremtésével, valamint ezeknek a szolgáltatásoknak a támogatásával a kábítószer-fogyasztók integrált ellátási rendszerének megerősítésére törekszik. Úgy, hogy ezáltal – a módszertanok implicit fejlesztésén és az orvosi és szociális rendszerekkel való összhang biztosítása érdekében létrejövő működési szabályokon keresztül – maximális közösségi hatás érhető el a területen jelenlévő irányelvek szintjén.

A fent említett két programmal összehasonlítva az Egészségügyi Minisztérium vezeti az Országos Mentálhigiénés Központ Programját, amely a következő tevékenységeket látja el:

Szubsztitúciós kezelést nyújtanak opiát agonistákkal és antagonistákkal a kábítószer-függőségben szenvedők számára és vizeletben tesztelik a gyógyszer metabolitjait a kezelés megkezdhetőségének és a kezelés nyomon követésének érdekében. A kábítószer-függőség járóbeteg-ellátói hálózatába tartoznak a Kábítószer-megelőzési, -kiértékelési és -tanácsadási Központok (a Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség alá tartoznak), az Integrált Függőket Támogató Központok (magánkézben lévő központok vagy nem kormányzati szervezetek által alapítottak) és a Mentális Egészségügyi Központok (az Egészségügyi Minisztérium által alapított létesítmények).

Ezek közül csak a Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség központjai biztosítanak országos lefedettséget, amelyek 41 megyében és Bukarest hat szektorában találhatóak. A Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség központjai és az Egészségügyi Minisztérium által alapított központok ingyenes szolgáltatásokat kínálnak a kábítószer-használók számára. Románia büntetés-végrehajtási rendszerén belül a fogva tartott kábítószer-használók számára az orvosi, pszichológiai és szociális segítségnyújtási szolgáltatásokat a Prevenciós, Kiértékelési és Kábítószer-tanácsadói Központok egyesült csoportjai nyújtják. Ezeket a szolgáltatásokat 34 büntetés-végrehajtási egység és 4 átnevelési központ biztosítja.

2016-tól kezdődően a Prevenciós Központok és a Kábítószer-kiértékelés és Tanácsadás szakemberei orvosi, pszichológiai és szociális segítségnyújtási szolgáltatásokat biztosítanak a rendőrség őrizetében lévő drogfogyasztók számára. A függőségben szenvedő betegek gyógyszer ellátásának és azok alkalmazásának egyéb szempontjai következnek.

Ellátásba kerülők száma

A járóbeteg-ellátó szolgáltatói szervezetekhez intézett kérelmek 6,8%-os csökkenést mutatnak az előző évhez képest. Ezt elsősorban az opioid-fogyasztás következtében kialakuló ellátási igény megváltozása határozta meg (-25,2%), valamint az NSP alkalmazása által meghatározott igény (-23,1%).

Az előző évtől eltérően, amikor a járóbeteg-ellátási kérelmek túlsúlyban voltak a fekvőbeteg-hálózatban regisztráltakkal összehasonlítva, a referenciaévben a járóbeteg-kérelmek aránya az összes kezelésre történt felvétel esetén 67,7% (szemben 72,9%-kal 2018-ban). Ez visszavezet minket a 2015–2017-ben megfigyelt helyzethez, amikor a járóbeteg-rendszerben és a kórházi hálózatban regisztrált kérelmek közötti kapcsolat stabilizálódását figyelték meg (2017-ben 65,5%).

Ellátásba kerülők neme és kora

Az életkor és a nem tekintetében a segítséget kérők jellemzői az ellátási rendszerben hasonlóak a korábbi években megfigyeltekhez, az alábbiak szerint:

• az ellátási központokban járóbetegekként nyilvántartott segítséget kérők 88,5%-a (2567 fő) férfi.
• a járóbeteg ellátást igénybe vevők átlag életkora 27,6 év, ez alacsonyabb a nők esetében (nőknél 27,2 év, férfiaknál 27,7 év);
• a többség (80,4% – 2331 segítség kérő) 34 év alatti, 19,2% (559 segítség kérő) 35 és 54 év közötti, a többi (0,3% – 9 segítség kérő) 54 évnél idősebb személy;
• mind a férfiak, mind a nők esetében az esetek legnagyobb hányadát kitevő korosztály a 20-29 éves csoport (51% – férfiak, 43,4% – nők);
• járóbeteg-ellátó központokban segítséget kérők esetében a kábítószer-használat kezdetének átlagos életkora 20,5 év volt, míg az első kórházi kezelés átlagos életkora 27,1 év volt.

Az elsődlegesen fogyasztott kábítószer és a fogyasztás módja

Az a kábítószer, ami miatt 2019-ben a járóbeteg-ellátói rendszerben a legtöbben segítséget kértek a kannabisz 66,5% (n=1927). Az előző évhez képest, bár megközelítőleg ugyanannyi embert tartanak számon azok között, akik kannabiszhasználat okozta problémák miatt integrált gondozást kaptak (2018-ban – 63,4%), a segítség kérők száma enyhén, 2,3%-kal csökkent (2018-ban – 1972 segítség kérő).

Romániában a drogfogyasztók járóbeteg-ellátási rendszere főként szakellátási központokból áll, amelyek multidiszciplináris csoportokkal rendelkeznek: orvosok, pszichológusok és szociális munkások, akik speciális képzésben részesülnek a kábítószer-használók kezelését és pszicho-szociális reintegrációját illetően. Ezek a csoportok elsősorban pszicho-szociális kezelést kínálnak és eseti kezelést biztosítanak a kábítószer-használók számára. Kevésbé foglalkoznak beazonosítási szolgáltatások biztosításával és nem törekszenek a drogfogyasztók specializált kezelési programokba történő bevonzására.

Lakossági ellátási szolgáltatások

A román lakossági ellátási hálózat speciális (orvosi, pszichológiai és szociális) szolgáltatásokat nyújt a kábítószer-használók pszicho-szociális reintegrációjához. Ezek közül a legfontosabbak a detoxikáló programok és a pszichiátriai szolgáltatások. A detoxikáló program minden kábítószer-használó számára elérhető és a kivitelezése leginkább az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi egységeiben történik. Folytathatják a terápiát pszichiátriai osztályokon, terápiás közösségekben vagy magánközpontokban, ahol az érintettek pszicho-szociális tanácsadási és életvezetési szolgáltatásokban részesülnek.

Az elsődleges ellátók az opiátfüggőség kezelésében

A metadon fenntartó kezelés nemzeti és nemzetközi szinten elismert terápiás megközelítés, amely hatékony módszer az opiátfüggőség kezelésére és így hozzájárul az egyéni és társadalmi károk csökkentéséhez. A metadon fenntartó kezelési program kivitelezése esetén akkor van esély a sikerre, ha hozzáférhető, ha a segítségnyújtás a lehető leghamarabb megtörténik és a kezelésben való megtartás egy bizonyos ideig nem feltétel. A segítségkérőket befolyásoló tényezők a következők:

– az ilyen szolgáltatásokat nyújtó központok száma vagy elhelyezkedése,

– a központ, a kiértékelési procedúrák és az orvosi, pszichológiai és szociális területeken dolgozó szakemberek képzettségének mértéke.

A vonatkozó területen hatályos jogszabályokat követve az egészségügyi létesítményekben és a drogfogyasztók ellátási központjaiban elérhető az opioid-függőség helyettesítő kezelése. Ezt a kezelést ambuláns és bentfekvéses módon is megvalósítják, valamint a büntetés-végrehajtási rendszerben is elérhető.

Az opiátfüggőség helyettesítő kezelésének elsődleges szolgáltatói:

– Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség. A Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség által kidolgozott helyettesítő kezelési programok 2017-ben csak Bukarestben voltak elérhetőek. Ezeket a szolgáltatásokat három Drogprevenciós, Értékelési és Tanácsadói Központon keresztül végezték. 2015-ig a helyettesítő kezelés a nagyváradi és iaşi-i megye székhelyek önkormányzatainál is elérhető volt. 2016-tól kezdődően az Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség szakemberei metadon helyettesítő kezelést biztosítottak a román rendőrség büntetés-végrehajtási részlegein. A mentálhigiénés program keretében országszerte opiát agonistákkal és antagonistákkal történő szubsztitúciós kezelést biztosítanak a kábítószer-függőségben szenvedők számára. Az Egészségügyi Minisztérium hálózatában kilenc kórházban fut ilyen program.

– A Büntetés-végrehajtási Intézetek Nemzeti Igazgatása. A szabadságuktól megfosztott emberek esetében hasznos a kábítószer-függőségben szenvedők számára nyújtott opiát agonistákkal és antagonistákkal végzett helyettesítő kezelés. Ez a program az Egészségügyi Minisztérium által végrehajtott mentálhigiénés program részét képezi és 11 büntetés-végrehajtási egységben működik, nevezetesen: Bukaresti Rahova Büntetés-végrehajtási Kórház, Bukarest-Rahova Büntetés-végrehajtási Intézet, Bukarest-Jilava Büntetés-végrehajtási Kórház, Bukarest-Jilava Büntetés-végrehajtási Intézet, Constanţa-Poarta Albă Büntetés-végrehajtási Intézet, Craiova Büntetés-végrehajtási Intézet, Mioveni Büntetés-végrehajtási Intézet, Giurgiu Büntetés-végrehajtási Intézet, Iaşi Büntetés-végrehajtási Intézet, Ploieşti Büntetés-végrehajtási Intézet, Târgșorul Nou és Mărgineni Büntetés-végrehajtási Intézet.

– Magán ellátók/nem kormányzati szervezetek. Az opioidokkal helyettesítő kezelési programokat kivitelező vezető magánszolgáltatók/nem kormányzati szervezetek Bukarestben állnak rendelkezésre. Ezek közül három magán és egy civil szervezethez tartozik.

5. Megelőzés

Megelőzés az iskolákban:

• Az iskolások tájékoztatása, oktatása és tudatosságának növelése annak érdekében, hogy a kábítószerek fogyasztását ne kezdjék el az iskolai, tanórán kívüli és iskolai programok szabadidejében.
• Az iskolai lakosság tájékoztatásának, érzékenyítésének és tudatosságának növelése annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kísérleti és alkalmi fogyasztás rendszeressé válása az iskolán belüli, a tanórán kívüli és szabadidős programokon.Megelőzés a családokban:
• A családok tudatosságának és felelősségének növelése annak érdekében, hogy pozitív példát mutassanak a gyermekek számára a kábítószer-használat következményeivel kapcsolatos tájékoztató, oktató és tudatossági programokban;
• A családok proaktív szerepének fejlesztése a védelmi tényezők hatásának növelése érdekében történő képzés vagy a készségek megerősítésével a gyermekek életében.
• Megelőzés a közösségekben:
• A kockázati tényezők hatásának csökkentése és a védelmi tényezők megteremtése a veszélyeztetett csoportokon belül, azok szükségleteivel és sajátosságaival összefüggésben;
• A kockázati tényezők hatásának csökkentése és védelmi tényezők megteremtése a kábítószer-fogyasztásra hajlamosító foglalkozásokban, összefüggésben a társadalmi felelősség szintjével és sajátosságaival;
• Egészséges életmód folytatására történő buzdítás az átlag populáció szintjén a kábítószer-használatának alternatívájaként, ilyenek például a szabadidős programok.
• Gyógyszerkereslet csökkentési kampányok:
• A lakosság és a veszélyeztetett lakosság tájékoztatása és tudatosságának növelése a kábítószer-használat hatásairól, kockázatairól és negatív következményeiről annak érdekében, hogy ne kezdjék el vagy késleltessék a kábítószer-használat kezdetét.

Nemzeti projektek:

1. A „KÁBÍTÓSZER-ELLENES ÜZENETEM” országos projekt az egyik hagyományos projekt az ország összes megyéjéből és Bukarestből származó általános- és középiskolai oktatásban részt vevő iskolai lakosság körében és az ANA 2003-as megalakulása óta évente valósul meg.
2. A „CENZÚRÁZATLAN” nemzeti projekt célja a dohány, az alkohol és a drogok tájékozott, helyes és felelősségteljes fogyasztásának eldöntéséhez szükséges életkészségek fejlesztése a 12-14 éves diákok körében és két, a közvetlen segítség kérőktől elkülönülő kategóriába oszlik: diákok és szülők.
3. A „HOGYAN FEJLŐDJ EGÉSZSÉGESEN” országos projekt célja az óvodás és kisiskolás gyermekek egészséges életmódra való nevelése (előkészítő osztály), kihangsúlyozva az egészséges életmódot (étrend, higiénia, testmozgás) és az egészséges magatartást (nincs cigaretta, alkohol és vény nélkül kapható gyógyszerek).

Fordította: Dr. Szabó Írisz

Felhasznált irodalom:

http://ana.gov.ro/wp-content/uploads/2021/01/RN_2020_final.pdf

http://ana.gov.ro/despre-institutie/reteaua-nationala/

http://ana.gov.ro/despre-institutie/legislatie/

http://ana.gov.ro/despre-institutie/programe-si-strategii-proprii/

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik