A metemfetamin, mint erősen addiktív stimuláns, világszerte egyre nagyobb közegészségügyi kihívást jelent. Az Egyesült Államokban és Délkelet-Ázsiában már évek óta komoly problémát okoz a szer elterjedése, de az utóbbi időben Európában is növekvő tendenciát mutat a fogyasztása. A droghasználati minták változása, a szintetikus szerek könnyű előállíthatósága és az online terjesztési csatornák mind hozzájárulnak a metemfetamin globális térnyeréséhez.

A metemfetamin hatása nemcsak az egyénre, hanem a társadalomra is súlyos következményekkel jár: növeli az erőszakos cselekmények számát, terheli az egészségügyi rendszert, és fokozza a szociális kirekesztettséget. A globális drogpolitikai trendek és a jogszabályi keretek változása szintén befolyásolja a szer elérhetőségét és kezelését. A jövőben várhatóan még nagyobb hangsúlyt kapnak a személyre szabott beavatkozások és a prevenciós programok, amelyek célja a fogyasztás visszaszorítása. A metemfetamin problémája tehát nem csupán lokális jelenség, hanem egy összetett, globális kihívás, amely átfogó válaszokat igényel a nemzetközi közösségtől.

2024-ben egészen érdekes jelenség tárulkozott elénk amikor a korábbi évekről szóló metamfetamin fogyasztási adatokról olvashattunk jelentéseket, Ausztráliára vonatkozóan. A National Wastewater Drug Monitoring Program 2024 márciusában széles körben ismertetett adatai szerint a metemfetamin (más néven metilamfetamin) használata növekvő tendenciát mutat. Eszerint az ausztrálok körülbelül 12,4 milliárd dollárt költöttek metilamfetaminra, kokainra, MDMA-ra és heroinra 2022 augusztusa és 2023 között.[1] Az érdekesség, hogy ez a beszámoló azonban látszólag ellentmond a National Drug Strategy Household Survey által közzétett adatoknak. A 2022–2023-as felmérés szerint a metemfetamin használata csökkenő tendenciát mutat, és több mint egy évtizede nem volt ilyen alacsony szinten.[2]

Mi lehet az igazság, illetve mi az oka a két felmérés eredményei közötti eltéréseknek?

Nézzük meg először a National Wastewater Drug Monitoring Program módszertanát. A kutatásuk során szennyvízmintákat gyűjtöttek be szennyvíztisztító telepekről. Az egyetemi kutatók ezután különböző kábítószerek nyomait vizsgálták ezekben a mintákban. A minták elemzésének módszere képes megkülönböztetni a ténylegesen elfogyasztott szereket azoktól, amelyeket fogyasztás előtt dobtak ki. Ez azt jelenti, hogy a kimutatott kábítószerek valóban használatban voltak, és a vizelettel ürültek ki, nem csupán a vécébe öntötték őket.[3]

Mik a limitációi ennek az eljárásnak?

A szennyvízvizsgálati jelentés említi a kábítószerek fogyasztásának, keresletének és káros hatásainak mérését, azonban a program ezeket nem képes közvetlenül mérni. Csupán azt képes megállapítani, hogy egy adott időpontban mekkora mennyiségű kábítószert fogyasztottak el a közösségben. A szennyvízadatok nem tudják megmondani, hogy néhány ember fogyasztott-e nagy mennyiséget, vagy sok ember fogyasztott-e kis mennyiséget. Csupán a teljes felhasznált mennyiséget képesek kimutatni. [4]

Ezen kívül, néhány mintavételi helyszínt kifejezetten azért választottak ki, mert az Ausztrál Bűnügyi Hírszerző Bizottság – amely a programot működteti – valós vagy feltételezett gyanúval él az adott területeken tapasztalható magas drogfogyasztást illetően. Az ilyen célzott mintavétel azonban túlbecsülheti a kábítószer-használat mértékét, főleg ha ezt egy Ausztrália-szerte reprezentatív mintavételnek szánták.[5]

Milyen módszert alkalmazott ehhez képest a National Drug Strategy Household Survey?

A National Drug Strategy Household Survey körülbelül 20 000–25 000 ausztrál háztartásból vett mintán alapul. A felmérés során minden háztartásból egy 14 éves vagy annál idősebb személyt kérdeznek meg arról, hogy az elmúlt évben, illetve élete során milyen kábítószereket használt. A kutatók ezt önbevallásnak nevezik. A felmérés rákérdez a kábítószer-használat mennyiségére, gyakoriságára és az általa okozott károkra, valamint az adatokat különféle demográfiai mutatók – például életkor és nem – szerint közli. Emellett vizsgálja a közösség drogokkal kapcsolatos hozzáállását is. Tehát az így kapott adatok sokkal részletesebbek is lehetnek, mint a szennyvízvizsgálatokból származó információk.[6]

Ugyanakkor ennek a módszertannak is vannak hátrányai. A National Drug Strategy Household Survey azon alapul, hogy az emberek őszintén nyilatkoznak a droghasználatukról. Az válaszadók azonban hajlamosak lehetnek elfelejteni vagy kisebbíteni a fogyasztásuk mértékét,[7] különösen az illegális szerek esetében, így a felmérés eredményei valószínűleg alábecsülik a tényleges használatot. Az alábecslés azonban valószínűleg évről évre hasonló mértékű, mivel az adatgyűjtés módszertana az idők során nagyrészt változatlan maradt. Tekintve, hogy a felmérés névtelen, és az információk megosztásának nincsenek következményei (például nem fenyeget letartóztatás a droghasználat miatt), az eredmények feltehetően pontosak.

Mi a végeredmény?

A wastewater adatok szerint a metemfetamin átlagos mennyisége növekedett, ugyanakkor az ezer főre jutó fogyasztás csökkent. Ez a visszaesés összhangban van a National Drug Strategy Household Survey eredményeivel, amely szintén csökkenést mutatott a metemfetamin-használatot bevallók arányában – ez az arány több mint egy évtizede nem volt ilyen alacsony. Tehát vajon nő vagy csökken a metemfetamin használata Ausztráliában? Mindkét adatforrás valójában azt jelzi, hogy a használat csökken, még ha ez a legfrissebb hírekből nem is derül ki egyértelműen. Ez jól példázza, miért nem szabad az adatokat elszigetelten értelmezni, és miért fontos, hogy több tényezőt is figyelembe vegyünk a változók értelmezésekor.[8]

[1] Thou S. (2024). Surge in Australian drug use revealed in wastewater as methamphetamine dominates. The Guardian. https://www.theguardian.com/society/2024/mar/12/australia-drug-use-wastewater-testing-methamphetamine-increase

[2] Kershaw S., Chapman C., Teesson M., Lee N. (2024). Meth use is declining in Australia – but the public still sees it as the most worrying drug. The Conversation. https://theconversation.com/meth-use-is-declining-in-australia-but-the-public-still-sees-it-as-the-most-worrying-drug-224620

[3] Lee N. (2024). Is meth use really going up? Let’s look at the evidence behind the latest scary headlines. The Conversation. https://theconversation.com/is-meth-use-really-going-up-lets-look-at-the-evidence-behind-the-latest-scary-headlines-225657

[4] Lee N. (2024)

[5] Lee N. (2024)

[6] Lee N. (2024)

[7] McEntee, A., Roche, A., & Kim, S. (2022). Increasing cocaine use amongst employed Australians: who is most at-risk?. Industrial health, 60(6), 567-577.

[8] Lee N. (2024).