Olvasási idő: 5 perc

Kábítószerszabályozás a szomszédos EU tagállamokban

Szerző
Csigi Ádám
Dátum
2020.12.08.

A Magyarország szomszédságában lévő EU tagállamok, tehát Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország, és Szlovénia jogi szabályozását szemlélve látható, hogy a világ egyes részeihez viszonyítva a térségben nincsenek drasztikus különbségek a kábítószerek megítélése terén, noha mégis megfigyelhetők fontos eltérések.

 

A nemzetközi és Európai Uniós elvárásoknak megfelelően a kábítószerkereskedelem mindegyik országban büntetendő, és többnyire a legszigorúbban szankcionált cselekmények között helyezkedik el. Hazánk szabályozásához hasonlóan, a felsorolt szomszédos országokban, Horvátország kivételével mindenhol létezik életfogytig tartó szabadságvesztés, és Romániát leszámítva ez adott körülmények esetén ki is szabható kábítószerkereskedelem bűncselekménye miatt. Elsődleges különbségek egyrészt a kábítószerbirtoklás, illetve kábítószerfogyasztás szankcionálásában, másrészt az egyes anyagok, különösen a kannabisz származékok gyógyászati felhasználásában láthatóak. A rekreációs fogyasztást noha nem mindenhol szabályozzák konkrétan, a kábítószerbirtoklás sehol nem legális. A jogi szabályozás tekintetében Horvátország és Szlovénia nevezhető leginkább megengedőnek, ahol a személyes használatra történő „csekélyebb mennyiségű” birtoklás kikerült a büntetőjog hatálya alól, tehát csak szabálysértésnek minősül. Ezzel együtt, bár a többi országban – Magyarországgal egyetemben – bűncselekménynek minősül a személyes használatra történő kábítószerbirtoklás, elmondható, hogy lehetőség van alternatív büntetési módok, elterelés, illetve kötelező terápiás megoldások alkalmazására, továbbá kisebb-nagyobb mértékben számításba kerül az elkövető kábítószerfüggősége, mint enyhítő körülmény.

Hazánkhoz hasonlóan a bemutatott országok mindegyikében külön jogszabály rendelkezik a kábítószernek minősülő anyagok orvosi, vagy kutatási felhasználásáról, illetve a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésére vonatkozó szabályokról. A visszaéléssel szembeni büntetőjogi szankciókat egyes országok (Ausztria, Románia) külön törvényben, a nemzeti büntető törvénykönyvvel összhangban, míg más országok (Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, illetve Magyarország is) kifejezetten a büntetőtörvénykönyvükben tárgyalják.

Jellemzően az egyes szabályozott pszichoaktív szereket elsősorban az ide vonatkozó ENSZ egyezményekre hivatkozva különböző – többnyire miniszteri rendelet, vagy törvény mellékleteként szereplő – listákon tüntetik fel, illetve általában az emberi szervezetre gyakorolt hatás veszélyfoka és gyógyászati potenciálja alapján csoportokba osztják. Ezek a részben kockázat alapú csoportosítások ugyanakkor törvényileg csak Romániában befolyásolják a büntetőjogi szankciókat is, noha elmondható, hogy Ausztriában általánosságban enyhébben büntetendő a pszichotróp anyagokkal történő visszaélés.

További eltérést mutatnak a mennyiségi elhatárolások. Érdemes megemlíteni, hogy az ún. „csekély mennyiség” csak Magyarország területén kerül konkrét törvényi meghatározásra, illetve hasonló szabályozás jelenik meg Ausztriában a Grenzmenge meghatározásával, ami tulajdonképpen a magyar terminológiában szereplő „jelentős mennyiség” alsó határának feleltethető meg A többi ország területén, bár a szabályozás utal mennyiségi kategóriákra melyek akár a szankció mértékét is befolyásolhatják, a mennyiségi határértékek nem kerülnek konkrét meghatározásra, az igazságszolgáltatás egyedileg értékeli azokat csekélynek, vagy szokásos napi adagnak. Végezetül elmondható, hogy ahogy az ún. új pszichoaktív anyagokkal szembeni szankcionálás egyre szigorúbbá és szofisztikáltabbá válik, úgy lazulnak egyes klasszikus anyagok orvosi felhasználásával szembeni korlátok, különösen a kannabisz származékok tekintetében, melyek gyógyászati alkalmazása terén az elmúlt 5-10 év alatt a felsorolt országok mindegyikében történt előrelépés.

Források:

Bojan Dobovšek, Gašper Hribar: Country Report Slovenia. In: Thanasis Apostolou (Editor): Drug Policy and Drug Legislation in South East Europe. Nomiki Bibliothiki Group, 2013

Dalida Ritossa: Drug Policy and Drug Legislation in Croatia. In: Thanasis Apostolou (Editor): Drug Policy and Drug Legislation in South East Europe. Nomiki Bibliothiki Group, 2013

EMCDDA: Austria Country Drug Report 2019 https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/11357/austria-cdr-2019_0.pdf

EMCDDA: Croatia Country Drug Report 2019
https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/11343/croatia-cdr-2019_0.pdf

EMCDDA: Slovakia Country Drug Report 2019
https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/11351/slovakia-cdr-2019.pdf

EMCDDA: Slovenia Country Drug Report 2019 https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/11352/slovenia-cdr-2019.pdf 

EMCDDA: Romania Country Drug Report 2019
https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/11350/romania-cdr-2019_0.pdf

Karsai Krsztina: Drogjog Ausztriában. Acta Universitatis Szegediensis – Acta Juridica et Politica. Tomus LIX. Fasciculus 8. Szeged, 2001.

Željko Horvatić and Davor Derenčinović: Criminal Justice Systems in Europe and North America – Croatia. Yliopistopaino, Helsinki, Finland 2002.

Jogszabályok:

Codul penal din 17 iulie 2009 (Legea nr. 286/2009). MO nr. 510 din 24 iulie 2009

Lege nr. 143 din 26 iulie 2000 privind prevenirea și combaterea traficului și consumului ilicit de droguri. MO nr. 163 din 6 martie 2014

Lege nr. 339 din 29 noiembrie 2005 privind regimul juridic al plantelor, substanţelor şi preparatelor stupefiante şi psihotrope. MO nr. 1.095 din 5 decembrie 2005

Kazenski zakonik (ZK1) – Uradni list RS, št. 55/08

Uredba o razvrstitvi prepovedanih drog – Uradni list RS, št. 69/19 in 157/20

Zakon o proizvodnji in prometu s prepovedanimi drogami (ZPPPD) – Uradni list RS, št. 108/99

Kazneni zakon – NN 125/2011

Popis droga, psihotropnih tvari i biljaka iz kojih se može dobiti droga te tvari koje se mogu uporabiti za izradu droga – NN 13/2019, 259

Zakon o suzbijanju zlouporabe opojnih droga – NN 107/2001

Trestný zákon – 300/2005 Z.z.

Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky ktorou sa vydáva zoznam rizikových látok – 121/2013 Z. z.

Zákon o omamných látkach, psychotropných látkach a prípravkoch 139/1998 Z.z.

Bundesgesetz über den Schutz vor Gesundheitsgefahren im Zusammenhang mit Neuen Psychoaktiven Substanzen (NeuePsychoaktive-Substanzen-Gesetz, NPSG) StF: BGBl. I Nr. 146/2011

Bundesgesetz über Suchtgifte, psychotrope Stoffe und Drogenausgangsstoffe (Suchtmittelgesetz – SMG) StF: BGBl. I Nr. 112/1997

Verordnung der Bundesministerin für Arbeit, Gesundheit und Soziales über die Untergrenzen einer großen Menge (Grenzmengen) bezüglich der psychotropen Stoffe (Psychotropen-Grenzmengenverordnung – PGV) StF: BGBl. II Nr. 378/1997

Verordnung der Bundesministerin für Arbeit, Gesundheit und Soziales über den Verkehr und die Gebarung mit psychotropen Stoffen (Psychotropenverordnung – PV) StF: BGBl. II Nr. 375/1997

Verordnung der Bundesministerin für Arbeit, Gesundheit und Soziales über den Verkehr und die Gebarung mit Suchtgiften (Suchtgiftverordnung – SV) StF: BGBl. II Nr. 374/1997

Verordnung des Bundesministers für Gesundheit über die Grenzmengen der Suchtgifte (Suchtgift-Grenzmengenverordnung – SGV) StF: BGBl. II Nr. 377/1997

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik

2020.10.21
6 perc olvasási idő
Dizájner drogok használatának szankcionálása Magyarországon
Az elúlt tíz év büntetőjogi reakciói
2020.10.21
3 perc olvasási idő
Kérsz egy slukkot? – ez vár rád, ha drogot találnak nálad!
A kábítószer használat szankcionálása 
2020.10.17
8 perc olvasási idő
Hogyan érhetjük el a megváltozott tudati állapotot szermentesen?
A megváltozott tudati állapotok jelenségvilága végtelenül gazdag, érdemes megismerni, azonban fontos tisztában lennünk vele, hogy ez szerhasználat nélkül is elérhető!