Olvasási idő: 4 perc

Káosz Máltán: virágzik a feketekereskedelem az átgondolatlan szabályozás miatt

Szerző
Dr. Molnár István Jenő
Dátum
2023.05.18.
Az uniós tagországok közül elsőként Málta engedélyezte a kannabisz otthoni termesztését és rekreációs célú fogyasztását. Bár ez a döntés 2021 decemberében született, de a legális hozzáférést biztosító kannabisz klubok még ma sem nyíltak meg az országban. A halogatás immáron kétéve tartó káoszt okozott, s továbbra sem biztos, hogy a jövőben ez a megoldás a deklarált célok elérésére, azaz a feketekereskedelem visszaszorítására. Jelenleg azonban biztosan nem, hiszen pillanatnyilag a feketekereskedelem virágzik.

Málta 2021 decemberében fogadta el azt a törvényt (1), amely létrehozta a kannabisz felelősségteljes használatáért felelős hatóságot (Authority on the Responsible Use of Cannabis – ARUC), annak érdekében, hogy a kannabiszhoz kapcsolódó egyes tevékenységeket korlátozott mértékben dekriminalizálják és a személyes használatra vonatkozó egyéni szabadság és az egyéb társadalmi követelmények közötti egyensúlyt megteremtsék (2). Málta esetében is tetten érhető az a folyamat, amely több országban is azonosítható: a dekriminalizációs folyamat első lépése a 2018-as gyógyászati és kutatási célú felhasználás engedélyezése volt.

A törvény értelmében a 18 év felettiek legálisan legfeljebb 7 gramm kannabiszt tarthatnak maguknál, akit 7-28 g között kapnak rajta, annak bíróság előtt kell megjelennie és 50-100 Euró közötti bírságot kaphat. Az a személy, aki 18 év alatti személy jelenlétében bármely nyilvános vagy magánterületen kannabiszt fogyaszt, annak tudatában, hogy ez a személy 18 év alatti, legalább 300 Euró és legfeljebb 500 Euró pénzbírsággal sújtandó. A 28 grammot meghaladó mennyiség továbbra is bűncselekmény.

A fentiek a növény otthoni termesztésére is vonatkoznak. Minden háztartás legfeljebb négy növényt termeszthet, feltéve, hogy ezek nem láthatók a nyilvánosság számára. Azok, akik nem kívánják termeszteni a növényt, megvásárolhatják az anyagot a „kannabisz egyesületektől” (non-profit orginazation).

De mik is azok a kannabisz egyesületek/ klubok?

A törvény lehetővé teszi olyan egyesületek létrehozását, amelyek legfeljebb 500 tagot számlálva, a korábban említett hatóságtól kért előzetes engedély birtokában kizárólag tagjaik számára biztosíthatják a napi 7 gramm, illetve a havi 50 gramm kannabisz terméket.

A működésre szigorú szabályok vonatkoznak:

  • az klubok nem engedhetik meg, hogy más, nem tagjainak számító személyek jelen legyenek az általuk üzemeltetett helyiségekben;
  • meg kell jelölniük azokat az üvegeket, flakonokat, tárolókat, amelyekben kannabiszt tartanak;
  • a szervezet nem reklámozhatja tevékenységét semmilyen módon, és nem engedélyezhető a kannabiszhoz vagy a kannabiszkultúrához kapcsolódó tevékenységek jelzés;
  • a szervezet által üzemeltetett helyiségek nem lehetnek 250 méternél kisebb távolságra egy iskola, klub vagy ifjúsági központ határától;
  • 18 év alatti személy nem lehet a klub tagja;
  • a szervezet által üzemeltetett helyiségekben nem árusítanak alkoholtartalmú termékeket;
  • a szervezetnek nyilvántartást kell vezetnie a tagokról és a kiadott mennyiségekről;
  • egy ember, egy klubnak lehet csak tagja (1).

Érdekes, hogy bár az eddig tárgyalt törvény 2021-ben lépett hatályba, s már ekkor is tartalmazta a kannabisz klubok létrehozására vonatkozó szabályokat, mégis csak 2023. február 28-a óta lehet kérelmet benyújtani az alapításra a hatósághoz, megjelölve az első három év működési tervét és a várható forgalom előrejelzéseit (3).

Ennek ellenére legálisan még ma sem működik ilyen szervezet. A Malta Cannabis NGOs Association elnevezésű Facebook oldal ugyan év eleje óta folyamatosan promotálja az engedélyezés megkezdését, de 2023. április 20-án, a kannabisz-fogyasztás „világnapján”, az ún. 4/20-on csalódottságuknak adtak hangot (4). Az oldalon linkelt cikk értelmében a máltai kormány csak fut az elhamarkodott intézkedés keretrendszerének kidolgozása után. Egyre többen látják úgy, hogy a parlament felelőtlenül és túlzott gyorsasággal fogadta el a szabályozást, semmi nem állt ugyanis készen arra, hogy egy illegális tevékenységből legális „gazdasági” folyamat legyen beindítható. Így aztán a feketekereskedelem él és virágzik (5).

Ennek egyenes következménye, hogy a korábban deklarált célok egyike sem valósult meg, mert bár ugyan a rekreációs célú használat szabadsága biztosított, de legálisan szerhez jutni továbbra sem lehet, így a fogyasztók meglehetősen komoly kételyek és félelmek között jutnak csak termékhez. Arról nem is beszélve, hogy a kábítószerkereskedők minden eddiginél nagyobb haszonra tesznek szert, hiszen a fogyasztók a félelmek ellenére is szabadabban keresik fel őket. Az otthoni termesztés pedig nem megoldás, mert a többségnek sem ideje, sem pénze nincs arra, hogy drága eszközök beszerzésével nevelgesse palántáit, ráadásul a magok beszerzése is törvénysértő.

Miért döntött mégis így a máltai kormány?

A büntetőjogi és jogfilozófiai diskurzusokból ismerjük az ún. büntető populizmus fogalmát (6, 7), mely szerint a szigorító jellegű intézkedések túlnyomó többsége szavazatszerzés, a közvélemény vélt vagy valós igényeinek kielégítése céljából születik.

Érdekesség, hogy fordított esetben ez senkiben nem merül fel. A máltai cikkek többsége ugyanakkor szorosan összeköti a döntés elhamarkodottságát, illetve a választások tényét. Ebből következik, hogy a magasztos célok mögött valójában valamiféle megengedő, liberális populizmus húzódik meg. Hol vannak ugyanis már az egészségügyi vagy éppen szabadságjogi narratívák? Végképp nem indokolható a döntés azzal, hogy ily módon az állam bevételhez jut, amelyet az egészségügyre vagy éppen a prevencióra fordíthatna. Ez utóbbi akkor sem valósulna meg, ha képesek lennének saját törvényük által előírt jog alkalmazására, hiszen a non-profit tömörülések nem fognak adót fizetni.

Úgy tűnik, hogy a pionírként kezelt máltai csoda megbukni látszik, vagy legalábbis átütő sikerei még váratnak magukra. Reméljük, hogy sem a fogyasztási, sem a kereskedelmi adatok nem szöknek a várakozás ideje alatt az egekbe.

Források

(1) Leġiżlazzjoni Malta: Authority on the Responsible Use of Cannabis Act – https://legislation.mt/eli/act/2021/66/eng (letöltés ideje: 2023. május 17.)

(2) Parlament of Malta: Bill No. 241., Objects and Reasons – https://parlament.mt/en/13th-leg/bills/bill-no-241-authority-on-the-responsible-use-of-cannabis/ (letöltés ideje: 2023. május 17.)

(3) KrautInvest: Legal cannabis distribution in malta by non-profit associations –  https://krautinvest.de/legal-cannabis-distribution-in-malta-by-non-profit-associations/?coo-kie-state-change=1684361014950 (letöltés ideje: 2023. május 16.)

(4) Malta Cannabis NGOs Associaton – https://www.facebook.com/profile.php?id=-100079290319848 (letöltés ideje: 2023. május 18.)

(5) Lovin Malta: Malta Should Be Celebrating 4/20 But Pot Smokers Are Still Waiting To Buy Cannabis Legally Years After Reform – https://lovinmalta.com/opinion/malta-420-reform-waiting-cannabis/?fbclid=IwAR2u3Aojc4kA2EUscqYGKO1IgbOCtc-81UFvZ7ciNXJ7arEkwmvm-gsHz6UY (letöltés ideje: 2023. május 18.)

(6) Boda Zsolt & Szabó Gabriella & Bartha Attila & Medve-Bálint Gergő & Vidra Zsuzsanna (2014): POLITIKÁTÓL VEZÉRELVE – A büntető populizmus diskurzusai a magyar politikában és a médiában, Politikatudományi Szemle, 23. évfolyam 3. sz.

(7) Gönczöl, Katalin (2014): A punitív kriminálpolitika és a büntető populizmus – egymást fedő fogalmak?, Jogtudományi Közlöny, 69 (11). pp. 538-544.

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik

2020.10.21
6 perc olvasási idő
Dizájner drogok használatának szankcionálása Magyarországon
Az elúlt tíz év büntetőjogi reakciói
2020.10.21
3 perc olvasási idő
Kérsz egy slukkot? – ez vár rád, ha drogot találnak nálad!
A kábítószer használat szankcionálása 
2020.10.17
8 perc olvasási idő
Hogyan érhetjük el a megváltozott tudati állapotot szermentesen?
A megváltozott tudati állapotok jelenségvilága végtelenül gazdag, érdemes megismerni, azonban fontos tisztában lennünk vele, hogy ez szerhasználat nélkül is elérhető!