A sportban a győzelem lehetősége a legnagyobb motivációs tényező. Ennek érdekében azonban sokan sportszerűtlen eszközökhöz is folyamodnak. A doppingvétség hallatán leggyakrabban az élsportolók szabályszegéseire gondolunk. Becslések szerint 5% és 31% közötti lehet az arány a sportolók körében a teljesítményfokozó szerek használatára vonatkozóan (1). Azonban a 21. század rohanó életmódja, a szociális médiából áradó tökéletesség torz valósága miatt a doppingszerek használata a szabadidős sportolók, fogyókúrázók körében is elterjedtté vált és komoly társadalmi problémát jelent.
Habár az analitikai vizsgálatok egyre precízebb és pontosabb kivitelezésével már egészen kis mennyiségben lehetséges a tiltott anyagok kimutatása, az illegális teljesítményfokozás feltételezhetően nem fog eltűnni. Az 1960-as években elsőként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) lépett fel a sportban használt illegális szerek használata ellen. Napjainkban a NOB mellett az 1999-ben alakult Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) évente frissített listát ad ki a sportolók számára tiltott anyagokról. Magyarországot a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Doppingellenes Szervezet (HUNADO) képviseli.
A WADA kódexe alapján a következő doppingosztályokat különböztethetjük meg (2).
Tiltott szerek
S0. Nem engedélyezett szerek
S1. Anabolikus szerek
S2. Peptidhormonok, növekedési faktorok, rokonvegyületek és mimetikumok
S3. Béta‐2 agonisták
S4. Hormon‐ és metabolikus módosítók
S5. Vízhajtók és maszkírozó szerek
S6. Stimulánsok
S7. Narkotikumok
S8. Kannabinoidok
S9. Glükokortikoidok
Tiltott módszerek
M1. A vérbe és a vér alkotóelemeibe történő beavatkozás
M2. Kémiai és fizikai beavatkozás
M3. Géndopping
A tiltólistára olyan anyagok és módszerek kerülhetnek fel, amelyek az alábbi három kritérium közül bármelyik kettőnek megfelelnek:
- a sportteljesítmény fokozására alkalmas;
- a sportolóra nézve tényleges vagy potenciális egészségügyi kockázatot jelent;
- a sport szellemét sérti.
A WADA legfrissebb, 2023-as jelentése alapján 2021-ben 61%-al nőtt az ellenőrzött minták száma az azt megelőző évhez képest (2021 – 241.430 db, 2020 – 149.758 db). A vizsgálatok jelentős növekedése ugyanakkor azzal is magyarázható, hogy a 2020-as évben a COVID járvány jelentősen akadályozta a doppingellenőrzések elvégzését. Emelett jó hír, hogy még ilyen nagy számú mintaszám növekedése mellett is a pozitív eredmények csökkenése volt megfigyelhető: 2021-ben 0,65 % volt az arány, míg 2020-ban 0,67 % (3).
Miért is jelennek meg a doppingszerek az “amatőr” világban? Ahogy a kábítószerek és a függőség kapcsán azt szokták mondani, hogy valamilyen fájdalmat akarunk elfedni, úgy ezeknek a szereknek a fogyasztása is sok esetben ahhoz a torz világképhez köthető, amely csak a tökéletes testeket, izmokat fogadja el. A sportolók az eredményeket gyorsan, energiabefektetés nélkül szeretnék elérni. A tiltott szerek használata gyorsan, látványos testi változásokat eredményez, a pozitív megerősítés, a dicséret pedig egyfajta jutalmat jelenthet a fogyasztónak, mellyel a további szerhasználatot segítik elő (4).
A dopping elterjedésének mérése a szabadidősportban nehéz. Egy idén megjelent tanulmányban 8 európai országból nyert adatok eredményei alapján úgy találták, hogy szabadidős sportolók között a doppingolás általános előfordulási gyakorisága 1,6%. Bár úgy tűnik, hogy kevés szabadidősportoló használ illegális szereket a teljesítmény fokozása érdekében, azok, akik mégis használnak, gyakrabban férfiak, mint nők (5).
A tiltólistán szereplő szerek közül néhányat kiemelve, a teljesség igénye nélkül nézzük meg a legjellemzőbb egészségügyi hatásokat (6,7).
