Téglásy Kristóf stratégiai igazgató Boglacsik Tímea kapcsolati erőszak és emberkereskedelem-szakértővel beszélgetett az MCC Scrutonban a Drogkutató Intézet által megrendezett, soron következő kerekasztal beszélgetésen, akivel egy kényes és érzékeny témát tártak fel, amelynek során a kapcsolati erőszak, a prostitúció, az emberkereskedelem és a szerhasználat összefüggéseiről tudhattak meg többet az érdeklődők.

A kapcsolati erőszak minden társadalmi rétegben megjelenhet, nemcsak a szegényebb, alacsonyabb iskolázottságú családoknál létező probléma, hanem a magasabb társadalmi rétegeket is érinti. Az eltérő társadalmi csoportoknál csupán a káros megküzdési stratégia, a választott szer tér el, ami lehet olcsó dizájner drog, különböző gyógyszerek, alkohol vagy éppen kokain. És sokszor pont ez a szerhasználat hosszabbítja meg a bántalmazó kapcsolatok élettartamát azzal, hogy az áldozat nem mer lépni, mivel a bántalmazó visszaél a másik fél függőségével, sokszor fenyegeti, hogy elárulja a környezetének. Ennek ijesztő munkahelyi, társadalmi, akár gyámügyi következményei lehetnek.

Uzsorázás és csicskáztatás

A munkaerő típusú és szexuális kizsákmányolás áldozatai között is sok a szenvedélybeteg. Ezek az emberek sokszor szolgasorban és elviselhetetlen körülmények közt dolgoznak, amit csak valamilyen szerrel tudnak elviselni, amit az úgynevezett munkaadójuk finanszíroz, ezzel függőségbe taszítva az áldozatokat, akik félnek segítséget kérni, mert nem tudják mi vár rájuk, ha valamilyen hatósághoz fordulnak.

Boglacsik Tímea szerint, ha óvatosan akar becsülni, ezres, míg mások szerint tízezres számban élnek, elsősorban az alföldi tanyavilágban olyan helyzetben lévő emberek, akiket munkacélból zsákmányolnak ki. „Ha a családfő nem tudja kifizetni az uzsorát, akkor szolgaként használják, vagy eladják a családban lévő kislány szüzességét, de sokszor viszik el a munkaképes embereket, vagy akár egész családokat, a felhalmozott adósságuk pedig végeláthatatlanná válik.”– tette hozzá az emberkereskedelem-szakértő. Elmondta, hogy a „loverboy”-ok szerepe is kiemelkedő, ugyanis ők azok a kedvesnek és segítőkésznek tűnő emberek, akik elnyerik az áldozatok bizalmát, akik így átadják a papírjaikat és minden vagyonukat ezeknek a férfiaknak, amelyeket nagy valószínűséggel többet nem látnak viszont. Viszont a kedves szavaknak köszönhetően, a prostituáltak jelentős része önként megy bele a munkába a futtatójával, és végül az anyagi és szerhasználati függőség miatt nem tudnak kilépni ebből az élethelyzetből.

Drogok a bántalmazó kapcsolatokban

Boglacsik Tímea elmondása szerint a bántalmazottak legtöbbször azért fordulnak megoldásként a különféle legális vagy illegális szerekhez, hogy ezzel is tompítsák mentális és fizikai fájdalmaikat. Ugyanis már nagyjából az első pofon után kitolódnak a határok, hiszen aki már ezen túllép, az egyben az elfogadás mezsgyéjére is lépett. 

Téglásy Kristóf hozzátette: „Manapság a hátrányos helyzetű térségekben és társadalmi csoportoknál az alkoholt és az alkohol-gyógyszer kombinációját felváltották az olcsó dizájner drogok, amelyek gyorsan terjednek és rombolnak, gyakran társulva más függőséggel, például a játékszenvedélyekkel.”

Ezekre a problémákra közel sem a legjobb megoldás a drogok, például a marihuána elérhetővé tétele, hanem legfontosabb lépés lenne a prevenció, ami azt erősíti meg az áldozatban, hogy merjen nemet mondani. Valamint, hogy megfelelő megküzdési stratégiákat kínáljanak a szakemberek a rászorulóknak, ugyanis „nincs kész konzervmegoldás a problémákra” Boglacsik szerint.