Olvasási idő: 8 perc

Kábítószerek és egyéb tudatmódosító szerek használata a hadseregeknél – Interjú

Szerző
Ozsváth Kálmán
Dátum
2024.02.09.
Somkuti Bálint, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Geopolitikai Műhelyének kutatótanára szerint rendkívül összetett kérdés, hogy a történelem során a különböző hadseregeknél miért, kik és milyen jellegű tudatmódosító szereket használhattak. A szakember úgy látja, az egyik legsúlyosabb probléma a katonák körében a PTSD-nek nevezett jelenség, amely a leginkább a háborúból hazatérőket sújtja. Somkuti kiemelte, nem volt jó döntés a most dúló háborúban az ukrajnai katonaság számára legalizálni a marihuána használatát, mert annak több szempontból is súlyos következményei lehetnek. Az interjút Ozsváth Kálmán, a Drogkutató Intézet vezető elemzője készítette.

 

Általánosságban, ha valóban használtak, miért fogyasztottak kábítószert a katonák?

Ahhoz hogy megértsük, milyen terhelés éri a hadseregben szolgálókat, érdemes felidézni, hogy a világtörténelem során egy katona átlagos felszerelése 20-25 kilogrammot tett ki, amelyben nemcsak a fegyverei, hanem a védőfelszerelések, sőt sok esetben 1-2 napi élelmiszere és vize is benne volt. Egy 75-80 kilós átlagos testű és felépítésű XX. századi férfit figyelembe véve ez azt jelenti, hogy testsúlya negyedét kellett majdnem egész nap hordoznia, ideértve a napi akár 20-25 kilométer menetet is. Ez már önmagában is megterhelő a hivatásos, akár évtizedes tapasztalattal rendelkező professzionális katonák számára is. Óriási lelki terhet jelent az otthontól való távollét, a harcok által okozott stresszről nem is beszélve. Az ember úgy van megteremtve, hogy normál esetben nem támad rá vagy okoz kárt embertársában. Nem véletlen, hogy a szuronyok katonai használatának elmúlása után a kiképzéseken oktattak szuronyharcot is, ugyanis így készítették fel a katonákat arra, hogy alkalomadtán meg kell öljék az ellenséget, egy embertársunkat. Vagyis mindez összességében olyan pszichológiai nyomást jelentett és jelent mind a mai napig, amelyet még a legfelkészültebbeknek is oldani kellett valamivel. Jó példa erre, hogy egy erőltetett menet után pihenés nélkül végrehajtott ostromot követően az amúgy rendkívül fegyelmezett angol hadseregben is felbomlott a morál és a katonák az amúgy szövetséges spanyol lakosságot fosztogatták, kegyetlenkedtek és a megtalált borkészleteket sokszor a földre öntve itták és tivornyáztak. Wellington hercegnek is két napjába telt, mire helyre tudta állítani a rendet. De ez csak az aktív hadműveletek ideje. Nem szabad elfeledkeznünk a korábban ágyú vagy bomba sokként, jelenleg PTSD-nek (szerk.: post-traumatic stress disorder – poszttraumás stressz betegség) nevezett jelenségről sem, amely a háborúból hazatérőket sújtja; bár földrengések és egyéb természeti katasztrófák túlélői és beszámolnak róla. Az átélt feszültség, a tartós bizonytalanság és a megpróbáltatások nyomán a harcokat követően már a XIX. században is sokan alkoholizmusba menekültek.

 

Városi legenda vagy valóság, hogy a katonáknak adtak és a mai napig adnak tudatmódosító szert bevetések, csaták, katonai hadműveletek előtt?

A háborúk okozta fizikai és szellemi megterhelés enyhítésére, az engedelmesség fokozására és a veszélyekkel szembeni ellenállás csökkentésére régóta bevett módszer az ütközet előtti alkoholadag osztás. Ez korábban például a Royal Navy, vagyis a Brit Királyi Haditengerészet hajóin olyan szintet ért el, hogy a gondolkodás nélkül végrehajtott mozdulatsorokat a legénység tántorgó részeg állapotban is precízen meg tudta oldani. Mivel a tengericsaták brutalitása még a szárazföldi ütközeteket is messze meghaladta, az alkohol fogyasztásra sajnos szükség is volt. Magyar beszámolók szerint onnan tudták I. és II. világháborús honvédjeink, hogy orosz támadás készül, hogy a közeli vonalakból át-áthallatszottak a vodka osztás utáni részegség egyértelmű hangjai. Ez a folyamat a II. világháborúra a vegyipar fejlődésének köszönhetően már nem csak az alkoholra, hanem a relatív frissen felfedezett amfetaminokra is kiterjedt. A német Wehrmacht és egyéb haderőnemek katonái „pervitin” néven kaptak úgynevezett élénkítő szert, míg az amerikai hadseregben „benzedrin” néven futott egy hasonló hatású készítmény. Mindkettőből több tízmillió tablettát fogyasztottak a harcolók, sokszor valóban emberfeletti teljesítményt kihozva a katonákból, a nyilvánvaló súlyos élettani utóhatásokkal együtt. A helyzet tovább romlott a vietnami háborúban, amikor a korábbi fiatal felnőttekkel szemben legtöbb esetben tinédzsereket küldtek harcolni egy távoli kontinensre. A II. világháborúban és a Koreában harcoló katonák átlag életkora 26 év, míg Vietnámban mindössze 19 év volt! Nem meglepő, hogy az otthon melegéből kikerült, sok esetben a szüleiktől távol hosszabb időt nem töltött fiatal emberek nagy része marihuánát használt, vagy egyéb drogokhoz nyúlt, különösen a hippi korszak beköszöntével. Számos amerikai édesanyja panaszkodott később, hogy a kisfia helyett egy „gyilkost” kapott vissza. Az 1980-as években még mindig több százezer valamikori sorkatona küzdött a PTSD tüneteivel, többük a Vietnámban tapasztaltak miatt, akik utólag más kábítószereket is felhasználva próbálták enyhíteni a tüneteket. A modern technika fejlődésével és megjelenésével fokozódott a speciális területeken szolgáló katonákra nehezedő nyomás. Például a pilóták esetében az ergonómiai szempontok figyelembevétele mellett is olyan szintű terhelés hárul rájuk, hogy egyes pilóták skizofréniára utaló jeleket produkálnak. A 8-12 órás bevetések egy egyszemélyes vadászbombázó repülőgépek szűk pilótafülkéjében a legfelkészültebb pszichéjű és fizikumú katonákat is próbára teszik, arról nem is beszélve, hogy az összpontosított figyelem fenntartása „segédanyagok” nélkül szinte lehetetlen. Ugyan az erre a témára irányuló vizsgálatok és kérdések rendre elutasítást kapnak, de a feladatok és a különleges műveleti katonák által elmondottak alapján szinte kizárt, hogy ilyen jellegű bevetéseket a különleges felkészítés mellett is végre tudnák hajtani különböző tudatmódosító szerek alkalmazása nélkül.

 

Van-e „értelme és haszna” a háborúkban a katonák számára bármilyen tudatmódosító szerek használatának?

A bemutatott példák szerint nemcsak, hogy katonai sikerek szempontjából haszna van ilyen speciálisan erre a célra kifejlesztett szerek használatának, hanem bizonyos feladatok végrehajtása nehezen elképzelhető alkalmazásuk nélkül. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy fiziológiai folyamatok lassítására szolgáló gyógyszer használata általános lenne, de tény, hogy alkalmazásuk mellékhatásaik és maga a tény, hogy szükség van-e rájuk, folyamatos vitákat gerjeszt. A tényleges szolgálat közbeni használaton túl azonban legalább ekkora szerepe van a sérülések, vagy a pszichés károsodások enyhítésében a különböző tudatmódosító szereknek, ideértve természetesen az alkoholt is. Bár az alkohol a nyugati kultúrában legrégebb óta ismert és használt drog, hatásmechanizmusa és a tudatosan elnyomott személyiségjegyeket felerősítő hatása miatt egy megfontolt hadvezér igyekezett korlátozni használatát. A korábban már említett angol példa mellett számtalan olyan esetet ismerünk, amelyben a le- vagy megrészegedett hadsereg teljesen ellenőrizhetetlenné válva olyan brutalitást tanúsított, amely végül komoly károkat okozott a hadseregeknek és a hadvezéreknek is, vagyis kontraproduktívnak bizonyult a használatuk. Erre általában nagy fizikális és lelki igénybevételek, például ostromok után került sor. Talán az egyik legszemléletesebb példa Magdeburg 1632-es ostroma, amelynek során a város huszonötezer lakosából mindössze ötezer élte túl a győzelmes sereg tombolását. Természetesen nagyobb katonai sikerek után a feszültség kiengedése és az átéltek feldolgozása miatt rendszeresek voltak az italozások. Mivel az alkohol kivételével hivatalosan tilos volt más tudatmódosító szerek használata, ezért a nyugati civilizációban egyedül a viking berserkerek esetében valószínűsíthető, hogy valamilyen pszichedelikus szert használtak. A fennmaradt beszámolók szerint a katonák egy gombafajta fogyasztásával juttatták magukat abba az őrjöngő, testi épségükkel sem törődő állapotba, amely a kortársakban is rettenetet váltott ki. A már említett szigorú fegyelem fennmaradt a brit hadseregben a napóleoni háborúk elmúltával is. Ennek egyik oka az volt, hogy a hadsereg a társadalom legalsó rétegeiből érkezők számára volt egyedül vonzó alternatíva. Wellington herceg maga is lesújtóan nyilatkozott katonái viselkedéséről. Fentiek miatt a haditengerészethez hasonlóan egyedül az alkohol mértékletes fogyasztása volt engedélyezett. A tisztek között elő-előfordult az egzotikus helyeken megismert tudatmódosító szerek, akár a hasis, akár az ópium használata, de ezeket szigorúan a magánéletükre kellett korlátozniuk, ugyanis a kor felfogásába semmiképpen nem fért bele hogy feladatukat ne maximális hatékonysággal lássák el. 

 

A lassan két éve pusztító ukrajnai háborúban mi tapasztalható a hadsereg kábítószerhasználatával kapcsolatban?

A kijevi parlament döntése értelmében a marihuánát legalizálták a katonaság számára, rekreációs és rehabilitációs céllal a már említett PTSD kezelésére. Azonban tudjuk, hogy ha egy ilyen kiskaput a döntéshozók kinyitnak, azt utólag már nagyon nehezen tudják bezárni. Vagyis számtalan probléma és kérdés merül fel Ukrajnában a kannabisz használatának legalizálásával kapcsolatban: az érintettek valójában kiktől, honnan és hogyan fogják tudni majd beszerezni azt, mekkora adagokat lehet majd vásárolni, a fogyasztást kik fogják ellenőrizni, mi a biztosíték arra, hogy csak a poszttraumás katonák fogják csak használni és nem adnak tovább, vagy nem adnak el másoknak. A marihuána használatához köthető kapudrog elméletéről ne is beszéljünk: vagyis, ha valaki elkezdi használni ezt a fajta „könnyűdrogot”, mennyire válik majd függővé, mennyire szokik hozzá a szervezete, illetve egy idő után mennyire lesz szüksége erősebb kábítószerek használatára. Semmi esetre sem volt jó döntés még „csak” a katonaság számára sem a marihuána legalizálása Ukrajnában…

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik

2020.10.21
6 perc olvasási idő
Dizájner drogok használatának szankcionálása Magyarországon
Az elúlt tíz év büntetőjogi reakciói
2020.10.21
3 perc olvasási idő
Kérsz egy slukkot? – ez vár rád, ha drogot találnak nálad!
A kábítószer használat szankcionálása 
2020.10.17
8 perc olvasási idő
Hogyan érhetjük el a megváltozott tudati állapotot szermentesen?
A megváltozott tudati állapotok jelenségvilága végtelenül gazdag, érdemes megismerni, azonban fontos tisztában lennünk vele, hogy ez szerhasználat nélkül is elérhető!