Számos korábbi kutatás kimutatta már a kannabisz-használat és a skizofrénia kialakulása közötti összefüggést. Egy idén májusában megjelent tanulmány eredményei alapján a tinédzserkori marihuána fogyasztás növeli a skizofrénia és más pszichiátriai betegségek kialakulásának kockázatát, főleg a fiatal fiúk esetében. Ez a kapcsolat azonban nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést. Lehetséges, hogy a pszichózisra vagy skizofréniára hajlamos egyének nagyobb valószínűséggel használnak kannabiszt, és nem a kannabisz okozza közvetlenül az állapotot. A kérdés pontos tisztázásához a jövőben további kutatásokra van szükség.
A skizofrénia viszonylag ritka mentális zavar, amely gyakran késő serdülőkorban vagy korai felnőttkorban jelentkezik, jellemzően 15 és 30 éves kor között. Férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat, bár a betegség kezdetének életkora és lefolyása nemenként eltérő lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a skizofrénia becsült előfordulási gyakorisága világszerte a lakosság körülbelül 0,3-0,7%-a. Ez azt jelenti, hogy a betegség világszerte körülbelül 20 millió embert érint. Azonban az előfordulási arányok országonként és régiónként eltérőek lehetnek. Egyes tanulmányok szerint például a skizofrénia előfordulási aránya a városi területeken valamivel magasabb lehet, mint a vidéki területeken.
A kannabisz-használat és a skizofrénia közötti összefüggésre vonatkozó kutatások eredményei egyelőre vegyesek. Míg egyes tanulmányok szerint a kannabisz-használat kockázati tényező lehet a skizofrénia kialakulásában, addig mások szerint a kapcsolat ennél jóval árnyaltabb, és különböző tényezők, például a genetikai hajlam és a mögöttes sérülékenységek mind-mind befolyásolják a betegség kialakulását. Azok az egyének, akiknek a családjában már korábban előfordult skizofrénia, vagy bizonyos genetikai markerekkel rendelkeznek hajlamosabbak lehetnek a kannabisz negatív hatásainak elszenvedésére. Továbbá a kannabisz tetrahidrokannabinol tartalma is fontos: a magasabb THC-tartalom összefüggésbe hozható a pszichotikus tünetek nagyobb kockázatával. A nagy hatóanyag tartalmú kannabisz termékek utóbbi években megnövekedett elérhetősége aggodalmat kelt a lehetséges kockázatokkal kapcsolatban.
Aggasztó, hogy a társadalomban folyamatosan nő a kannabisz termékekhez való hozzáférés, éppen ezért fontos a felvilágosítás a használatával járó kockázatokról. Az EMCDDA 2022-es jelentése szerint csak tavaly 22,2 millió fő használt kannabiszt az Európai Unióban, ebből 15,8 millió a 15-34 évesek közé tartozott.
Látható, hogy a kannabisz a leggyakrabban fogyasztott kábítószer, éppen ezért fontos kiemelni, hogy a fogyasztás időzítése és gyakorisága is fontos. Serdülőkorban – amikor az agy még fejlődésben van – a gyakori és tartós kannabisz-használat összefüggésbe hozható a későbbi pszichózis kialakulásának nagyobb kockázatával. A fejlődő agy érzékenyebb lehet a kannabisz negatív hatásaira. Néhány példa:
- Az agy a serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban döntő fejlődésen megy keresztül. A rendszeres kannabiszfogyasztás ebben az időszakban zavarhatja az agy érését, ami potenciálisan hatással lehet a kognitív folyamatokra, a memóriára, a figyelemre és a végrehajtó funkciókra.
- A fiatal felnőttek kannabisz-használata negatívabb tanulmányi eredményekkel, magasabb lemorzsolódási aránnyal és csökkent kognitív képességekkel hozható összefüggésbe. Hatással lehet a foglalkozási lehetőségekre és a hosszú távú karrierlehetőségekre is.
- Bár nem minden fiatal kannabisz-használónál alakulnak ki mentális egészségügyi problémák, bizonyítékok vannak arra, hogy a kannabisz-használat összefüggésbe hozható más mentális egészségügyi zavarok, köztük a szorongás, a depresszió és a pszichózis kialakulásának fokozott kockázatával. Minél korábban kezdődik és minél gyakoribb a használat, annál nagyobb a potenciális kockázat.
- A kannabiszt használó fiatal felnőtteknél megnő a kannabisz-használati zavar kialakulásának vagy a függőség kialakulásának kockázata. Ez a fogyasztás ellenőrzésének nehézségeihez, elvonási tünetekhez és az élet különböző aspektusaira, többek között a kapcsolatokra és az általános jólétre gyakorolt negatív hatáshoz vezethet.
- A kannabisz károsíthatja a motoros készségeket, a koordinációt, az ítélőképességet és a reakcióidőt. Azok a fiatal felnőttek, akik kannabisz hatása alatt vezetnek, nagyobb a balesetek és a közlekedéssel kapcsolatos sérülések kockázata.
- A kannabisz-használat más anyagok használatával is társulhat, ami potenciálisan többféle kábítószer használatához és az ezzel járó egészségügyi kockázatokhoz vezethet.
A kannabisz-fogyasztás és a skizofrénia közötti kapcsolat folyamatos kutatás tárgyát képezi, azonban ennek hátterében álló biológiai mechanizmusok még nem teljesen ismertek. Ugyanakkor több hipotézist és megállapítás is született már a biológiai hátterének megvilágítására.
A kannabiszban levő kannabinoidoknak nevezett vegyületek, mint például a tetrahidrokannabinol (THC), kölcsönhatásba lépnek az agy endokannabinoid rendszerével. Az endokannabinoid rendszer szerepet játszik különböző élettani folyamatok szabályozásában, beleértve a hangulatot, a kognitív folyamatokat és a neuronális jelátvitelt. E rendszer diszregulációja szerepet játszik a pszichiátriai rendellenességekben, beleértve a skizofréniát is.
Továbbá a kannabisz-használat – különösen a magas THC-tartalmú fajták – felboríthatják a neurotranszmitterek egyensúlyát az agyban. A jutalmazásban és a motivációban szerepet játszó neurotranszmitternek, a dopaminnak fontos szerepe van a skizofrénia kialakulásában. A túlzott dopaminaktivitás bizonyos agyi régiókban összefüggésbe hozható a pszichózissal, a kannabisz-használat pedig tovább fokozhatja a dopamin felszabadulását.
Bizonyított, hogy genetikai tényezők hozzájárulnak mind a kannabisz-használati zavar, mind a skizofrénia kialakulásához. Bizonyos genetikai eltérések növelhetik mindkét betegség kialakulásának kockázatát, vagy érzékenyebbé tehetik az egyént a kannabisz pszichózisra gyakorolt hatásaira. Fontos azonban megjegyezni, hogy a genetikai tényezők önmagukban nem elegendőek a skizofrénia kialakulásához, a környezeti tényezők is jelentős szerepet játszanak.
A hosszú távú kannabisz-használatot az agy szerkezetének és működésének megváltozásával hozták összefüggésbe, különösen a skizofréniában szerepet játszó régiókban. Ezek a változások befolyásolhatják az idegi összekapcsolódást, a kognitív folyamatokat, és növelhetik a pszichózis kialakulásának kockázatát. Még mindig nem világos azonban, hogy ezek a változások a már meglévő kockázati tényezők vagy a kannabisz-használat következményei.
A bevezetőben már említésre került az a tanulmány, melyben a kutatók azt találták, hogy a tinédzserkori marihuána fogyasztás növeli a skizofrénia és egyéb pszichiátriai betegségek kialakulásának kockázatát, főleg a fiatal fiúk esetében. A tanulmányban egy országos dániai, regisztrációs alapú kohorsz vizsgálatot végeztek a szakemberek, amelybe az 1972-2021 közötti időszakban 16-49 éves korú egyének kerültek be. Összesen 6 907 859 egyént vizsgáltak, akiknél 45 327 esetben fordult elő skizofrénia. Következtetésük szerint a fiatal férfiak különösen érzékenyek lehetnek a kannabisz skizofréniára gyakorolt hatásaira. A populáció szintjén, feltételezve az ok-okozati összefüggést, a fiatal férfiak körében a skizofrénia eseteinek egyötöde megelőzhető lenne a kannabisz-használati zavar megelőzésével. Az itt kapott eredmények rávilágítanak a korai felismerés és kezelés fontosságára, valamint a kannabiszhasználatra és a kannabiszhoz való hozzáférésre vonatkozó politikai döntések esetleges átgondolására, különösen a 16-25 évesek esetében. Egy másik publikációban azt olvashatjuk, hogy a rekreációs marihuána használat 2-2,5 százalékkal, kóros használata pedig 3,5-4,5 százalékkal növelheti a mentális betegségek kialakulásának veszélyét.
Összességében megállapítható, hogy bár bizonyíték van a kannabisz-használat és a skizofrénia vagy pszichózis fokozott kockázata közötti összefüggésre, a kannabisz-használók többségénél nem alakulnak ki ezek a betegségek. Valószínűleg más tényezők, például a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az egyéni sebezhetőségek is jelentős szerepet játszanak. A kutatások jelenleg is folyamatban vannak, és további vizsgálatokra van szükség a pontos mechanizmusok és az ok-okozati összefüggések megállapításához. Az eddigi eredmények azonban sajnos egyértelművé teszik, hogy a kannabisz önmagában vagy egyéb rekreációs szerekkel kombinálva igenis okozhat rendkívül súlyos mentális betegségeket, többek között skizofréniát. Természetesen ezek a problémák nem az első néhány alkalommal vagy az azt követő egy-két évben fognak megjelenni, hanem 5-10-15 év múlva, hiszen azon fiatalok esetében, akik 18 évesen – vagy még fiatalabb korban – kannabiszt, esetleg jóval keményebb drogokat használnak, az egészségügyi és mentális problémák a 30-as éveik környékén fognak megjelenni.
