A COVID–19 járvány nemcsak az egészségügyi rendszereket és a gazdaságot állította kihívások elé, hanem jelentős hatást gyakorolt a társadalmi viselkedésre és a drogfogyasztási szokásokra is. A bezártság, a bizonytalanság és a megnövekedett stressz sokaknál fokozta a pszichoaktív szerek iránti igényt, miközben a járványügyi korlátozások átalakították a drogpiac működését. A hagyományos beszerzési csatornák beszűkülése új mintázatokat eredményezett, például az online kereskedelem és a házhoz szállítás térnyerését. Eközben a társas kapcsolatok csökkenése és az izoláció felerősítette a problémás használat kockázatát, különösen a mentális nehézségekkel küzdők körében. A járvány hatásai ugyanakkor nem voltak egységesek: bizonyos szerek fogyasztása visszaesett, míg másoké jelentősen nőtt. Mindez jól mutatja, hogy a COVID–19 nem csupán egészségügyi krízis volt, hanem olyan társadalmi-társas stresszhelyzet, amely mélyen befolyásolta az emberek megküzdési stratégiáit.

Először vizsgáljuk meg, hogyan alakultak a fogyasztási tendenciák majd vegyük sorra, hogyan néztek szembe a dílerek a vírus okozta megváltozott helyzettel.

Bár a COVID–19 miatti lezárások és kijárási korlátozások a gazdaság nagy részére negatív hatással volak, úgy tűnik, a drogdílereket kevésbé érintették. Sőt, sokan még lehetőséget is láttak az újonnan kialakult helyzetben. Számos kreatív megoldást találtak ki, mint például különböző védő felszerelések viseletét, hogy elkerüljék a fertőzést, ami egyúttal praktikus módja volt annak is, hogy eltakarják az arcukat és elkerüljék a rendőrségi megfigyeléseket. A COVID–19 világjárvány összességében nem csökkentette az illegális drogok kínálatát és keresletét az Egyesült Királyságban – különösen a kannabisz és a kokain esetében. Emellett ugyan nehéz lehet elképzelni, miért vonzó stimulánsokat vagy bulidrogokat, például MDMA-t vagy kokaint használni a saját otthonunkban a lezárás idején, a jelek szerint a fogyasztók teljes mértékben kihasználták a hirtelen megnövekedett szabadidejüket. Valójában a droghasználók és a dílerek egyaránt arról számoltak be, hogy a COVID–19 idején a forgalom és a fogyasztás még növekedett is.[1]

A nagyszámú egyesült‑királyságbeli termesztő miatt a kannabisz ellátása egyáltalán nem akadozott. És bár néhány díler eleinte attól tartott, hogy a külföldről érkező utánpótlásuk elapad – amit bizonyos más szerek esetében (például a szintetikus kannabinoidoknál) dokumentáltak is[2] –, úgy tűnik, sem heroinból, sem kokainból nem volt hiány, ellentétben sok hétköznapi legális fogyasztási cikkel, mint a paracetamol, a tészta vagy a vécépapír.

Kezdetben a droghasználók pánikszerűen halmozták fel a készleteiket, és bár ez a jelenség később alábbhagyott, a dílerek és a fogyasztók egyaránt őszintén meglepődtek azon, hogy a drogokhoz könnyebb volt hozzájutni, mint sok (legális) mindennapi fogyasztási cikkhez.[3]

Ami a dílerek megküzdési stratégiáit illeti, azt láthattuk, hogy betartották a kormányzati ajánlásokat, és megtették a szükséges óvintézkedéseket, hogy megvédjék magukat és vásárlóikat a COVID–19-től. A lezárás idején is folytatott terjesztés során maszkot, kesztyűt és védőszemüveget viseltek, valamint kapucnit, hogy ne legyenek felismerhetők.

A járvány kitörése után megkérdezett dílerek beszámolói jól mutatják, milyen gyorsan alkalmazkodott az illegális drogpiac a megváltozott körülményekhez. Többen kiemelték, hogy a maszkviselés számukra nemcsak egészségügyi óvintézkedés, hanem váratlan előny is lett: mivel a rendőrök jól ismerik őket a környéken, az arc eltakarása pedig jelentősen csökkentette annak esélyét, hogy felismerjék és igazoltassák őket. A dílerek és a vásárlók közötti találkozások is átalakultak: sokan teljesen érintésmentes átadásokat vezettek be, amelyben a vevő csak lemegy az utcára, a díler kinyitja a csomagtartót, az egyik dobozba bekerül a pénz, a másikból pedig kiveszik az árut. Bár eleinte volt, aki túlzásnak tartotta ezt a fajta „steril” lebonyolítást, viszonylag rövid idő alatt még is természetessé vált.[4]

A fogyasztók oldaláról is megjelentek újfajta óvatossági szempontok. Volt, aki például arról beszélt, hogy a bankjeggyel való felszippantást teljesen elhagyta, mert attól tartott, így „szívná fel” a vírust; helyette szívószálat használt, amit azonnal kidobott. Ezek a válaszok jól érzékeltetik, hogy a pandémia nemcsak a mindennapi életet, hanem a droghasználat mikéntjét is átformálta: a szereplők igyekeztek minimalizálni a fertőzés kockázatát, miközben a piac működése lényegében zavartalan maradt.[5]

A járványhelyzet a találkozási helyszíneket is átalakította: sok díler és fogyasztó a bevásárlást használta fedősztoriként az átadás lebonyolítására. Többen arról számoltak be, hogy a lezárások kezdetén eleinte kutyasétáltatás közben próbálták elintézni a beszerzést, de ez túlságosan feltűnőnek bizonyult, így végül inkább autóba ültek, vagy a szüleik meglátogatásával kötötték össze az utat. A nagyáruházak parkolói is népszerűvé váltak, hiszen a forgalmas időszakokban könnyű volt elvegyülni a tömegben, és az átadás így kevésbé volt feltűnő. A dílerek közül többen hangsúlyozták, hogy mindig is óvatosak voltak, de a COVID–19 óta még inkább ügyelnek a higiéniára: kézfertőtlenítőt tartanak az autóban, és kesztyűt viselnek – amit egyébként már a járvány előtt is sokan megtettek, hogy elkerüljék az esetleges nyomok hátrahagyását.[6]

Annak ellenére, hogy 2020-ban egy példátlan krízishelyzettel szembesültünk, Európában országos lezárásokat eszközöltek a kormányzatok és az emberek attól féltek, hogy soha nem térünk vissza a régi kerékvágásba, a droghasználat és a drogkereskedelem szinte változatlanul működött tovább. Sőt, bizonyos szintű emelkedést is láthattunk a keresleti oldalról az Egyesült Királyságban.

[1] Ayres T. & Ancrum C. (2020). PPE and contactless delivery: drug dealers reveal how they are adapting to coronavirus. The Conversation.

[2] Hamilton I. & Stevens A. (2020). How coronavirus is changing the market for illegal drugs. The Conversation.

[3] Ayres T. & Ancrum C. (2020).

[4] Ayres T. & Ancrum C. (2020).

[5] Ayres T. & Ancrum C. (2020).

[6] Ayres T. & Ancrum C. (2020).