Az Európai Bizottság és az OECD legfrissebb jelentése szerint az illegális drogfogyasztás továbbra is jelentős problémát jelent Európában. Az adatok azt mutatják, hogy az európai fiatal felnőttek körében a kannabisz és a kokain a leggyakrabban használt illegális szerek, miközben a drogkereskedelem folyamatosan alkalmazkodik a szabályozási és bűnüldözési intézkedésekhez.
A jelentés szerint az európai fiatal felnőttek 15%-a használt kannabiszt 2024-ben, míg 2,5%-uk kokaint. A kannabiszhasználat aránya különösen magas Csehországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban, míg a legalacsonyabb Máltán, Törökországban és Magyarországon. Ezzel szemben a kokainhasználat leginkább Hollandiában, Spanyolországban és Írországban terjedt el, míg Törökországban, Portugáliában, Lengyelországban és Magyarországon viszonylag alacsony szinten maradt.
Az egyes országok drogtörvényei jelentősen eltérnek. A jelentés adatai alapján bizonyos országok, például Hollandia, liberálisabb politikát folytatnak, miközben a kokainfogyasztás aránya magas. Más országok, például Magyarország, szigorúbb szabályozást alkalmaznak, és az illegális drogok fogyasztása alacsonyabb szintű. Ugyanakkor a jelentés nem von le egyértelmű következtetést arra vonatkozóan, hogy a szabályozás szigora közvetlenül befolyásolja-e a fogyasztási szokásokat.
Az elemzés külön hangsúlyozza a szintetikus drogok egyre növekvő jelenlétét Európában. Az új típusú szerek, például a szintetikus opioidok és pszichoaktív anyagok könnyen hozzáférhetővé váltak, mivel előállításuk és terjesztésük gyorsan alkalmazkodik a hatóságok ellenintézkedéseihez. Az Európai Unió kábítószerekkel és kábítószer-függőséggel foglalkozó megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2022-ben több száz szintetikus droglabort számolt fel, és 2023-ban új, erős szintetikus opioidokat azonosított, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A különböző anyagok nagyfokú hozzáférhetősége Európában „polidrogfogyasztáshoz” vezetett, ami két vagy több pszichoaktív anyag egyidejű vagy egymást követő használatát jelenti. Ez a tendencia növeli az egészségügyi kockázatokat, mivel a fogyasztók gyakran nincsenek tisztában az általuk használt kábítószerek hatásaival és a lehetséges veszélyekkel.
Magyarország esetében a jelentés megállapítja, hogy az országban az egyik legalacsonyabb a kannabisz- és kokainfogyasztás aránya Európában, amit a szigorú drogpolitikának tulajdonítanak. A hatóságok aktívan fellépnek a drogcsempészet ellen, és az országban számos razziát hajtottak végre az elmúlt években. Ennek ellenére a jelentés arra is kitér, hogy Magyarország sem mentes a szintetikus drogok terjedésétől. Különösen az olcsó, könnyen hozzáférhető dizájnerdrogok, például a különböző szintetikus kannabinoidok és katinonok jelenléte jelent komoly problémát, főképp a fiatalok körében.
A szervezett bűnözés és a drogkereskedelem továbbra is jelentős kihívás hatósági kihívás. A jelentés szerint a bűnszervezetek folyamatosan új módszereket dolgoznak ki a drogok terjesztésére, beleértve az online piacokat és a titkosított kommunikációs csatornákat. A hatóságok igyekeznek lépést tartani ezekkel a változásokkal, azonban a drogkereskedelem rendkívül rugalmas és nehezen kontrollálható. Magyarországon is nőtt az utóbbi években az online felületeken bonyolított drogvásárlások száma.
Az Európai Unió 2021–2025-re szóló drogstratégiája célul tűzte ki az egészségvédelem, a társadalmi stabilitás és a biztonság magas szintjének garantálását, valamint a kábítószer-kínálat és -kereslet csökkentését. A stratégia három fő szakpolitikai területre összpontosít: a kábítószer-kínálat csökkentése, a kábítószer-kereslet csökkentése, valamint a kábítószerekkel összefüggő ártalmak kezelése. Emellett hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés, a kutatás, innováció és előrelátás, valamint a koordináció fontosságát a drogprobléma hatékony kezelése érdekében.
Összegzésként elmondható, hogy az illegális drogfogyasztás továbbra is komoly társadalmi és egészségügyi kihívást jelent Európában. Abban nincs változás a korábbi évekhez képest, hogy a kannabisz és a kokain a legnépszerűbb illegális szerek, azonban a szintetikus drogok növekvő jelenléte új kihívások elé állítja a hatóságokat. Az egyes országok eltérő drogtörvényei és a szabályozás hatékonysága továbbra is vita tárgyát képezik, miközben a szervezett bűnözés folyamatosan fejleszti módszereit a tiltott szerek terjesztésére. Az Európai Unió és az egyes országok közös fellépése kulcsfontosságú a probléma kezelésében. Magyarország példája azt mutatja, hogy a szigorú szabályozás hatékony lehet a hagyományos kábítószerek visszaszorításában, de a szintetikus szerek terjedésének megfékezéséhez további lépések szükségesek.
Forrás:
